Szarka Lajos

27 Cikk

2020.07.24. (XXIV/30)

A női emancipáció Trianon árnyékában

A női emancipáció Trianon árnyékában

Az első világháborút követően élesen szembenállt egymással a hagyományos értékeket tisztelő, de modern hangokat ütő konzervatív feminizmus és a helyenként antiszemitizmusba torkolló antifeminizmus.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 6 percElőfizetőknek

2020.07.17. (XXIV/29)

Hévíz, a magyar Bethesda

Hévíz, a magyar Bethesda

Hévízfürdőt első orvosi leírója Babótsay József orvosdoktor a János evangéliumában szereplő csodatevő tavacskához hasonlította, melyről 1795-ben írott füzetében így vallott: „Hogyne örvendenék néked, Tekintetes és Nemes Zala Vármegye! Örvendett valaha a zsidóság ama Bedzaidának, hogyne örülnék én is a te kebeledben régente kiöntött Magyar Bedzaidának.” A Bethesda arámi kifejezés, amely kegyelem vagy irgalmasság (könyörület) házának fordítható.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 6 percElőfizetőknek

2016. 10. 28. (XX/43)

Gyógyíthatatlan sebek

Gyógyíthatatlan sebek

Nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Holokauszt Emlékközpont, melynek igazgatója a magyarországi holokauszt-kutatás meghatározó személyisége, Szita Szabolcs professzor. Több évtizede foglalkozik a témával, melyben idáig harminc kötete látott napvilágot. A napokban jelent meg Gyógyíthatatlan sebek (Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban) című kötete, amely 70 évvel a történtek után az első magyar vonatkozású Auschwitz-monográfia. A mű komplex módon, sok új, eddig nem ismert adattal dolgozza fel Auschwitz-Birkenau történetét. A magyarországi deportálások részletes története után foglalkozik többek között a hazatértek sorsával, a bűnösök felelősségre vonásával, gazdag mellékletében pedig felsorolja a híres magyar zsidó áldozatok névsorát.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2015. 07. 24. (XIX/30)

Szemtanú a pokolból

Szemtanú a pokolból

Dr. Nyiszli Miklós (1901-1956) erdélyi orvos egyike volt annak a maroknyi túlélőnek, aki – dr. Josef Mengele boncolóorvosaként és az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor I. számú krematóriuma Sonderkommandójának tagjaként – nem csupán megjárta a pokol Dante képzeletét messze felülmúló bugyrait, hanem az ott tapasztaltakról később hitelesen beszámolt. 1946-ban saját költségén jelentette meg visszaemlékezését – Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban címmel –, amely később több kiadást is megért, és a világ számos nyelvére lefordították. Leírása megerősíti Nemes Jeles László filmjének történeti hitelességét is. (A Saul fia rendezőjével múlt heti számunkban olvashattak interjút.)

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2015. 01. 01. (XIX/1)

A holokauszt szellemi vesztesége

A holokauszt szellemi vesztesége

A kriptonizzó feltalálója, a golyóstoll megalkotója, az első magyar számítógép építője és még számos tudós, feltaláló, író és művész – közös bennük, hogy sokat tettek Magyarország iparáért, tudományos felemelkedéséért és kultúrájáért, ám származásuk vagy vallásuk miatt végül munkaszolgálatra küldték őket a keleti front poklába; a gettóban, a Duna partján vagy éppen koncentrációs táborokban pusztultak el.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 12 percElőfizetőknek

2014. 10. 17. (XVIII/42)

Reformpróféták

Reformpróféták

Löw Lipótnak és az őt a szegedi rabbiszékben 1878-ban követő fiának, Immanuelnek az élete két évszázadon ívelt át. Lipót a reformkorban volt vezéralakja a zsidók polgárosodásának, vallási reformjának és magyarosodásának, tudományos munkásságával pedig korábban nem látott magasságokba emelte a magyar zsidó művelődéstörténetet. Fia, Immanuel hiába volt közel hét évtizeden át a zsidó tudomány egyik óriása, az utolsó zsidó polihisztor, a világszerte ismert orientalista, élete végén megtagadták tudósként, magyarként, emberként egyaránt. 1944-ben, 90 évesen deportálták és a halálba kényszerítették.

Szarka Lajos / Kávészünet /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2014. 02. 07. (XVIII/6)

Zsidókérdés a Horthy-korszak békeéveiben

Zsidókérdés a Horthy-korszak békeéveiben

A Bethlen-korszak kiegyensúlyozott fejlődését az 1930-as évek elején megszakította a kibontakozó világválság, majd olyan új folyamatok indultak el, amelyek az évtized végén a zsidóság megkülönböztetéséhez, faji alapú kirekesztéséhez vezettek. 1932. október 1-jén vitéz jákfai Gömbös Gyula alakította meg kormányát, aki fajvédő és szélsőjobboldali múltjával formálisan szakítva kényszerű kompromisszumra lépett a gazdasági és hatalmi elittel.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 10 percElőfizetőknek

2013. 04. 19. (XVII/16)

Elmaradt szembenézés

Elmaradt szembenézés

Április 16-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján az országból elhurcolt zsidó mártírokra emlékezünk. 1944-ben ezen a napon, peszách utolsó napján kezdődött meg Kárpátalján a zsidók gettókba tömörítése, egy hónappal később pedig deportálásuk Auschwitzba. Nem egészen három hónap alatt hasonló sorsra jutott a vidéki zsidóság egésze, amely az ország területén élő 825 000 főnyi izraelita lakosság többségét tette ki.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2013. 03. 14. (XVII/11)

Együtt a szabadságért

Együtt a szabadságért

A zsidóság társadalmi számarányát messze meghaladó mértékben vette ki részét az 1848–49-es szabadságharcból. A közös küzdelem összeforrasztotta a zsidó és keresztény szíveket. Einhorn Ignác – aki a kiegyezés után az első zsidó származású magyar kormánytag lett – azt állította, hogy a harc sorsközössége jobb kötőanyagnak bizonyult, mint 1848 tavaszán a szabadság feletti öröm. A szabadságharc végórájában a zsidók elnyerték az egyenjogúságot, de ez valójában a megtorlásban való részvételre jelentett meghívást. Einhorn jövőképe a bukás ellenére pozitív maradt: „Óriási, eddig ki nem használt erő szunnyad a magyar zsidóságban; csupán fel kell ébreszteni, és bámulatosat fog teljesíteni” - prófétálta a szerző.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2013. 01. 04. (XVII/1)

A szabadság csalóka napja

A szabadság csalóka napja

Az elvesztett háború, a bukott forradalmak és a trianoni sokkhatás miatt bűnbakká kikiáltott zsidóság számára gróf Bethlen István miniszterelnöksége alatt (1921–1931) megcsillant a társadalmi megbékélés, a kiengesztelődés és kiegyenlítődés esélye. A Bethlen nevével fémjelzett neoliberális, a katolicizmus dominanciája szempontjából neobarokk kurzus felszámolta a fehérterror túlkapásait, s visszaintegrálta a társadalomba a zsidóságot. A felsőházi képviselet elnyerése (1927) és a numerus clausus módosítása (1928) után a zsidóság úgy érezhette, hogy kisütött számára a szabadság napja, s nemzetidegennek tekintett népfajból magyarrá visszafogadva képességeinek megfelelően vehet részt az ország építésében.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2012. 06. 29. (XVI/26)

Nélkülük és ellenük - Horthy, Trianon és a zsidóság

Nélkülük és ellenük - Horthy, Trianon és a zsidóság

Az első világháborút követő forradalmak, a trianoni békediktátum, a kialakuló konzervatív, keresztény-nemzeti berendezkedés új helyzet elé állították a magyar zsidóságot. A politikai elit a kollektív felelősség elve alapján a zsidóságot tette bűnbakká, a „zsidókérdéssel” igyekezett elterelni a figyelmet saját szerepéről, és a valódi megoldásokról. Bibó antidemokratikus nacionalizmusnak nevezte a feudális uralmi szellemmel telített Horthy-rendszert, amely szembeállította a modern nemzeti érzést és a modern demokratizmust.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 11 percElőfizetőknek

2012. 05. 25. (XVI/21)

A magyar–zsidó együttélés története 1918-ig

A magyar–zsidó együttélés története 1918-ig

Az emancipáció törvénybe iktatása (1867), majd az izraelita vallás bevetté nyilvánítása (1895) új korszakot indított el a magyar zsidóság történetében. Ez a magyarosodó zsidó elit, valamint a keresztény, feudális gyökerŐ magyar úri elit „íratlan” társadalmi szerzdésén alapult. Az els világ-háború ezt a közmegegyezést alapjaiban borította fel.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2012. 04. 13. (XVI/15)

A tiszaeszlári szörnyeteg

A tiszaeszlári szörnyeteg

Báró Eötvös József, a zsidók egyenjogúsításának elkötelezett híve 1840-ben úgy jellemezte korát, amelyben minden egyes nap egy előítélet elmúlásával alkonyodik. Nem gondolta, hogy a középkori vérvád túléli őt, s 1882-ben újból előbukkan a már halottnak hitt „szörnyeteg", amely az addig jelentéktelen Tisza menti falut, Tiszaeszlárt az országos, sőt nemzetközi közfigyelem porondjára taszította.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

2012. 03. 23. (XVI/12)

Magyar–zsidó együttélés a hódoltság alatt

Magyar–zsidó együttélés a hódoltság alatt

Az ország három részre szakadását (1541) követően a zsidóság helyzete eltérő volt az egyes országrészekben. A velük kapcsolatos bánásmódot nemcsak a hadihelyzet, hanem a reformáció és ellenreformáció harca is befolyásolta. A protestánsokkal szembeni fellépés a zsidóságot sem kímélte, akik az Árpád-házi királyok alatt az őket befogadó Magyar Királyság helyett – ahol a Habsburgok mellett a kuruc szabadcsapatok is kegyetlenkedtek velük – inkább az Erdélyi Fejedelemségben, sőt a török hódoltsági területeken kerestek menedéket.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2012. 03. 14. (XVI/11)

Kiűzetés és szétszóratás

Kiűzetés és szétszóratás

Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodása alatt növekedtek a zsidók adóterhei, az erős királyi hatalom ugyanakkor nagyobb biztonságot jelentett számukra. A budai zsidók díszes küldöttsége örömmel fogadta 1476-ban a városba érkező Mátyás királyt és Beatrixot, s részt vettek az uralkodó esküvői menetében. A zsidók előkelői díszruhában, strucctollas kalapban, kivont karddal lóháton vezették a 200 tagú, baldachint vivő és zászlókat lengető hódoló menetet a királyi pár elé. Majd átnyújtották ajándékaikat: egy díszkardot markolatában héber zsoltárversekkel, valamint ezüsttel teli edényeket.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2011. 10. 28. (XV/43)

Zsidó forradalmárok és antiszemita incidensek

Zsidó forradalmárok és antiszemita incidensek

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat, érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

Szarka Lajos / Hit és értékek /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2009. 12. 18. (XIII/51)

Az első Miss Hungária

Az első Miss Hungária

Száz éve született Simon Böske, aki 80 éve elsőként nyerte el a Magyarország Szépe, majd a Miss Európa címet. A szőke hajú, kék szemű, nyúlánk szépséget már 16 évesen, 1925-ben a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Balaton Tündérévé választották.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2009. 03. 13. (XIII/11)

Negyvennyolc zsidósága, a zsidóság negyvennyolca

Negyvennyolc zsidósága, a zsidóság negyvennyolca

A zsidóság polgári egyenjogúsítását a reformországgyűlések liberális nemessége tűzte zászlajára. Az emancipáció feltétel nélküli megadását báró Eötvös József képviselte, aki 1840-ben, a Budapesti Szemlében közölt cikksorozatában optimistán írta: „...a században, melyben élünk, minden nap, mely egünkön felderül, egy előítéletnek halála felett alkonyodik...". A liberális nemesség és a zsidóság reformista szárnya között kialakult íratlan „asszimilációs szerződés" a zsidók magyarosodását és vallási reformját fogalmazta meg az emancipáció fejében. Az 1840. évi XXIX. tc. kiterjesztette a zsidók jogait - beköltözhettek a szabad királyi városokba, gyárakat alapíthattak, szabadon kereskedhettek - az emancipáció kérdése azonban az 1843-44-es, valamint az 1847-48-as országgyűléseken háttérbe szorult. Okai között a zsidók nagyarányú bevándorlása, a városi polgárság ellenállása, s az előzőek miatt a nemesség hangulatváltozása említhetők.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 6 percElőfizetőknek

2007. 08. 10. (XI/32)

A hévízi matuzsálem

A hévízi matuzsálem

Nemrég ünnepelte százötödik születésnapját a hévízi Károly Gusztáv. Az ország egyik legidősebb emberének számító műbútorasztalos-mester 1962-ben ment nyugdíjba, de utána még közel harminc évet dolgozott keszthelyi műhelyében. A Hetek kérdésére a hosszú élet titkát egyszerűen fogalmazta meg: „Ne igyekezzen az ember meghalni.”

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 2 percElőfizetőknek

Márciusi sikertörténet

Márciusi sikertörténet

1848 március 15-e üzenete ritka, magyar sikertörténet: a polgári átalakulás reformprogramjának győzelmét, a politikai elit és a tömegek közös táborban való egyesítését jelképezi. A korszak neves és névtelen „hősei” vállalták az áldozatot, a nemesek az előjogaikról való lemondást, a „megajándékozottak” pedig később, a szabadságharc kitörésekor a haza védelmét. A márciusi napokban győzelemre vitt eszmék, a magyar nyelvű és kultúrájú, polgári berendezkedésű, független nemzetállam megteremtése több, mint fél évszázadnyi küzdelem után valósult meg.

Szarka Lajos / Háttér /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2026 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!