Változóban van a multikulturalizmus ideológiájának megítélése Európában. A ha­gyományosan bevándorláspárti országokban is egyre többen emelik fel a hangjukat a „parallel társadalmak” létjogosultságával szemben. A bevándorlók bizonyos csoportjai – és ez különösen a muszlim bevándorlókra igaz – elutasítják az asszimilációt, a befogadó ország kultúráját és értékrendjét. Az alkalmazkodás helyett nyíltan hirdetik saját kultúrájuk, vallásuk és törvényeik (saria) felsőbbren­dű­­ségét az őslakosokkal szemben. Egyfajta „fordított integráció” zajlik, amelynek so­rán a bennszülöttek igyekeznek alkalmazkodni a bevándorlókhoz, és nem fordítva.

Az Iránnal kötött atomegyezmény – amelyről múlt heti számunkban írtunk (Egy a jelszónk, a béke. Hetek, 2015. július 17.) – alaposan megmozgatta nemcsak a politikai, hanem a gazdasági érdekelteket is. Még meg sem száradt a tinta a dokumentumokon, a McDonald’s és az Apple hirdetésekben kezdett helyi üzleti partnereket keresni Iránban. De sorban állnak az olajipari cégek, tervező irodák, nemzetközi szállodaláncok, energetikai és hadiipari beszállítók is - a sort hosszan lehetne folytatni. Rövid távon olyan nagy érdekek fűződnek a nukleáris paktumhoz, hogy alig hallani azok hangját, akik Cassandraként figyelmeztetnek a súlyos, várható következményekre.

A napokban ért véget a muszlimok szent hónapja, a Ramadán. Bár a hívők szerint ebben az időszakban a pokol kapui zárva vannak, a démonok pedig le vannak láncolva, az Iszlám Állam (IÁ) terroristái tettek arról, hogy a poklot rászabadítsák a világra.

Két izraeli állampolgár lehet hónapok óta a Hamasz fogságában, állítják izraeli források, amit alkualapnak használhat a terrorszervezet a 2014-es háborúban elfogott tagjainak fogolycseréjéhez. A helyzetet bonyolítja, hogy a két izraeli férfi önként lépett be Gázába. Egyikük a 28 éves, etióp származású Avraham Mengistu, a másik pedig egy meg nem nevezett beduin férfi. Az izraeli média csak a közelmúltban tudósított az eseményekről, mivel az üggyel kapcsolatban korábban teljes hírzárlatot rendelt el a kormány. Az izraeli Külügyminisztérium helyettes szóvivője lapunknak megerősítette, hogy a Hamasz anyagi követeléseket támaszt az információkért cserébe.

Egyre több menekültellenes tüntetésen fejezi ki  elégedetlenségét Európa lakossága – sokszor szélsőjobboldali csoportokkal karöltve – a migránsok növekvő száma miatt. Eközben az EU azt számolgatja, hogyan ossza el a menekülteket a túlterhelt orszá-gokból, így például Olaszországból és Görögországból.

„Nem olyan helyen nevelkedtem, ahol a vitás ügyekben a nagymama szoknyájához futottunk. Lázár János jó ketrecharcos, de talán én se vagyok utolsó. Tizenhét éves koromig szinte minden nap verekedtem, soha nem hagytam magam” – nyilatkozta Tarlós István annak kapcsán, hogy miért nem hívja fel Orbán Viktort, hogy intse rendre a vele a nyilvánosság előtt zajos szócsatát vívó Lázár Jánost. A főpolgármester szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel zajló purparlé mögött a legalább 60 éves Budapest-vidék ellentét is meghúzódik. Finoman azt ajánlja Lázárnak, inkább hagyja abba, hogy időről időre kesztyűt dob elé.

Vida Ildikó NAV-elnök furcsa lemondását két további hírrel együtt érdemes elemezni: a Simicska Lajos-féle Közgépet három évre kizárták a közbeszerzési pályázatokból, és a közelmúltban számos, Simicska Lajoshoz köthető állami vezetőt mentettek fel pozíciójából.   

Július elsejétől a szakképző iskolák átkerültek az NGM-hez, de úgy tűnik, ez az átadás hasonlóképp előkészítetlen, mint másfél éve az iskolák államosítása volt. Közben az általános iskola átalakításáról is zajlik a kormányzati ötletelés, egyeztetések nincsenek, és továbbra sem látni semmilyen egységes közoktatás­fejlesztési koncepciót. Annyi biztos, hogy minden lépés az érettségizők és diplomások számának csökkentése irányába visz.

Az idén már június végén megkezdődött az aratás, és lassan be is fejeződik. A mennyiséggel nincsen gond, ám kevesebb a minőségi búza, a pékeknek többet kell fizetni majd a jó termésért, ami a kenyér árának emelkedését hozhatja – mondják a szakemberek.

Gyakorlatilag a teljes magyar mainstream média (a vs.hu és az atv.hu kivételével) elhallgatta a hó­nap amerikai vezető sztoriját, annak ellenére, hogy a hírről – némi kezdeti tétovázás után – az idehaza mérvadónak tekintett összes angol nyelvű világlap beszámolt. Ez a hallgatás csak aláhúzza: olyan súlyú ügyről van szó, amely nyomán – ha őszintén végiggondolja valaki a következményeket – többé nem lehet konzervatív mániának beállítani az abor­tusszal kapcsolatos kritikákat. Miről is van szó? Két nap alatt kétmillióan látták a YouTube-on ezt a megdöbbentő rejtett kamerás videót, amin a Planned Parenthood abortuszvédő szervezet igazgatója magzatok testrészeit árulja vacsora közben egy elegáns étteremben.

A szerb–magyar határtól nem messze egy természeti csoda szemtanúi lehetnek a helyi lakosok vagy az odalátogató turisták. Pacséron tavaly nyitotta meg kapuit a tófürdő, amelynek erősen sós, fekete vize gyógyhatású. Ez már önmagában elégséges ahhoz, hogy az álmos kis falu körül elinduljon a hírverés, de a történet itt nem ér véget. A természet ugyanis az idei fürdőidényre még tartogatott meglepetést, mivel a tó vize lila színűre változott.

A „sabbatical”-ról, azaz a hatéves munkavégzést követő pi­­he­nésre való felhívásról már a Szentírás könyveiben is olvas­hatunk. Eszerint a hetedik évben a termő­földet pihentetniük kel­lett Izrael fiai­nak, hogy a föld termőereje megújuljon. Nincs ez másként az emberrel sem.

„Azért nem egy matyó hímzés” – szokták mondani kissé csúfondárosan a tökéletlen, hibákat hordozó dolgokra, ezzel mintegy felértékelve a 200 éves múltra visszatekintő matyó kultúrát, amelyet az UNESCO 2012-ben felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Ez év júniusában első alkalommal tartottak matyó világtalálkozót, egyhetes programsorozattal, augusztus 7. és 9. között pedig folklórfesztiválra kerül sor Matyóföld fővárosában, Mezőkövesden. De kik is azok a matyók?