2026. november 2. és 6. között a világ minden tájáról érkező ún. noahita közösségek képviselői Jeruzsálemben gyűlnek össze az I. Nemzetközi Noahita Kongresszusra. Szervezője a Brit Olam – Noahita Világszövetség, amely szerint hat kontinens képviselői fektetik le egy nemzetközi vallási mozgalom alapjait. A bibliainak látszó kezdeményezésből azonban Jézus Krisztust száműzték.

A Halloween elsősorban a keltákkal hozható összefüggésbe, a kelták pedig általában a brit szigetekkel. Pedig mielőtt a rómaiak létrehozták volna Aquin­cumot Óbudán, a kelták már megülték a samhaint a fővárosunk területén. A régi múltra visszatekintő halottidézés mára bizonyos keresztény tanokkal keveredett sötét egyveleggé, amely a 19. század okkultistáinak köszönhető.

Habár sok rejtély övezi személyét, Sábtáj Cvi (1626–1676) földrengésszerű hatást gyakorolt a történelemre. Befolyása túllépett a judaizmuson, eszmei örökösei pedig a későbbi évszázadokban is tömegek sorsát formálták át, napjainkig ható módon.

Évente mintegy száz turista szorul Jeruzsálemben pszichiátriai kezelésre, pedig sokan ezt megelőzően semmiféle ilyen kórképet nem mutattak. Őket nevezi a szakirodalom „Jeruzsálem-szindrómába” esett utazóknak, akik a szent helyek közelében sajátos transzállapotba kerülnek. A jelenség azonban nem csak az izraeli fővárosban rendszeres, Rómától kezdve a Gangesz partjáig számos spirituális centrumban élnek át hasonló rohamokat az odalátogató zarándokok.

2026-ban kétszázezer ember döntött úgy Magyarországon, hogy egyszázalékos felajánlását valamelyik távol-keleti vallásnak adja. Ez közel ötvenszázalékos növekedés 2021-hez képest. Elterjedt nézet, hogy „minden vallás ugyanazt az istent imádja”, hiszen „ugyanarra a hegyre sok út vezet fel”. Valójában alapvető és kibékíthetetlen ellentét van a távol-keleti filozófiák és a bibliai világnézet között.

Az indiai eredetű kultuszok nem csupán behatoltak hazánk vallási és kulturális terébe, de az utóbbi év­tizedekben megkezdődött a keresztény teológia és a keleti misztika tudatos összemosása is. Az eredmény egy rendkívül zavaros szinkretizmus, amelynek legtöbb követője nincs tisztában azzal, milyen destruktív ideológiák szolgá­latába szegődött.

A magyarság keleti eredetmondái (például a hun–magyar rokonság elmélete, Nimród mítosza, a turáni gyökerek kutatása) évszázadok óta nyitottá tették a nemzetet a Kelet felé. A magyar köztudatban a Kelet gyakran nem pusztán „idegen és távoli” területként jelenik meg, hanem sokan régóta úgy tekintenek rá, mint egy elfeledett, ősi spirituális hazára. Ez a romantikus nosztalgia megalapozta, hogy a keleti kultúrákkal való találkozás ne feltétlenül idegenkedést váltson ki a tömegekből.