Az elsöprő Tisza-győzelem után a hatalomátadás többhetes periódusában máris komoly közjogi dilemmák merülnek föl. Először is szembe kell néznünk azzal, hogy az új ellenzék csekély mandátumszáma miatt közel 3 millió választópolgár marad érdemi képviselet nélkül a törvényhozásban. Másrészt az érkező miniszterelnök sorra mozdítaná el a Fidesz-érában hivatalba került közjogi méltóságokat, amely a jogbiztonság szempontjából több mint aggályos. Ha Magyar Péter tartja szavát, kemény jogháború harapódzhat el, amitől hazánk cseppet sem lesz erősebb vagy demokratikusabb.
A magyar történelem igazolja, hogy egy-egy történelmi fordulat évtizedes, akár évszázados viszonylatban determinálni tudja egy nemzet sorsát. A Biblia fényében azonban itt, az idők végén még ennél is drasztikusabb a tét. A Szentírás profetikus előrejelzéseinek megértése segít a nemzeti kérdésekben is helyes döntést hoznunk.
Hogyan kellett előkészíteni a közösséget és a holdudvarát a nagy ünnepre, és miért csak egy nagytakarítás után lehetett asztalhoz telepedni a sült bárány köré? Milyen, napjainkban is aktuális üzenete és spirituális tanulságai vannak ezeknek az évezredes hagyományoknak? Az alábbiakban az igazi húsvét eredeti feltételrendszerét vizsgáljuk meg, hogy a Bárány vérében rejlő csodálatos isteni ajándékokat maradéktalanul birtokba vehessük.
Máté, Márk és Lukács evangéliumának különbségei rávilágítanak szerzőjük szándékára, hogy mindegyik a maga célközönségéhez kívánta közel vinni az örömhírt: zsidóknak, rómaiaknak és görögöknek.
A peszách és a húsvét egybeeső napjaiban láthatjuk: a világ nehéz időszakot él át.
Egy új elemzés szerint az amerikai konzervativizmus berkein belül zajló viták nem elszigetelt konfliktusok, hanem az evangéliumi kereszténység módszeres lebontását célzó szervezett hadművelet lépései. A háttérben tevékenykedő tradicionalista katolikus irányzat egyszerre Izrael-ellenes, fehér nacionalista és a vallásszabadság eszméjét protestáns tévedésnek tekinti.
Miközben a cionizmus hatására megindult a zsidó államépítés programja Izrael ősi földjén, Iránban a modernizáció a zsidó asszimiláció soha addig nem látott mértékét hozta el. Ezek az ellentétes folyamatok óhatatlanul csaptak össze viharos hullámként az iszlamista forradalom idején, amely a helyi zsidókat Izraellel is szembefordította.
Perzsia büszke népének történelmében az egyik legdrasztikusabb fordulatot az arab muszlimok hódítása okozta. Eleinte többen, így a zsidók is üdvözölték a változást. Azonban hosszú távon – különösen a 16. századi síita fordulat révén – igazából világtörténelmi léptékű romlás indult meg Perzsiában, amelynek a zsidó közösség is károsultja lett.
Az Irán felszabadításáért elindított izraeli–amerikai offenzíva árnyékában az egyik fontos lappangó kérdés: van-e történelmi alapja a perzsa–zsidó megbékélésnek? A történelem tanúsága szerint bár az iszlám előtti perzsa kultúra többnyire toleránsan, akár kifejezetten támogatólag viszonyult a zsidósághoz, egyúttal hozzájárult a zsidó diaszpóraidentitás berögződéséhez is.
