Abu-Dzabi csillogó metropoliszának egy teljesen új, szigetre épülő negyedében jött létre a zsidó, a muszlim és a keresztény hitek közötti hídverés eddigi legfontosabb intézménye. Az Ábrahámi Család Háza két éve működik és a hitközi párbeszédben a béke és a tolerancia fellegvára. Az Ábrahám-egyezmények egyik kimondatlan fundamentumaként ez is jelzi, hogy a vallás egyre nagyobb jelentőséget nyer a világpolitika alakításában.

„A menny a hazánk, itt vándorlunk…” – szól Magyarország egyik legnagyobb keresztény ifjúsági konferenciájának intrója. A Balaton talán legszebb vidékére másfél ezer fiatal érkezett, hogy megerősödjön a bibliai igazságokban, és felkészüljön a jövő kihívásaira.

Új „dokumentumfilmjében” a Netflix egy kicsit sem fogta vissza magát: az evangéliumi keresztényeket fanatikus ámokfutónak láttatja, akiknek legfőbb vágyuk, hogy bajokat idézzenek elő, hogy ezáltal kényszerítsék ki Jézus visszajövetelét és a világ ítéletét. Az üzenet világos: a szép új világban a nemzet és a bibliai erkölcs iránt elkötelezett hívők többé nemkívánatos fajnak minősülnek.

A pápai névválasztás szimbolikus jelentősége mindig fontos. Ez pedig a XIV. Leó néven megkoronázott Robert Prevost esetében sincs másképp: egy komoly hagyományokat ápoló és rendkívül ambiciózus program sejlik fel belőle.

Többen úgy látják, hogy az amerikai kormányon belüli és kívüli erők egymás ellen igyekeznek fordítani a világ két szuperhatalmát. Miközben azonban Ukrajna oldalán globális konfliktusba kevernék az Egyesült Államokat, azt is szeretnék elérni, hogy Izraelt viszont magára hagyja Donald Trump.

A múlt héten hunyt el Jimmy Swaggart, aki közel hetvenévnyi szolgálat és lehengerlő tehetség mellett a televíziós evangelizálás egyik legnagyobb alakja lett. Csak találgatni lehet, még mi válhatott volna belőle, ha világraszóló botrányok nem törik meg a pályáját. Swaggart a 20. századi ébredési mozgalmak egyik legkiemelkedőbb és egyúttal egyik legellentmondásosabb szereplője marad.

Orwell jóslatai beteljesedtek: egyesek jogai fontosabbak lettek másokénál. Miután Budapest városvezetése szombaton végrehajtotta a maga kis szabadságharcát, nyomasztó kérdések nehezednek hazánk lelkiismeretére.

A hétvégi budapesti események után tulajdonképpen megtarthatnánk a liberális demokrácia európai modelljének hivatalos temetését. Semmi demokratikus és semmi liberális nem volt ugyanis abban, ahogy a magyar társadalom többségi akaratán és az általuk megválasztott Országgyűlés törvényhozásán végiggyalogoltak az új világrend jelentős részben külföldi ügynökei. Miként vált a jog uralma egy kis csoport totális hatalmának eszközévé?

A hétvégén próbálják megrendezni az LMBTQ-mozgalom éves büszkeségvonulását. Ezúttal szabadságharcként aposztrofálják azt az ügyet, amelyet immáron birodalmi kényszerrel akarnak érvényesíteni. Budapest lenyűgöző homlokzatai és tetői fölött azonban még ott feszül a szivárvány: és hirdeti az örök igazságot.

Forrnak az indulatok az idei Pride körül. Szombaton 14 órakor a Városháza Parktól fog indulni a Budapesti Büszkeség menet – jelentette be Karácsony Gergely. Tuzson Bence igazságügyi miniszter azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény szervezése bűncselekmény, részvételre buzdítani pedig egy év szabadságvesztéssel is járhat. A politikusok és a szimpatizánsok mellett a rendőrség is készül.