Bizonyított tény, hogy ha a lakosság 80 százaléka maszkot hordana, a fertőzések száma a tizedére csökkenne – írja közleményében a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság fegyelmezettségén és az egészségügy felkészültségén múlik leginkább az, hogy mi lesz velünk a járvány második hullámában.

A „kopasz”-ügy okozott neki néhány álmatlan éjszakát, Gyurcsány szerinte mindenkit „felzabál”, az antiszemita jelöltek tisztára mosdatását pedig komoly veszélynek látja. A Fidesz alelnökével beszélgettünk a 2022-es választási esélyekről, a fővárosi állapotokról és a hazai labdarúgásról is. 

A hazai egészségügyi rendszer felkészültségéről, a védekezés feltételeiről és a járvány várható következményeiről kérdeztük a Magyar Orvosi Kamara titkárát, Svéd Tamást.

A Színház- és Film­művészeti Egyetem átalakításával kapcsolatos ügynél is érvényes az a szabály, hogy az élet nem fekete-fehér – ez a konkluziója azoknak a háttér­beszélgetéseknek, melyeket a Hetek munkatársai az elmúlt napokban folytattak a szakmában járatos személyekkel. Mint kiderült, azt senki nem vitatja, hogy szükség van a változásra, ugyanakkor a megvalósítás módját és tempóját minimum aggályosnak tartják.

Miközben szakemberek nem győzik felhívni a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány második hulláma valódi veszélyt jelent elsősorban az idősek számára, egyre nő azok száma, akik szerint a vírus inkább egy átverés, mint valódi probléma, az oltás pedig egyenesen emberkísérlet.   

Háromszor kormányozta az országot, most mégis a megszűnés közelébe került a Magyar Szocialista Párt. A szeptemberi tisztújításon meglepetésre pártelnöki kihívóként induló Mesterházy Attilát kérdeztük a kudarcok okairól, Gyurcsány Ferenc szerepéről és az összefogás dilemmáiról.

Jóval alacsonyabb fertőzöttség idején mindenki kényszeresen betartotta az óvintézkedéseket, most viszont a sokkal aggasztóbb mutatók ellenére sajnos senki nem veszi azokat komolyan – hangzott el azon a konferencián, melyen jeles szakemberek tárták fel a Covid-19-járvány jelenlegi, nem túl rózsás állását.

Harminc év elteltével mondott köszönetet megmentőjének, amit óriási mulasztásnak tart, ezért mindent elkövet a holokauszt áldozatainak és az embermentők emlékének megőrzéséért. A 84 éves Előd Nórával beszélgettünk.

Huszonötödik alkalommal rendezték volna meg a Budapest Pride-ot, ahol a különböző szexuális kisebbségek elfogadásáért kiálló civil szervezetek vonultak volna fel. A koronavírus-járvány a hagyományos menetet ugyan megakadályozta, botrányos vitákból azonban idén sem volt hiány.

Szeptember 1-től kezdődik az iskola, az egész országban beindul az élet, ha úgy tetszik, élesben teszteljük a svéd modellt. A járvány második hullámával kapcsolatban sok a bizonytalanság, egyvalami azonban a mutatók fényében is egyértelmű: a gazdaság nehezen bírna ki egy újabb leállást.

Azon túl, hogy ebben az országban mindenki ért a focihoz és a közoktatáshoz, az elmúlt hónapokban az is kiderült, hogy nincs ez másként a vírussal sem. A Facebookon terjedő legváltozatosabb posztok alapján úgy tűnik, a tízmillió virológus országa lettünk; a vírusról, a pandémia kezeléséről mindenkinek van véleménye, és ezt sajnos meg is osztja.

Nemzetközi eredmények is megerõsítik a magyar kutatók téziseit, miszerint az ázsiai hunok férfi ágú genetikai vonalai közösek lehettek a honfoglaló magyarokéval és az Árpád-házzal – adta hírül a Magyarságkutató Intézet. A témáról Neparáczki Endrével, az intézmény Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgettünk.

Negyedik élvonalbeli idényét kezdi meg az augusztus végén rajtoló román labdarúgó-bajnokságban a Sepsi OSK. Székelyföld kedvenc magyar labdarúgóklubjának–amely idén a román kupadöntőig menetelt–Ausztráliától Kalotaszegig vannak szurkolói, akiket nemcsak a foci, hanem a magyarság szeretete is összeköt.