Összeszólalkozás a zárt ajtók mögött, cinikus semmitmondás az Európai Bizottság részéről, megvétózott szankciós csomagok és rejtélyes zsarolás, fenyegetés Ukrajnától. Feszült a viszony Brüsszel, Budapest és Kijev között, miközben a háború és a gazdasági krízis miatt sokkal inkább összefogásra volna szükség.

A közép-európai és balti országok fiatalsága a személyes jövőjét illetően optimista, de az országa jövőjét tekintve pesszimista, s részben ebből is fakad, hogy a többség jellemzően az európai integráció híve, EU- és NATO-párti – derül ki egy nemrég publikált nemzetközi kutatásból.

Habár sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal, a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások nem oldódtak meg az ukrán gabonatermékek importtilalmával. A rendkívüli aszály, az elszabaduló élelmiszerárak mellett szóba került a műhús és a rovarfehérjék kérdése is, aminek propagálását a miniszter szimpla provokációnak tartja.

Mondvacsinált ürüggyel lehetetlenítené el a legnagyobb közösségi oldal a Hetek online jelenlétét, a fenyegetésüket már el is kezdték beváltani, elképesztő mértékben korlátozták bejegyzéseinkmegjelenését. Mindezt azért, mert egy évvel ezelőtt beszámoltunk egy parlamentbe jutó párt nyilvános sajtótájékoztatójáról.

„A legszigorúbb igazgatónőnek tartanak Nagy-Britanniában, mert elvárom a gyerekektől, hogy jól viselkedjenek. A konzervatív értékrend talaján állok, és erre alapítom az iskolámat is. És állítom, hogy ez az elsődleges oka a sikerünknek” – mondja Katharine Birbalsingh, aki nemrég járt Magyarországon.

Budapest korábbi főpolgármestere a Hit Rádiónak adott interjújában beszélt az életveszélyes betegségéről, a Fidesz budapesti terveiről, a kormányt érő korrupciós vádakról, és a gondviselésről, amely ellen ember nem tehet semmit. A beszélgetést szerkesztve közöljük.

Miközben az Egyesült Államokban heteken belül berúgják a kampánymotort az elnökjelöltségért küzdők, és megindul a hajsza a társadalom különféle szereplőinek kegyeiért – például az evangéliumi keresztény szavazókért – neves techvezérek és jövőkutatók már arról beszélnek, hogy a 2024-es elnökválasztás lehet az utolsó „emberi” választás az USA-ban.

Egyáltalán képesek lennénk rendbe tenni a múltunkat ilyen lelkivilággal? Ilyen fokú önbizalom- és önkritikahiány mellett? – Persze, hogy képesek lennénk. A terápia alapja a beszéltetés. Az elmondott magántörténetek sokaságából jön létre a mindennapi életben egy olyan mozaik, ami az emberi lét lényege: hogy sokféle olvasata létezik.” Az idézet egy interjúból való, amit Csepeli György szociálpszichológussal készítettünk 2012-ben az Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon című kutatásukról.

Pufikabátos pápa, bilincsbe vert Trump, világsztárok hangján megszólaló kamusláger, álinterjú Michael Schumacherrel. És pánikoló tudósok. Egyre többen hívják fel a figyelmet  a mesterséges intelligencia (MI) féktelen terjedésének veszélyeire, sokak szerint az emberiség már elengedte a gyeplőt.

„Az éjszaka húzott magával. Valószínûleg azt a pénzt, amit megkerestem, végül szana­tóriumra költöttem volna, ha nem térek meg. Büntetlenül nem lehet ennyit inni. Két éve, mióta leálltam az itallal és sportolok, a laborértékeim olyanok, mint egy 20 évesnek” – mondja a 48 éves énekes, Kökény Attila.

Óriási zavart eredményezett Európában, hogy Afrika és a Közel-Kelet mellett az Ukrajnával szomszédos országokat is elárasztotta az olcsó gabona. Magyarország és több uniós tagállam is úgy döntött, hogy kitiltja az ukrán mezőgazdasági termékeket az országából.

Az elmúlt néhány évben annyi elképesztő fejlemény történt a világban, hogy újságíróként az ember úgy érzi, már tényleg nem tud min meglepődni.