Ismerik a tanulságos mesét a farkast kiáltó pásztorról, aki addig csapta be a társait a kamu segélykiáltásokkal, míg már nem hittek neki akkor sem, amikor tényleg bekövetkezett a baj. Valami ilyesmi játszódott le az elmúlt bő egy évben Magyarországon is.

Hetek óta zajlik a vita a melegellenesnek kikiáltott gyermekvédelmi törvényről. A jelen írás nem kíván ennek a vitának a részleteibe elmélyedni, egyetlen aspektusra szeretnék röviden reagálni: a homoszexuális propagandát tiltó rendelkezések ellenzői előszeretettel érvelnek úgy, mintha az új szabályozás idegen lenne nemcsak a magyar néptől, hanem a (Fidesz előtti) jogrendszertől és a magyar alkotmányosságtól is.

Egy beltéri ajtó ára két hónapja 30 ezer forint volt. Ma már ugyanaz az ajtó majdnem a duplájába kerül. Az építőiparban tapasztalható hatalmas drágulás miatt a kormány is közbelépett.

Titkosszolgálati akciók, álobjektív külföldről pénzelt média, egymást visszhangzó NGO-k és importált identitáspolitika. Széles tárháza van a választásokba történő beavatkozásnak. Jövő áprilisban a kormánykritikus nyugati nagyhatalmak felvonultatnák valamennyit.

Az elmúlt hónapban több Pest megyei településen korlátozták a vízfogyasztást. A lakosokat arra kérték, hogy a medencék feltöltését halasszák későbbre, és lehetőleg ne ivóvízzel öntözzenek. A péceli önkormányzat pénzbüntetést helyezett kilátásba azok számára, akik a korlátozás ellenére mégis locsolni kezdenek.

Az elmúlt pár hét megmutatta, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van gyermekeink védelmére. Miközben a kedves Olvasó talán a kanapén ülve forgatja otthona nyugalmában a Hetek legfrissebb lapszámát, mintegy bő ezer kilométerrel arrébb számára teljesen ismeretlen politikusok és bürokraták egész armadája szinte őrjöngve követeli, hogy a gyermekét genderpropagandisták taníthassák a magyar iskolákban.

Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány célja, hogy a minimálbért bruttó 200 000 forintra emelje. Több országban azonban a koronavírus-válságot követően inkább az alapjövedelem bevezetését tervezik.

Sokszor hallottuk, már-már közhelyként a járvány ideje alatt, hogy az életünk többé nem lesz a régi. Úgy tűnik, igény van a változásra: tömegesen tervezik felmondásukat az emberek a járványt követően.

A kezdeti hírek ellnére úgy tűnik, a pápa mégis találkozik az ország vezetőivel, amikor szeptemberben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt Budapestre látogat. Miért áll szemben a katolikus egyház feje és a Fidesz? Mit üzen a pápa látogatása?

Miért lépnek vissza az ellenzéki pártok jelöltjei egymás javára? Van-e értelme az előválasztásnak? Legyőzheti-e az egyesült ellenzék a Fideszt? Pulai Andrással a Publicus közvélemény-kutató ügyvezetőjével és Kiszelly Zoltánnal, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójával beszélgettünk.

Álmában még van, hogy koporsóban látja magát, de már a felépülése utáni időre készül – mondta el a Heteknek Bányai Gábor fideszes országgyûlési képviselő, aki 85 napot töltött kómában, miután a koronavírus megfertőzte. Azt mondja, az érte mondott imák és a családja tartotta életben, és volt egy különös istenélménye is: dönthetett arról, hogy megy vagy marad… Miután az utóbbi mellett döntött, tüdeje rohamos tempóban épült újjá, pedig már szervátültetésre várt. Az orvosok is értetlenül állnak a történtek előtt.

A magyar válogatott olyan teljesítményt nyújtott a mostani Európa-bajnokságon, amivel joggal kiérdemelte a futballvilág krémjének tiszteletét. Amit a nemzeti tizenegy a csoportbeli mérkőzésein letett a pályán, az minden várakozást felülmúlt. Megszorongatták az Európa-bajnok Portugáliát, döntetlent játszottak a világbajnok Franciaországgal, majd Münchenben egy végletekig átpolitizált mérkőzésen rákényszerítették a korábbi világbajnok Németországot, hogy mindent egy lapra feltéve vért izzadva harcoljanak a kiesés ellen. Végül sikerült nekik. Az Eb „halálcsoportjában” simán elvérezhettek volna a világ legnagyobb válogatottjai csak azért, mert a magyar válogatott kőkemény védelemmel és bátor támadójátékkal meglepte az egész világot, még Magyarországot is. 

A barcelonai olimpián jött rá, hogy a világ nem az, amit mondtak neki. Mit gondol a meccs elõtti térdelésrõl? Keverhetjük-e a sportot a politikával? Lesz-e Tokióban olimpia? A Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatójával beszélgettünk.

A gyermekek védelme érdekében hozott friss törvénymódosítás komoly biztosítékot jelent arra, hogy a gyerekeket ne lehessen közterületeken, médiában, oktatási intézményben a szülők jóváhagyása nélkül kéretlen tartalmakkal manipulálni. Konzervatív jogvédők reménye szerint a jogalkotás normaértékű üzenete valamennyire mederben tarthatja a társadalmi folyamatokat. 

Rajtunk is múlik, milyen világot hagyunk gyermekeinkre: egy uni­verzális értékeket elismerő társadalmat, annak minden tökéletlenségével együtt, vagy az eltorzított szeretet- és el­fogadás fogalom ingoványos talaján álló posztmodern világot, ahol mindent szabad, mindent el kell fogadni, csak azt nem, ha valaki mást gondol, mint amit az LMBTQ+ mozgalom képvisel – hangsúlyozza az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja.

A klímavédelmi akcióterv keretében Magyarországon is elindult a törvényalkotási folyamat az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonásáról. Júliustól nem találkozhatunk műanyag szívószállal vagy evőeszközökkel, és búcsút kell mondanunk a nejlonzacskóknak.

Minden munkanapra jut egy ismertté vált pedofil bűncselekmény hazánkban, a bántalmazott gyermekek többségénél pedig pszichés problémák alakulnak ki. A fideszes képviselők célja, hogy a javaslat elrettentse az esetleges elkövetőket.

„Nem irreális a Fudan-ügynek az az értelmezése, miszerint az amerikaiak most elkaszáltak egy kínai projektet a saját szövetségesük területén” – vélekedett a Heteknek Salát Gergely Kína-kutató, akivel a kínai–magyar kapcsolatokról és a nagyhatalmi játszmákról beszélgettünk.