Rémisztő képet festenek a hazai bűnügyi statisztikák: jelentősen nőtt az emberölések száma, és a családon belüli erőszakos esetek száma is emelkedett 2022-ben. Az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán sokakban felmerül a kérdés: romlik-e a hazai közbiztonság, és mi várható ezen a téren az egymásra rakódó válságok következtében?

A magyarok jelentős része nehezen tud kijönni abból az izoláltságból, ami a járvány alatt különösen fölerősödött. A bezárkózó magatartás most nemcsak a téli időszak jellegzetessége, és nem is igazán egyéni „defekt”: kollektíven megélt szorongás húzódik a hátterében.

„Bevallom, élvezem az újságírást. Először is konstruktívan kiélhetem az egészséges agressziómat. Nekem például gyűlöletes a rasszizmus vagy a fasizmus, de nem megyek oda egy nyilas suhanchoz, hogy behúzzak neki kettőt, inkább megírom” – így vallott néhány éve lapunk volt bécsi tudósítója arról, miért állt már meglett emberként újságírónak.

Miközben mind a Covid, mind a háború pótolhatlan veszteségeket okozott az emberáldozatok­kal, fontos szót ejteni arról is, hogy az elmúlt évek válságos időszaka milyen szinten tépázta meg az emberi kapcsolatokat társadalmi, közösségi és családi szinten is.

Magyarországot nem érte rossz gazdasági-pénzügyi állapotban az energiaválság, és megvan az esély arra, hogy elkerüljük a recessziót – mondja Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Évtizedek óta erősödő trend, hogy a magyarok egyre inkább bebetonozódnak a szüleiktől örökölt társadalmi helyzetbe. Ráadásul a többség azonos végzettségű párt is választ, a „vegyes” házasságok pedig inkább a férfiaknak, semmint a nőknek jelentenek ma feltörekvési lehetőséget.

Magyarországon van igény a normális párbeszéden alapuló, szakmailag is magas színvonalú beszélgetésekre. Ezt bizonyítja a Hit Rádió havi egymillió feletti YouTube-nézettsége is. A rádió vezetőivel, Szobota Zoltánnal, Náray Tamással és Király Tamással beszélgettünk.

„Nemcsak politikai fogság idején, hanem ma is sok olyan szituációt élhetünk át, amikor a szabadságunkért a legmagasabb árat kell megfizetnünk” – mondja Visky András, aki Kitelepítés című regényében írta meg családjuk drámai, mégis felemelő történetét. Az ‘50-es évek végén az író édesapját, Visky Ferenc református lelkészt Romániában 22 év börtönre ítélték a hite miatt, édesanyját pedig – hét gyermekükkel, köztük a kétéves Andrással együtt – kitelepítették a román gulágra.

A gyermek- és családvédelem ürügyén lendülne tovább az Európai Bizottság az ötéves LMBTQ-stratégia megvalósításában: minden tagállamban el kellene ismerni az azonos nemű párok máshol megállapított jogállását, többek között az örökbefogadás lehetőségét is.

„Majd csak akkor mondhatjuk azt, hogy rendben vannak a pedagógus­fizetések, ha jelentős túljelentkezés lesz a természettudományi tanári szakokon” – mondja Csapó Benő egyetemi tanár, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, akit a pedagógustüntetések kapcsán kérdeztünk az oktatásügy legégetőbb témáiról.

„2020-ban egyedül nálunk nőtt a házasságkötések száma Európában, s az addig csökkenő hazai trend átfordult növekvőbe. Ez azért is fontos, mert a gyermekvállalás előszobája a házasság, s a jó házasságban élő emberek a legegészségesebb és legboldogabb emberek a világon” – hangzott el minap egy konferencián.

Gazdasági szempontból 2023 nehézségekkel tűzdelt, de menedzselhető év lesz – mondta a Heteknek Madár István közgazdász. Egyelőre válság nincs, de a külső és belső gazdasági körülményeknek is optimálisan kell alakulniuk, hogy ne is legyen.

„Döbbenten hallom, ahogy repkednek a harcászati célra kidobott dollármilliárdok, tehát a járvány után is bőven van pénz arra, amit a politikusok fontosnak tartanak. Sajnos a klasszikus kultúrát nemhogy nem támogatják, hanem – a mai oroszfóbiával súlyosbítva – sokkal inkább kitörölnék azt az emberek életéből” – mondja Rácz Ödön, a Bécsi Filharmonikusok szólónagybőgőse.