Az idei tavasz időjárási meglepetései már nem is számítanak meglepetésnek – egyre gyakrabban írják felül a gazdák várakozásait és emelik az egekbe a zöldség- és gyümölcsárakat a kései fagyok. Ezenkívül az enyhe tél, az extrém aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is jelzi: a klímaváltozás hatásaival a Kárpát-medencében is számolnunk kell.
Idén ősszel kerül megrendezésre az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A tárlat a legmodernebb technikai eszközöket, mint a kiterjesztett valóság (AR) és VR-szemüveg veti be az érdeklődők ámulatba ejtéséért.
Minden válsághelyzetben erősödik a hatalomban lévők iránti bizalom, ami azonban a krízis hosszával csökken. Elemzőkkel azt a kérdést jártuk körbe, hogyan hatott a magyar és európai politikai erők megítélésére az elmúlt egy év válságkezelése, és ez milyen hatással lesz a jövő évi választásokra.
Az elmúlt hetekben óriási vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy miért csak azok jogosultak bizonyos kedvezményekre, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Sokan azzal érvelnek, hogy az ilyesfajta megkülönböztetés azonos azzal, ahogyan a náci érában a zsidókat diszkriminálták.
Több mint négymillió védettségi igazolványt postáztak már ki Magyarországon. A kis plasztikkártya segítségével szabadon mehetünk moziba, színházba, konditerembe, szemben azokkal, akik nem védettek.
Ettől a héttől kezdve a budapesti 92,9 megahertzes rádiófrekvencián folytatja a sugárzást a Spirit FM, amely azt ígéri, hogy egyaránt teret ad ellenzéki és kormánypárti megszólalóknak. Hangsúlyozzák: semmilyen háttéralku nem köttetett az ügyben, a Klubrádió nem miattuk szűnt meg.
Titkosított tervek, kiszivárgott dokumentum, kínai gigahitel, Diákváros, ellenzéki tiltakozás, helyi népszavazás. Rendkívüli ellenállásba ütközött, hogy egy hete megjelent a Magyar Közlönyben: a sanghaji Fudan Egyetem Budapesten épít campust.
A fokozatos, de határozott magyarországi újranyitás nem jelenti azt, hogy vége van a Covid-járványnak. Szakemberek és nemzetközi példák sora figyelmeztet bennünket, hogy felelősen éljünk az elért szabadsággal.
Az elmúlt bő egy év kétség nélkül bizonyította, hogy az ember közösségi lény, szüksége van társaságra – nekünk, magyaroknak meg különösképpen asztaltársaságra.
Ideális esetben az oktatás ideológiailag semleges és biztosítja mindenki számára a szabad véleménynyilvánítást. A nyugati egyetemi szféra az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül: a safe space-ek, érzékenyítő tréningek és a kötelező sokszínűség világában egy konzervatív vagy keresztény hallgatónak és oktatónak nem sok babér terem. Magyar egyetemisták segítségével most annak jártunk utána, hogy a hazai felsőoktatásban mennyire érződnek ezek a trendek.
Elérte a huszonötezret a koronavírus-járvány magyarországi áldozatainak száma. Az ellenzék kitűzte a fekete zászlót a Parlamentre. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint azonban uniós átlagon aluli volt a többlethalálozás.
A növekvő automatizáció és robotizáció jelentősen csökkentheti a régió és Magyarország „összeszerelő üzem” szerepét. Ezért az érintett országoknak érdemes gazdasági modellváltáson gondolkozni, amihez a következő években beáramló EU-források segítséget nyújthatnak.
Látva a közélet eseményeit, eszembe jutottak Áder János 2017 nyarán elhangzott szavai, amikor a közbeszédünk színvonalának drámai mértékű romlásáról beszélt. Az államfő a választási kampány előtt arra figyelmeztetett, hogy a választópolgárok többsége biztosan nem akar egy kitörésre készülő vulkán tetején élni.
Időnként vitatkozik Orbán Viktorral, van, hogy a miniszterelnök győzi meg őt. Nem tartja problémának, hogy „kikerült a tűzközelből”, mert most máshova került a fókusz. Továbbra is a polgári Magyarország és a kereszténydemokrácia híve, szerinte a Fidesz–KDNP nyeri a 2022-es választást, mert ez a párt a legkormányképesebb erő. Navracsics Tiborral beszélgettünk.
A járvány miatt kényszerűen bevezetett online oktatás számos kihívás elé állítja a nagycsaládokat. Az érettségit körülvevő bizonytalanság pedig nehezített terep a nagybetűs életbe kilépő végzős középiskolások számára.
Amikor néhány héttel ezelőtt az Európai Parlament határozatot hozott arról, hogy az Unió területét „LMBTQI szabadságzónának” nyilvánítja, még azt gondolhattuk, hogy ez Brüsszel megszokott pótcselekvéseinek egyike, amelyet a járvány idején sem szüneteltetnek. Aztán kiderült, a fele sem tréfa: a szivárványideológiát tényleg csak támogatni lehet, kritizálni nem. A sokszínűség csak az egyetértőkre vonatkozik, a másként gondolkodók számára nincs alkotmányos jog a véleményszabadságra.
A Hertha BSC által is aláírt „sokszínűség Charta” azt is tartalmazza, hogy az alkalmazottak világnézettől függetlenül azonos megbecsülést és támogatást élveznek. Ezért felmerül a kérdés, hogy a berlini futballklub miért menesztette kapusedzőjét, Petry Zsoltot, miután elmondta saját véleményét?
Magyarország a felnőtt lakosság átoltottsága tekintetében első helyre került az uniós országok között. Az eddig elérhető vakcinák mellett újabb kettővel kezdenek oltani, a kismamák pedig soron kívül kaphatnak védőoltást.
Miért fontos, hogy fektessünk az űrkutatásba? Hogyan tud egy kis ország részesülni az űriparból? A hazai űrkutatás állapotáról és jövőjéről dr. Sárhegyi Istvánt, űripari vállalkozót, űrjogászt, közgazdászt és befektetőt is kérdeztük.
Ezekben a napokban a világjárvány eddigi legsúlyosabb időszakát éljük.
