Magyarországon – számos nyugat-európai országgal ellentétben – a Hamász tavalyi izraeli terrortámadása óta nem nőtt az antiszemitizmus. „Európában nálunk van a legkevesebb gyűlölet-bűncselekmény, s a magyarok 82 százaléka elismeri Izrael állam létjogosultságát és önvédelemhez való jogát” – mondta el friss kutatásukról Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke.
Time to go. Ezzel a három szóval és egy fotómontázzsal „küldött selyemzsinórt” az Európai Néppárt Orbán Viktornak a héten a Facebookon. A Fidesz tiltakozik: Menczer Tamás szóvivő szerint újra külföldről akarják megmondani, milyen kormánya legyen Magyarországnak. Brüsszel eddig csak a pénzcsapok tekergetésével üzent, most azonban a jelek szerint nagyobb fokozatra kapcsoltak.
A kórházban hagyott újszülöttek száma megnőtt, s a helyzetük meglehetősen kilátástalan. Kevesen adhatók örökbe, a babák többségét sem családjában, sem csecsemőotthonban, sem nevelőszülőnél, sem örökbefogadónál nem lehet elhelyezni, így hetekig, hosszú hónapokig a kórházban ragadhatnak. A fő ok a csecsemőkre szakosodott nevelőszülők hiánya.
Kedves Olvasók! Mindenekelőtt szeretnénk megköszönni, hogy hétről hétre, napról napra követik a Hetek tartalmait a különböző felületeinken.
Soha nem látott mélyponton van a hazai születésszám, a tavalyi negatív rekordot is túlszárnyalva. A kormányfő nemrég a családtámogatások várható bővítését jelentette be: egyrészt a családi adókedvezmény megduplázását, másrészt a támogatott lakáshitelek könnyebb hozzáférhetőségét ígérte meg.
Ahogyan az elmúlt évek során bármikor, amikor szükség volt rá, a Hit Gyülekezete és Szeretetszolgálatának (HISZ) aktivistái, szakemberei most is aktívan kivették a részüket az árvízzel szembeni védekezésből. Kiss Péterrel, a HISZ egyik vezetőjével beszélgettünk az elmúlt két hét tapasztalatairól.
Több helyen a történelmi csúcsoktól némiképp elmaradt, máshol soha nem látott folyamokká duzzasztott patakokat a közép-kelet-európai áradás, amivel hatalmas pusztítást végzett a Boris ciklon. Több mint két tucat halottat, több milliárd eurónyi kárt okozott a pusztító időjárás Olaszországtól Lengyelországig, Ausztriától Romániáig.
Súlyos károkat hagyott maga után a Boris névre keresztelt vihar Kelet-Közép-Európában. A szinte sivatagi hőséget idéző késő nyári időszakot lezáró ciklon nyomán kialakult árvizek húsznál is több áldozatot követeltek, települések sorát mosták el Lengyelországtól Romániáig akár eurómilliárdokban mérhető károkat okozva. Míg nyugati és északi szomszédainknál lassan csillapodnak a folyók, hazánkat a hétvégén éri el az árhullám. Árvízi körképet készítettünk Közép-Európából.
Napok óta mindenhonnan a drámai felvételek ömlenek: elárasztott városrészek, lakhatatlanná vált házak, derékig vízben menekülő emberek. Nem várt módon fejeződött be Közép-Európában a rekord meleget hozó nyár.
Rendszeres szereplője volt a kormánypárti hírműsoroknak, nyilatkozott a sajtónak, kvázi celebpapként viselkedett a nyilvánosság előtt az a katolikus plébános, akivel szemben felmerültek a vádak, hogy valójában kettős életet élt, titokban homoszexuális viszonyai voltak, és „melegpartikon” vett részt.
Nincs könnyű helyzetben a magyar gazdaság: a várt mértéknek csak a fele lesz a gazdasági növekedés, ismét emelkedik – igaz csak alacsonyabb mértékben – az infláció, és a fogyasztás kormányzat által várt erősödése is csak ábránd maradt egyelőre. Orbán Viktor azonban új cselekvési tervet vázolt a kötcsei pikniken. A cél egy erőteljes gazdasági növekedés, amely lehetőséget teremt a bérek és családtámogatások látványos emelésére. A siker kulcsa pedig a semlegesség.
Sem a pedagógushiány, sem a mobiltelefon-elkobzás nem okozott gondot a Hit Gyülekezete szabolcsi iskoláiban. Előbbi azért, mert a jóhírű intézményekhez szívesen csatlakoznak tanárok és diákok, utóbbi pedig azért, mert a mobilkorlátozást már évekkel ezelőtt meglépték – a tapasztalatok pedig pozitívak. Ezeknek is utánajártunk, a helyszínen.
A napokban volt alkalmam beszélgetni több mint száz gimnazistával arról, hogy mit gondolnak az okostelefonok iskolai elvételéről.
