Az ukrán menekültek zöme földönfutóvá lett nő és gyermek, akik könnyen a szexipar áldozataivá válhatnak. A legnagyobb veszélyt azok az országok jelentik számukra, ahol legális a prostitúció – mindenekelőtt az Európa bordélyházának számító Németország.
A feje tetejére fordult, inflációtól terhelt világgazdasági környezetben égető kérdésként merül fel, hogy mibe fektessük megtakarított pénzünket annak érdekében, hogy a vagyonunk ne veszítse el, hanem inkább növelje az értékét. Az állampapír egy lehetséges megoldást jelenthet.
Megalakult az ötödik Orbán-kormány, melynek szerkezete a korábbiakhoz képest erős gazdasági szemléletmódot tükröz (11 minisztériumból 6 gazdasági jellegű). Bár gyarapodott a tárcák száma, önálló pozíciót sem az oktatás, sem az egészségügy nem kaptak.
Egyelőre nem látszik a megállapodás Brüsszel és Budapest között az Oroszországgal szembeni olajembargó ügyében. Az Európai Bizottság büntetni akar – függetlenül ennek hatékonyságától és egyes tagállamokra gyakorolt brutális gazdasági következményeitől.
Az antiszemita, rasszista akciókat a saját soraikon belül is el fogják utasítani, de a tabukat nem fogják kerülni – nyilatkozta a Heteknek Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Legerősebb ellenzéki pártként nem politikai performanszokra, hanem minőségi vitákra készülnek a Tisztelt Házban.
A járványügyi veszélyhelyzet május 31-én ér véget, miáltal megszűnik az egészségügyben dolgozók felmondási tilalma is. Egy felmérés szerint a szakdolgozók 38 százaléka távozna a közegészségügyből: pályát váltana, szétnézne külföldön vagy átigazolna az egyre terebélyesedő hazai magánszektorba.
A belpolitika aligha állítja nagy kihívás elé az Orbán-kormányt a következő években, a nemzetközi politika és a gazdaság színterén azonban annál több kreativitásra és diplomáciai érzékre lesz szükség. Elemzőket kérdeztünk a témában.
A befektetések kapcsán általában állampapírra, aranyra, részvényre vagy ingatlanra gondolunk. Ugyanakkor sokak lakását díszítik festmények vagy értékes tárgyak. A jól megválasztott műtárgyak befektetések is egyben, melyek az esztétikai örömön túl komoly profitot is hozhatnak tulajdonosuknak.
Emmanuel Macron francia államfőt és – áttételes módon – Orbán Viktor miniszterelnököt is megerősítette hivatalában az áprilisi választások időszaka. Arról, hogy ezután milyen jövő várhat a két állam közti kapcsolatokra, egy francia és egy magyar szakértőt kérdeztünk.
Európában és Magyarországon élelmiszerhiány ugyan nem fenyeget, de könnyen elképzelhető, hogy korábban hétköznapinak számító élelmiszerek luxusnak számítanak majd.
„Meglátod, Kárpátalján nincs para, háborúnak nyoma sincs. Mosolygós embereket fogsz látni, meg legfeljebb azt, hogy sokan vannak az utcákon” – biztat Kovács Sándor, a HISZ vezetője, amikor szombat hajnalban elindulunk a Szeretetszolgálat konvojával Ukrajnába.
Kiküszöbölnék az ős-Jobbik „gyermekbetegségeit”, és nem kívánnak szélsőségekbe bocsátkozni, ám megalkudni, besimulni sem hajlandóak – válaszolta a Mi Hazánk Mozgalom a Hetek kérdésére, miszerint folytatják-e az egykori Jobbik antiszemita-rasszista örökségét. Vajon mi várható a parlamentbe jutott radikális párttól?
A teljes vidéki magyar zsidóság gettósítása 1944. Április 16-án kezdődött Kárpátalja és Északkelet-Magyarország nagyobb városaiban, embertelen körülmények között. Egy hónap múlva Auschwitz-Birkenauba deportálták a gettólakók százezreit, ahol zömüket azonnal megölték. Rájuk emlékeztek az évforduló kapcsán az iskolákban.
Kiéleződött volna a vidék–Budapest ellentét? A választási eredmények első ránézésre ezt sugallták, ám ha jobban megnézzük az eredményeket, azok inkább falu és nagyváros, vidék és Pest közeledéséről árulkodnak.
Ha az ellenzék meg akar újulni, akkor nem a NER leváltását kell elsődleges célként kitűznie, hanem arra a kérdésre kell hiteles választ adnia, miért lenne ettől jobb Magyarországnak. Nem hatalomtechnikai választ kell adni a NER-re, hanem programszintűt – mondta a Heteknek Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója, a Jobbik egykori elnöke.
Magyarország az elsők között ismerte el a független Ukrajnát 1991 decemberében. 2017-ig a kétoldalú kapcsolatokat sem a túl nagy barátság, sem az ellenségeskedés nem jellemezte. 2017 szeptembere óta azonban, miután Ukrajnában elfogadták az új oktatási törvényt, Kijev és Budapest között heves konfliktus alakult ki – ami a mai napig sem csitul.
Egy kezdő pedagógus fizetése ma kevesebb, mint a szakmunkások bruttó 260 ezer forintos bérminimuma, a pályán lévőket pedig nagyfokú kiégettség jellemzi. Tíz éve tiltakoznak a pedagógusok lényegében ugyanazon problémák miatt, és nagy kérdés, hogy a következő kormányzati ciklusban mitől változhat meg a helyzetük.
„A korrupció vonatkozásában az Unió szervei nem a kifizetések ellenőrzésének hatékony módját keresik, hanem csak olyan eszközökben tudnak gondolkodni, amelyek a tagállamok szuverenitásának minél nagyobb méretű korlátozásával járnak” – mondta lapunknak Hack Péter.
A legtöbben azt azért biztosra vették, hogy a Fidesz meg fogja nyerni a választást, de arra talán még a kormánypártok kampányközpontjában sem gondoltak volna, hogy ekkora fölénnyel. Az okok között nemcsak az szerepel előkelő helyen, hogy az ukrajnai háború új tétet adott az április 3-ai döntésnek, hanem az is, hogy az ellenzék totálisan elszámolta magát.
