„Szeretnénk átadni a gyerekeinknek azt a bátor hitet, amit mi is megéltünk, hogy tudjanak a kevesen hûek lenni, és hinni abban, hogy Isten idõben megadja mindazt, amire szükségük van” – mondja Pencsikoff Feri és Lili. A házaspár 2009-ben a nulláról indulva épített ki stabil egzisztenciát, virágzó családot, miközben életveszélyes helyzetekkel is meg kellett küzdeniük.

Hatalmas vitát generált egy közelmúltban kiadott petíció, melyben a gázai háború kapcsán a palesztinok és a zsidók „közös emberiességéért” állt ki több száz magyar zsidó művész és értelmiségi, köztük Karsai László, Máté Gábor és Pajor Tamás is. Kritikusaik szerint a szöveg azért is problematikus, mivel megkérdőjelezI Izrael önvédelemhez való jogot, és morális egyenlőséget von a támadó és A megtámadott fél között.

Egy hét intenzív küzdelem után sikerült visszaszereznünk a Hetek meghekkelt és törölt YouTube-csatornáját.

Mindenki Születésnapja címmel életvédő civilek idén is sétát szerveznek azért, hogy kiálljanak az évi 20 ezer abortált kisbaba élethez való jogáért Magyarországon. A szeptember 13-i rendezvény 14 órakor indul az MTA elől. Az esemény kapcsán a Mindenki Születésnapja Alapítvány szóvivőjével, Pontifex Sárival beszélgettünk.

Mint arról olvasóink közül sokan értesülhettek – akár személyes tapasztalatból, akár a magyar sajtóbeszámolókból – augusztus 25-én hajnalban, célzott, rossz szándékú kibertámadás érte a Hetek nagy nézettségű közéleti YouTube főcsatornáját, aminek következtében reggelre az oldal elérhetetlenné vált.

Sokan emlékezhetnek a klasszikus, épp harminc éve bemutatott filmre, amelyben a főszereplő arra ébred, hogy ellopták mindenét, de nem csak a pénzét és értékeit, hanem a digitális személyazonosságát is.

Ma sokkal nehezebb nagyszülőnek lenni, mint korábban, mert jóval magasabb a nyugdíjkorhatár, mint az előző generáció idején volt. A nyugdíjkorhatár emelkedése a születésszámot is befolyásolja, mivel a gyermekvállalás előtt álló párok számára fontos szempont, hogy számíthatnak-e a nagyszülői segítségre vagy sem.

Széles körben elterjedt, hogy I. István király a halálos ágyán felajánlotta Magyarországot Máriának, ám ez az állítás valójában vita tárgyát képezi a történészek között. Kulcsár Árpád történész szerint utólagos betoldásról lehet szó, és az államalapító királyunk hitével kapcsolatban sokkal inkább a fiának címzett Intelmek az irányadó, amelyben még csak említve sincs az „istenanya”.

„Ha holnap lennének a választások…” – így kezdődnek a közvélemény-kutatók kérdései. És valóban, a híreket hallgatva bárkinek úgy tűnhet, hogy a 2026-os választási kampány hajrájában vagyunk. A válasz­tásokat egyesek már oda is adták a Fidesznek, mások a Tiszának, de a szakértők szerint még messze a voksolás napja.

Indulatoktól fűtött politikai szlogenek, Hamász-propagandát visszhangzó fellépők, palesztin zászlók, matricák és arcfestések erdeje töltötte be az idei Sziget Fesztivált, melynek számos résztvevője és szervezője sem értette, miért is ne adhatnának helyt terrorszervezeteket éltető művészeknek a színpadokon.

Kampánytémává vált Izrael gyalázása és a „szabad Palesztina” éltetése Magyarországon. Hiába tiltotta ugyanis ki a kormány a Hezbollah terroristáit éltető, Hamász-párti Kneecap zenekart a Szigetről, a jelentős számú külföldi résztvevő – a hazai liberális „Sziget-állampolgárokkal” együtt – ugyanis palesztin zászlókat lengetve „free Palestine”-ozott a fesztivál zárónapján.

Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig „alszik” a telefonunk, amíg mi is alszunk – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló legfrissebb kutatásából.

2025 nyarára a magyar gazdaságpolitika új fokozatra kapcsolt. A kormány egymás után jelenti be azokat a jóléti intézkedéseket, amelyek célja – legalábbis a kommunikáció szerint – a fiatalok, a családok, a közszférában dolgozók, a nyugdíjasok, valamint a vállalkozások helyzetének javítása. A kritikusok szerint azonban elsősorban választási ígérgetés és felelőtlen osztogatás folyik, amely akár romba is döntheti a költségvetést.

A sokszor csak a kölcsönös vádaskodások és egymondatos adok-kapok üzengetések sorozatából álló belpolitikai végtelenített kampányfolyamban figyelemre méltó kivétel volt a legutóbbi hétvége, amikor gyakorlatilagpárhuzamosan tartott nemzetközi kitekintésű beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és első számú kihívója, Magyar Péter.

– Mi újság? – Semmi, a fű sem nő ilyenkor… Átlagosnak mondható párbeszéd volt mindez július közepén a közéletben évekkel ezelőtt, de nem most.