A Trump-tábor átalakulóban van 2016-os önmagához képest. Többek között katolikusok, libertáriánusok, az egészségügyi autonómiáért harcolók és háborúellenes baloldaliak befolyást szeretnének a kampányban.

Miközben Izraelt illetően a figyelem már áthelyeződött a libanoni és jemeni frontra, Gáza jövője továbbra is óriási kérdés marad, melynek kapcsán megkerülhetetlen Egyiptom szerepe. Márpedig nem egyértelmű, hogy Izraelnek ellensége vagy szövetségese a világ jelenleg legnépesebb arab országa és 15. legerősebb katonai hatalma.

Az elmúlt másfél évtized progresszív drogaktivizmusa 2023 decemberében révbe ért: a főváros elfogadott egy új stratégiát a kábítószerhelyzet kezelésére. A Drogkutató Intézet szerint azonban a terv alapjaiban elhibázott, hiszen mára bebizonyosodott, hogy a liberalizáció elmélyíti a problémát: növeli a szerfogyasztók számát és tönkreteszi a közösségek életét.

Teheneket fotózni nem hangzik túl izgalmasan – leginkább falusi giccsre számít az ember. Szász-Bányász Anna költői fotói bizonyítják, hogy mégis mennyi minden megmutatható „az istállóban heverő” témán keresztül. A textilként omló szőrzet, hegyvonulatként hömpölygő hátak vagy a fényben szálló szénapor még azon is elgondolkodtatnak, hogy egyáltalán hogyan érdemes élni.

Általánosságban úgy emlékezünk ezekre az időkre, mint a 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére és a „lázadás” megtorlására, de ez nem feltétlenül adja vissza a történések valóját. Több jelentést, tartalmat hordoz számunkra ez a szomorú vég.

Megkezdődött a héten az őszi politikai szezon, Orbán Viktor, Magyar Péter vagy éppen Karácsony Gergely nevétől hangos a magyar sajtó. Az utóbbi években, sőt évtizedekben egyre inkább tanúi lehetünk egy olyan jelenségnek, aminek következtében azt tapasztalhatjuk akár magunkon is, hogy túlságosan nagy figyelmet fordítunk magára a politikusra, mint személyre.

Az orosz kultúra szankcionálásának dilemmája az ukrajnai invázió megindulása után élénken foglalkoztatta a közvéleményt; összetettségét mutatja, hogy a kérdés máig nem jutott nyugvópontra. Sőt, újabb aktualitást adott neki, hogy egy ezzel kapcsolatos botrány egy lapunk megjelenésekor zajló hazai eseményt érint.

„Szép, amit mi megvalósítunk, de az igaz érték benne az, amit mások folytatni tudnak” – mondja Városi Ferenc órásmester, aki 1964-ben, 18 évesen nyitotta meg műhelyét, amikor „maszekként”, mi több, lelkészként egyaránt osztályidegennek számított. A rendszerváltás utáni káoszban az óráscsalád előremenekült, és megalapította a patinás magyar óramárkát, az Astront.

A múlt hétvégén New Yorkban Edi Rama miniszterelnök bejelentette azon tervét, hogy az albán fővárosban a bektási mozgalom, a síita iszlám szúfi rendje számára egy vatikáni stílusú szuverén enklávét hozna létre.

Az emberemlékezet óta nem látott hőség miatti aszály után jön az árvíz, ami sajnos nem oldja meg a nyári száraz­ság okozta hozamkiesést, sőt még növelheti is azt, nem beszélve az élelmiszerárak várható alakulá­sáról – a szélső­séges időjárás hatásairól, a mezőgazdaság jövőjéről kérdeztünk szabolcsi gazdákat.

Böszörményi-Nagy Gergellyel, a Brain Bar jövőfesztivál alapítójával beszélgettünk a rendezvény alapötletéről, a magyar tudományos életről, és a hosszú távú terveiről.

Terjednek az online vallási szolgáltatások Amerikában, de a személyes hitgyakorlás egyelőre még népszerűbbnek mutatkozik – derül ki egy tavaly publikált közvélemény-kutatásból. Korábbi lapszámunk rámutatott, miként nehezíti meg a folyamatos eszközhasználat az istenkeresést, a hívő elmélkedést, elcsendesedést. Vajon mennyire integrálhatóak az okoseszközök a keresztény hit megélésébe?

Budapest 6. kerületének polgármestere népszavazást indított a buliturizmusról, pontosabban az Airbnb típusú, pár napos lakáskiadások betiltásáról Terézvárosban. A cél a belváros lassú elnéptelenedésének visszafordítása, szakértők szerint azonban megállíthatatlan a „túlturistásodás” folyamata.

Eltűnt a nyár. Megsemmisült a korábban kedvenc évszak, most már egészen biztosan. Persze, van ez a három hónap, amit régen nyárnak neveztek, de ami helyette beférkőzött, az már nem hívható „nyár”-nak. Legalábbis a jó öreg, békebeli nyárnak semmiképp nem.

Még ha nem is fújnak hűvös szelek, azt minden kisiskolás tudja, hogy augusztus-szeptember környékén a madarak útra kelnek. No, nem mindegyik költözik, vannak, akik maradnak. Nemcsak Móra Ferenc gyerekversében – ahol a nagyon „okos” Varjú Varga Pál csak a meleg helyeken telelőknek készít lábbelit. Mire felnövünk, aztán megtanuljuk, hogy nem a gólya hozott bennünket, a bölömbika nem egy bölöm bika, és persze a madarak nem is hordanak cipőt… A madarak belső órája azonban nem változik.

Az okostelefonokkal kapcsolatos vita nem újkeletű, de idén ismét fellángolt, mikor több európai ország kormánya fontolgatja, vagy már be is vezette, hogy az iskolában tilos legyen az idő-, energia-, és figyelemvámpír eszközök használata. Azzal azonban kevesebbet foglalkozunk, hogyan is hat mindez a fiatalok azon képességére, hogy a rohanó, stresszes mindennapokból kilépve minőségi időt tudjanak tölteni Istennel, ami a keresztény élet alapvető eleme.

A közoktatás elterjedésével kezdettől együtt járt az a dilemma, hogy mi való az osztályterembe és mi nem. Korunk sajátossága, hogy most az okos­telefonok kerültek a figyelem középpontjába. Vannak, akik szerint még az iskolai tiltás is kevés.

Az Izraeli Védelmi Erők augusztus 25-én megelőző csapást mértek libanoni rakétakilövő állásokra, mely akcióval több ezer Hezbollah rakétát sikerült megsemmisíteni. A terrorszervezet számára ez jelentős csapás volt, tényleges meggyengítésük kulcsa azonban a Föld másik felén, Latin-Amerikában lehet.