Fehér háztetők, hólepte utak, sok ablakból még le sem szedett, színes égők. Lakhelytől függően egyeseknél kandalló, másoknál gázkonvektorok kattogása-pattogása a szolid aláfestő zene némi szabadidős, békés kanapén olvasgatáshoz. A kép idilli – lehetne. Csakhogy a lakosság jelenleg azért eléggé hadilábon áll az olvasással. A TÁRKI még 2024-es „Az olvasás világnapja” alkalmából közölt kutatása alapján a hazai, felnőtt lakosság csupán 15 százaléka olvas rendszeresen, legalább hetente.
Az amerikai celebek jóvoltából lassan mindenki hallott már az új súlycsökkentő csodaszerekről, amelyek segítségével diéta nélkül lehet lefogyni. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a techiparban dolgozó fiatalok között virágzó biohacker feketepiacon nemcsak a súlyfeleslegre van megoldás, hanem szinte minden problémára: a kialvatlanságra, a nem szeretett hajszínre, sőt akár az örök fiatalságra is. A csodaszerek Kínából érkeznek.
„Ha sorba kellene állítani az okokat, a multikulturalizmus lenne az első, amely 90 százalékban felelős” – állítja David Betz azzal kapcsolatban, hogy szerinte a nyugati világ polgárháború felé rohan. A londoni King’s College Hadtudományi Tanszéke professzorának fő kutatási területe a polgárháborúk, forradalmak és ellenforradalmak.
Számos felmérés kellemetlen képet fest a hitgyakorlás módjának, spirituális tartalmak fogyasztásának legfrissebb alakulásáról az Egyesült Államokban. A gyülekezetek és szellemi vezetőik helyett egyre többen ugyanis Youtube-misztikusoknál és MI-imabotoknál keresik a választ az élet nagy kérdéseire, szögegyenest szembemenve az ősi bibliai renddel.
Belenézni a gonosz pszichéjébe, beszélgetni vele – ehhez gyomor kell, de legalább lelkész vagy pszichiáter elszántsága. Előbbi szolgálatát nem kérték a per vádlottjai, utóbbit kéretlenül is megkapták. Közel sem a terápia miatt, hanem hogy kiderüljön, kik valójában e szörnyek, s hogyan lettek ilyenné. Ám az ilyesfajta vizsgálódás a film szerint komoly veszélyekkel járhat.
Kutatási eredmények szerint 2024-ben a fizikai erőnlét javítása, a rendszeres testmozgás, a lelki jólét erősítése, a súlycsökkenés és a táplálkozási szokások megváltoztatása voltak a legnépszerűbb kitűzött célok – viszont 100 fogadalomból csupán 8-at tartottak meg. Ahhoz, hogy a sikeres kisebbséghez tartozzunk, érdemes tudatosan megterveznünk az évünket.
Ünnepek után különösen előtérbe kerül az alkoholizmus problémája, de alig jut figyelem a legkiszolgáltatottabbakra, a szenvedélybetegek gyermekeire. Névtelenséget kérő pszichológus alanyunk, aki maga is érintettként vált segítővé, saját életútján keresztül igyekszik megvilágítani azt a küzdelmet, amit a legvédtelenebbek folytatnak a túlélésért.
Ki ismeri a rentosertib nevű szert? Egyelőre nem sokan, mégis, idén az orvoslás történelmi pillanatához ért vele az emberiség. Az Insilico Medicine nevű amerikai cég gyógyszerjelöltje mérföldkőnek számít a tudományban, mivel ez az első olyan terápia, ahol mind a molekulát, mind a biológiai célpontot teljes egészében mesterséges intelligencia (MI) fedezte fel. Ha 2025 a mesterséges intelligencia vad éveként vonul be a történelembe, akkor érdemes kapaszkodni: a 2026-os még ennél is több elképesztő fejleményt tartogat számunkra. A most következő írás egy MI-évértékelő a teljesség igénye nélkül, és egy rövid kitekintés 2026-ra.
John C. Lennox oxfordi matematikus professor emeritus, tudományfilozófus és az egyik legismertebb keresztény apologéta legújabb könyve 2025 nyarán jelent meg Isten, MI és a világ vége címmel. A nyugdíjas kora ellenére is igen aktív északír professzor e művében részletes elemzést ad a bibliai Jelenések könyvéről, noha hangsúlyozza, hogy ő nem teológus, ezért a részletes írásmagyarázat igénye helyett a világkorszak végére vonatkozó próféciák saját értelmezését adja közre – kutatva a jelen társadalmi folyamatok lehetséges kibontakozásának összefüggését a János apostol látomásában leírt eseményekkel és az apokaliptikus színtérrel.
A világ 148 országában járt, már-már családtagként kezelték őt miniszterelnökök, Ronald Reagantől Donald Trumpig számos amerikai elnököt fotózott. Közel 40 évnyi nemzetközi karrier és világhírnév után mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik Magyarországra. Halmágyi Péter megörökített egy fél évszázadot, élete tapasztalatairól beszélgettünk gyermekkora helyszínén, a Duna mellett, Budapesten.
Tóth Alex csak mosolyog, azokon a cikkeken, amelyek a legnagyobb európai csapatokkal hozzák hírbe. Az NB-1 legértékesebb játékosa, a Fradi válogatott középpályása a munkában „éli ki” magát, és minden helyzetből a maximumot akarja kihozni.
Miközben az aprócska kabinablakon keresztül a semmibe bámul, William Anders űrhajós fejében ide-oda szállnak a gondolatok. Odakint olyan sötét van, hogy akár bele is lehetne harapni. A Hold, miközben hátán úsztatja az Apollo 8 háromfős legénységét, szégyenlős feketeségbe burkolózik. Teljesen mindegy, hogy az ember amerikai vagy szovjet: a jeges égitest nem tesz kivételt, ha érintetlen, sötét oldaláról van szó.
1923-ban, a weimari köztársaság forrongó éveiben Frankfurtban megnyílt egy kutatóintézet, amely végzetesen megváltoztatta a nyugati civilizáció gondolkodását. A Társadalomkutatási Intézet – később Frankfurti Iskolaként elhíresült – marxista alapokon létrehozott szellemi műhely volt, amelynek gondolkodói felismerték: a proletárforradalom elmaradásának okait máshol kell keresni, mint az ortodox marxizmus hitte. Elméleteik hatása a mai napig jelen van a nyugati egyetemek folyosóin, a progresszív politikában és a kulturális vitákban.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyre inkább az emberi elme válik a 21. század fő csataterévé. Legyen szó háborúról és békéről, védőoltásokról vagy akár egy focibajnokságról, a vélemények, látásmódok egyre radikálisabbak és kiélezettebbek, az ellentétes oldalakon állók egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a diskurzusra. Eközben a tömegek manipulálására nemcsak az igény lett nagyobb, hanem ennek technikai lehetőségei is egyre fejlődnek. Az angliai Bradford Egyetem kutatói egy hamarosan megjelenő könyvben újfajta tudatmódosító fegyverek veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Ahogy a hidegháborút technológiai szinten az atombomba fenyegetése és az űrverseny jelenítette meg, most Kína és az Egyesült Államok versenyének legfontosabb terepévé a mesterséges intelligencia területén történő fejlődés vált.
„Én tényleg kifizettem az árát annak, hogy textilművész lehessek” – mondja Lőrincz V. Gabi. Falusi lányként a cukorgyárba mehetett volna dolgozni, de inkább elképesztő utat járt be, hogy álmait valóra váltsa, és elismert szőnyegtervező iparművész válhassék belőle.
Mint tudjuk a pénznek nincs szaga. De valami elképesztően vonzó bája, az mindenképp van. Az RTL minisorozata megtörtént eset alapján állít fel alapos diagnózist e témában. Közel sem papírízű klisék alapján dolgoztak. Főhősük „Bróker Marcsi”, a karcagi pénzügyes családanya, aki előtt egyszerre megnyílik a kissé még mindig gyerekcipős magyar kapitalizmus, s ő bátran mert nagyot álmodni. Majd akkorát szakított, hogy az milliárdokba fájt – persze azoknak, akiknek a pénzén váltotta valóra az álmait.
Miről szól az ünnep? Mennyit költünk rá, és mi az, ami igazán vonzóvá teszi a számunkra? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ több közvélemény-kutató novemberben, melyből sokatmondó trendeket láthatunk kibontakozni. Miközben egyre többek figyelme a karácsony felé fordul, Nyugat-Európában több helyen is elmarad a hagyományos karácsonyi vásár a biztonsági fenyegetettségek miatt.
Magány. Korunk talán legfájdalmasabb járványát, mely rengeteg nyugati országot érint, megdöbbentő arányban az MI-vel kötött barátságokkal, romantikus kapcsolatokkal akarja megoldani az ember. Ez ugyanakkor beláthatatlan hatással lehet az emberi lélekre és szellemre.
Miközben az ezredfordulón még 5 ezer hektáron termeltek fűszerpaprikát Magyarországon, elsősorban Kalocsa és Szeged térségében, mára ez a terület 1300 hektárra csökkent. A hungarikumként számontartott őrölt fűszerpaprika mélyrepülése mögött a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az olcsó, de gyenge minőségű külföldi import húzódik okként. Pedig üzletileg még ma is megérné ezzel foglalkozni.
A Hobby Lobby alapítója és vezérigazgatója, David Green egy evangélikus prédikátor fia, aki 600 dollár kölcsönnel indította el garázscégét, ami 55 év alatt több milliárd dollárt érő vállalattá fejlődött. Elmondása szerint a sikere „titka” a gyermekkorában tanult bibliai alapelvek alkalmazása: a középpontba Isten tiszteletét és a bibliai értékrendet helyezte a kezdetektől. Ezzel a szemlélettel lett napjainkra tulajdonosa cége több mint 1000 üzletnek, és foglalkoztat közel 50 ezer munkavállalót.
