Tárcsás telefon, walkman, VHS-kazetták, Ipod… pár dolog, ami korábban sokat jelentett nekünk, a technológiai fejlődés azonban néhány évtized vagy év alatt túllépett rajtuk. Vajon egyszer a több évezredes múltra visszatekintő készpénznek is leáldozik?

A COVID-járvány eredetével kapcsolatban idővel elérhetővé váló információk és bizonyítékok szinte azonnal, őszinte mérlegelés nélkül a „megcáfolt összeesküvés-elmélet” kategóriában kötöttek ki. Úgy tűnik, globálisan hiányzik az igény a felelősök megnevezésére.

Mindig is foglalkoztatta az embert, hogy a körülöttünk lévő valóság lehet-e puszta illúzió, egyfajta „mátrix”. Annyi bizonyos, hogy a technológiai fejlődés, azon belül is egy-egy olyan újítás, mint a deepfake, egyre nagyobb szakadékot hoz létre realitás és szimuláció között.

Önmagában amiatt is érdemes közelebbről szemügyre venni Kína és Afrika viszonyát, mert szűk két hét múlva kerül sor a Kína–Afrika Együttműködési Fórum újabb találkozójára, melyen – egy kivételével – valamennyi afrikai ország és Peking is képviselteti magát. Korszakos megállapodások és dollármilliárdokat érintő szerződések születhetnek egy-egy ilyen fórumon, melyet 2000 óta rendeznek meg háromévente. A 21. században eddig közel egymillió kínai érkezett Afrikába a két régió közötti gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően; jelenleg mintegy tíz­ezer kínai cég végez gazdasági tevékenységet a kontinensen.

Valószínűleg kevesen tudnák megnevezni a világ legnagyobb vagyonkezelőjét. Az alig 30 éves BlackRock ma közel 10 ezer milliárd dollár felett rendelkezik. Ez az összeg meghaladja az EU három vezető gazdaságának (a németnek, franciának és olasznak) az összesített GDP-jét. Az alapító Larry Fink pedig a Wall Street királyává vált.

Az utóbbi évtizedben felgyorsult az emberiségnek a világűr felé irányuló terjeszkedése: egy újfajta, futurisztikus gyarmatosítás indult meg, az űrnagyhatalmak mellett egyre több magán­vállalat részvételével.

A költözés gondolatával foglalkozó városlakók negyede a vidéket választaná, amiben nagy szerepet játszik, hogy az ottani élethez egyértelműen a nyugalom és gondtalanság képzete társul. Az anyagi okok mellett a családhoz való ragaszkodás is fékezi a magyarok mobilitását – derült ki a Századvég Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportja által készített kutatásból.

Az 1960-as évek közepétől az abortusz legalizálásáért vívott küzdelem gerincét erős antikatolicizmus adta. A stratégia bevált, sőt ma is van egy, a szigorú életvédő törvényeket alkalmazó katolikus országok megtörésére irányuló változata.

90 éve, 1931. október 24-én vonták ki a forgalomból Al Caponét – ekkor kezdődött minden idők legnagyobb maffiózójának börtönbüntetése. Ebből az apropóból keressük a választ, hogy hogyan lett Amerika a szervezett bűnözés olvasztótégelye.

A modern szexuális nevelés normálisként népszerűsíti a promiszkuitást és a kockázatos szexuális viselkedést, megdöbbentően explicit tartalmakkal szembesítve a gyerekeket. A program alapját képező tények tudományossága azonban erősen megkérdőjelezhető.

Végtelenül kiszolgáltatottak vagyunk a digitális infrastruktúrának: akár egy szuper­napvihar vagy más természeti jelenség is tartósan leállíthatja modern civilizációnk virtuális vérkeringését. Erről kérdeztük Keleti Arthur kibertitok jövő­kutatót, az Informatikai Biztonság Napja alapítóját.

Judith Butler feminista filozófus sajátos módon emlékezett meg az 1956-os budapesti forradalomról: fasisztának nevezett mindenkit, akinek ellenvetései vannak a „genderizmussal” szemben. Magyarországot szinte totalitárius, nőgyűlölő, homofób és transzfób elnyomórendszerként mutatta be.

Sokszor hasonlítják a woke mozgalmat valláshoz, és meg is vannak a „kellékei”: csalhatatlan doktrína (a tudomány), papság (tudósok, közszereplők, celebek), szentségek (abortusz, preferált névmások bejelentése, nemátalakítás), főbenjáró bűnök (rasszizmus, tudománytagadás, fehér bőrszín, a biológiai nemek és a család melletti kiállás). A hasonlóság részben abból is fakadhat, hogy kibontakozásában nagy szerepet játszott a politikai aktivizmusáról híres unitárius egyház.

Pár hét alatt a Netflix legnézettebb sorozata lett a Squid Game című túlélődráma (több mint 100 millió nézővel a premier után), amely felnőttek egymás elleni élet-halál harcát mutatja be gyerekjátékok ormájában. A reménytelen világban gyengén pislákoló humanizmus harcát megjelenítő dél-koreai sorozat megdöbbentő hatással van a nyugati fiatalságra.

Egy tízéves gyerek nem akart részt venni az iskolai pride felvonuláson, ezért fegyelmit kapott, és öt napra eltiltották az iskolától, az anyát pedig felkereste a rendőrség azzal, hogy gyűlölet­beszédre tanítja a gyermekét. Ilyen és hasonló ügyekben nyújt segítséget a Christian Concern. Andrea Williams-szel, a szervezet alapítójával beszélgettünk.

Nagyvárosi népfelkelés zajlott 1956 októberében Budapesten, amelyben az egész ország osztozott. A harcoló főváros mellett ott állt a vidék is, aminek következtében a forradalom napjaiban soha nem látott élelmiszerbőség volt Budapesten. Az eseményeket most a legendás ellenállási központ, a Corvin közi szabadságharcosok egyik vezetője, Nagyidai József visszaemlékezései alapján idézzük fel.