Természetes környezetünk fokozódó romlása aggodalommal tölti el korunk emberét. Joggal merül fel a kérdés, meg tudjuk-e őrizni a Földet utódainknak? Ha választ keresünk, megkerülhetetlenül a természetvédelmet kell említeni, melynek fókuszában a nemzeti parkok, védett területek, rezervátumok állnak, hiszen ezek a biológiai sokféleség megőrzésének, a természeti értékek, folyamatok fenntartásának, erőforrások fenntartható használatának a zálogai.
Április 10-én hozták nyilvánosságra dr. Hilary Cass jelentését a nemi identitásukat megkérdőjelező gyermekeknek nyújtott brit egészségügyi szolgáltatásokról. A független vizsgálat megállapította, hogy nincs bizonyíték az eddigi protokoll hatékonyságára, ami várhatóan józanabb mederbe tereli az ezzel kapcsolatos vitát, és véget vethet a fiatalokat egy életre tönkre tevő, elhamarkodott kezeléseknek.
A cenzúra egyre változatosabb eszközeinek alkalmazására derül fény – az alternatív véleményeket megfogalmazó felhasználók közösségimédia-platformokról való kitiltása után most itt vannak a reklámbevételek elapasztásával operáló startupok, az ún. minősítő ügynökségek. Természetesen ezek sem függetlenek.
Szerettünk volna egy ütős filmet Amerika belső feszültségeiről és megosztottságáról. De ezt most nem kaptuk meg. Helyette újságírók hosszú utazásának lehetünk tanúi, majd Washington videójáték-szerű ostromába csöppenünk. Pedig a feldobott témában jóval több lenne.
Az amerikai konzervatív hagyomány és a republikánus mainstream kihívójaként az elmúlt néhány évben létrejött egy szélsőjobboldali konstelláció, amelynek önazonosításában a holokauszttagadás, a zsidógyűlölet és az Izraellel ápolt kapcsolat elutasítása mind központi szerepet játszik.
A közeli Cseh Köztársaság viszonylag kicsi, de annál több utazási élményt kínál: történelmi műemlékek, építészeti remekek, természeti értékek és még hosszan sorolhatnánk.
A körös-völgyi történelmi fürdőváros ugyan nem egy metropolisz, ám legalább annyi érték és látnivaló „zsúfolódott itt össze”, hogy az egy sokkal nagyobb városnak is becsületére válna.
Az idegenforgalom folyamatosan fejlõdik, ugyanakkor a világjárvány és a háborúk rámutattak a turizmus sérülékenységére is. A szállodaipar számára kulcsszavak a fenntarthatóság, a technológia, a wellness, az élmények és a rugalmasság. Interjú Sárvári-Deák Zsófiával a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) fõtitkárával.
A Sógun amerikai televíziós minisorozat James Clavell 1975-ös azonos című regényén alapul, és idén februárban indult a Hulun és az FX-en. Az eredeti történet fiktív neveket használ, de valós személyek szolgáltatták hozzá az inspirációt. A fordulatos sztori egyúttal betekintést enged abba a korba, melyben Japánban megjelent a kereszténység.
Varga Judit kapcsán előkerült az Isztambuli Egyezmény, amelyet az ellenzék úgy állít be, mintha elutasítása az áldozatok cserbenhagyását jelentené, az elfogadása pedig egy csapásra megszüntetne minden nőkkel szembeni erőszakot. Aki valóban segíteni akar a kiszolgáltatott helyzetben levőknek, annak meg kellene hallgatnia az ellenérveket.
2019-ben az Egyesült Államokban megjelent egy könyv, amely azt állította, hogy az amerikai hadsereg hidegháborús biofegyver-kísérletei idézhették elő bizonyos kullancsok által terjesztett betegségek tömeges megjelenését. A szerző, Kris Newby orvostudományi író több mint egy évtizedes kutatómunka eredményeként feltárt bizonyítékokra támaszkodott.
Rengeteg a dilemma a legkiszolgáltatottabb korosztály, a gyermekek és a velük foglalkozók körül. A Hintalovon Alapítvány NEMECSEK Program szakmai munkatársával, Rosta Ágnessel beszélgettünk többek között a bántalmazás fajtáiról, az egymásra figyelés, a támogatás sokszor életmentõ fontosságáról.
Miután 2022 októberében megvásárolta a Twittert, Elon Musk nyilvánosságra hozta azokat a belső dokumentumokat, amelyek feltárták a közösségi platform és a kormány együttműködését a tartalmak cenzúrázásában. Ettől hirtelen bolygómentő elektromos autógyárosból transzfób, tudománytagadó, a demokráciát veszélyeztető páriává vált.
Korunk jellemzője az állandó figyelemzavar, amit az újabb és újabb termékek és szolgáltatások csak erősítenek. Bizonyos esetekben azonban a figyelem megszerzéséért folytatott versengés már túl messzire megy: ilyenek azok a kiállítások is, amelyek gyökerei feltételezhetően egészen az 1960-as években kezdődő pszichedelikus fesztiválokig nyúlnak vissza.
Az elmúlt hetekben a médiában és a közösségi oldalakon az egyik legtöbbet emlegetett szó a „messiás” lett, mozitermekbe, utcára és képernyők elé vonzza az embereket.
A monumentális Most vagy soha nem tanulmányfilm. Inkább a forradalmi nap egy alternatívája, a hangulaté a főszerep. Ezt alapozza a világszínvonalú kép meg a díszlet, és hogy az emelkedő pátoszt a humor időnként lehűti. Így aztán a romantika sem olvad túl csöpögősre.
Egyre kevésbé tolerálja a zsidó–keresztény kultúrájú nyugati világ a Szentírásra való hivatkozást a közbeszédben. Korábban egy finn parlamenti képviselő került bajba egy Pál apostol szavait tartalmazó Twitter-poszt miatt, nemrégiben pedig Németországból és Nagy-Britanniából érkeztek hírek hasonló incidensről.
A nők körülbelül 10 százalékának pajzsmirigy-alulműködés miatt gyógyszert kell szedni, nemtõl függetlenül az emberek 60-70 százalékánál göb jelenik meg a pajzsmirigyen. Dr. Solymosi Tamás belgyógyásszal, klinikai citológussal és az endokrin szervek ultrahang-diagnosztikájának szakértőjével beszélgettünk, aki több mint 30 éve van a pályán. Rendelésein csaknem 200 ezer pajzsmirigybeteget látott el, 120 ezer ultrahang és 50 ezer pajzsmirigy citológiai vizsgálatot végzett.
A keresztényüldözésről sokszor az jut az emberek eszébe, hogy más vallási irányzathoz tartozó személyek üldözik azokat, akik hisznek Jézus Krisztusban. A történelemben viszont számtalan olyan eset volt, amikor egy keresztény felekezet egy másiknak mint eretnek közösségnek az elpusztítására törekedett. A leghírhedtebb példák közé tartozik „Véres Mária” uralkodása.
Irodalomtörténeti szenzációnak számított, amikor tavaly a Petőfi Irodalmi Múzeum hozzájutott Molnár Ferenc Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi regényének kézirataihoz. Sok kérdés ezek ismeretében is nyitva marad mind a mű keletkezésével, mind az író és titkárnője, Bartha Vanda viszonyával kapcsolatban, de az emigrációban élő idős szerző lelkiállapotába mélyebb betekintést kapunk.
