Egy Winston Churchillnek tulajdonított mondás szerint „a Balkán több történelmet gyárt, mint amennyit el bír fogyasztani”. Az év elején a Nyugat-Balkán a térség nyughatatlan történelmét gyarapító újabb felvonással hívta fel magára a nemzetközi figyelmet.
Egy újabb feldolgozás, vagy valami annál több? Gyerekeknek szóló animációs film vagy korosztálytól függetlenül közelebb hozza a nézőkhöz a történelem legnagyobb hatású személyét, Jézus Krisztust?
„Nem a meggazdagodás vágya hajtott, hanem egy tartalmas élet megvalósítása” – mondja Oros Zsolt, aki feleségével, Mónikával együtt Pozsony közelében vezet egy optikai szalont immár 11 éve. Az üzlet, amely már indulásától fogva, de még a Covid idején is példátlan sikert ért el, olyan világhírességeket is a vevői között tudhat, mint Franco Nero filmszínész.
Földi életünkben számtalan örömforrás található. Gondoljunk csak a zenehallgatásra, olvasásra, a gasztronómiai ínyencségekre, a testgyakorlásra, a természeti, építészeti csodák megtekintésére, valamint sok izgalmas eseményre. Azonban földi életünk véges. Jobb esetben 80-90 év, vagy ha a Mindenható úgy akarja: akár 100 év is.
Ady életpályájának folyamatos velejárója volt a botrány. A föl-földobott költőnek nemcsak formabontó versei okoztak komoly vitákat, hanem az is, hogy a korabeli közvéleménnyel szembehelyez- kedve határozottan ellenezte a világháborút.
Antiszemitizmus régóta létezik hazánkban, de a tiszaeszlári per nyomán megerősödő politikai antiszemitizmussal új korszak kezdődött. A történelem akkor igazán szemléletes, ha a társadalmi folyamatok és az ezekre adott válaszok, így például a jogrendszer alakulása áll a középpontban: ezekből lehet leginkább megérteni egy ország működését.
A fiatal izraeli túsznő, Agam Berger szabadulásának fotói bejárták a világsajtót. A katonaként szolgáló lány pészah alkalmából a The Wall Street Journal hasábjain emlékezett meg Gázában töltött napjairól, és arról, hogyan választotta ebben a kilátástalan helyzetben az exodus nemzedékéhez hasonlóan a hit útját.
A Pesti Napló 1865. április 16-i számának címlapján egy bécsi újság kirohanására reagáló írással jelentkezett. A név nélküli szöveg szerzője Deák Ferenc volt, aki az ún. húsvéti cikkével nemcsak a kiegyezési folyamatnak adott óriási lökést, hanem a magyar történelemre is hosszú távú hatást gyakorolt.
Hazánk északkeleti szegletében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében gyönyörű tájak felett vulkanikus csúcsok, romantikus várak, vadregényes túraútvonalak sokasága és a világ leghosszabb kötélhídja teszi teljessé kirándulásunkat.
A koronavírus-járvány idején, amikor minden kikapcsolódási lehetőség el volt zárva az emberektől, tömegek fedezték fel az erdőt mint úti célt, ahol kitörhettek a négy fal közül és új élményeket szerezhettek. Sokan azóta az erdő szerelmeseivé váltak: szinte hetente, havonta bakancsot húznak és járják a tanösvényeket, hegyeket, várakat és erdei utakat.
Északi szomszédunk igazi turistaparadicsom: többek között az „európai Holt-tengerrel” és más elképesztő természeti és kulturális kincsekkel, emlékhelyekkel kecsegtet.
Müller Dániel és Szalai Kálmán izraeli kisebbségeket bemutató dokumentumfilmje nemcsak az izraeli társadalom válsága közepette jelent reménységet, hanem jó gondolatébresztő minden nemzetállam polgárának és más értékalapú közösség tagjának az együttélésről, áldozatvállalásról és a közös minimumról.
Az ország legidősebb háziorvosa a holokauszt utolsó szemtanúinak egyike, de megtapasztalta az 1956-os forradalmat, a kommunizmust, valamint azt az örömet is, amit Izrael megalakulása jelentett a diaszpóra zsidósága számára. Több mint 70 évet élt feleségével, és ennyi időt töltött el orvosként is. A 2022-ben életműdíjjal is kitüntetett dr. Körmendi Istvánnal beszélgettünk.
Az elmúlt több mint 50 év során több módszertant is kidolgoztak demonstrációk mesterséges kirobbantására, felerősítésére. A káoszteremtés e forgatókönyveit a mai napig is nagy érdeklődés övezi: a nagyhatalmi támogatással folytatott erőszakos demonstrációk valóságos fegyverré nőtték ki magukat.
A népek egyik legfőbb igénye a szabadság: a nemzeti ünnepek tekintélyes része is forradalmakhoz, felkelésekhez kapcsolódik. Az elmúlt évszázad azonban számos példát szolgáltatott arra, hogy a tömegek megmozdulása nem mindig organikus, belső igényekre épülő folyamat.
Rejtő Jenő, vagy P. Howard, vagy Gibson Lavery, vagy születési nevén Reich Jenő talán az egyetlen magyar író, akinek nincs klasszikus értelemben vett életrajza, csak kiterjedt legendáriuma, melynek megteremtésében ő maga játszotta a főszerepet. Ezért az ellenállhatatlan humorú regényíró kalandos életének vélt és valós eseményeit igencsak nehéz szétválasztani egymástól.
„Ha az anyák nem jutnak segítséghez krízishelyzetben, és ha nem tudják, hogy abortusz közben mi történik velük és babájukkal, s hogy ennek milyen kockázatai lehetnek rájuk nézve, akkor nem tudnak felelős döntést hozni. Én is csak azért lettem informálva, mert aktivistákkal kerültem kapcsolatba” – mondta el kérdésünkre egy babáját megtartó kismama.
„Azért hoztam létre 20 éve az Élet Menete Alapítványt, majd tavaly az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítványt, mert hiszem, hogy mindmáig sokakat érdekel a holokauszt témája, csak nincs lehetőségük a saját környezetükben találkozni vele” – mondja Gordon Gábor, akinek kiemelkedő érdemei vannak a magyarországi túlélők történeteinek megismertetésében, a generációk közti párbeszédben, az emlékutak szervezésében, a soáemlékezet megőrzésében.
A francia Disney-nek is emlegetett René Goscinny karikaturisztikus, öniróniával is megspékelt humora tökéletes eszköznek bizonyult arra, hogy a 20. század kritikus évtizedeiben némiképp oldja a nemzetek közötti különbségeket, ugyanakkor faji felsőbbrendűségtől mentesen öntudatot adjon a hanyatlófélben lévő Franciaországnak is.
Napjainkban Európa vezető politikusai úgy beszélnek az Oroszországgal szembeni kemény fellépés szükségességéről, mintha nem lenne tapasztalatuk arról, mivel is jár az ilyesmi. Pedig nem csak Hitler és Napóleon keveredett értelmetlen vérontásba a kontinens keleti felén.
