A világ 148 országában járt, már-már család­tagként kezelték őt miniszterelnökök, Ronald Reagantől Donald Trumpig számos amerikai elnököt fotózott. Közel 40 évnyi nemzetközi karrier és világ­hírnév után mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik Magyar­országra. Halmágyi Péter megörökített egy fél évszázadot, élete tapasztalatairól beszélgettünk gyermekkora helyszínén, a Duna mellett, Budapesten.

Tóth Alex csak mosolyog, azokon a cikkeken, amelyek a legnagyobb európai csapatokkal hozzák hírbe. Az NB-1 legértékesebb játékosa, a Fradi válogatott középpályása a munkában „éli ki” magát, és minden helyzetből a maximumot akarja kihozni.

Miközben az aprócska kabinablakon keresztül a semmibe bámul, William Anders űrhajós fejében ide-oda szállnak a gondolatok. Odakint olyan sötét van, hogy akár bele is lehetne harapni. A Hold, miközben hátán úsztatja az Apollo 8 háromfős legénységét, szégyenlős feketeségbe burkolózik. Teljesen mindegy, hogy az ember amerikai vagy szovjet: a jeges égitest nem tesz kivételt, ha érintetlen, sötét oldaláról van szó.

1923-ban, a weimari köztársaság forrongó éveiben Frankfurtban megnyílt egy kutatóintézet, amely végzetesen megváltoztatta a nyugati civilizáció gondolkodását. A Társadalomkutatási Intézet – később Frankfurti Iskolaként elhíresült – marxista alapokon létrehozott szellemi műhely volt, amelynek gondolkodói felismerték: a proletárforradalom elmaradásának okait máshol kell keresni, mint az ortodox marxizmus hitte. Elméleteik hatása a mai napig jelen van a nyugati egyetemek folyosóin, a progresszív politikában és a kulturális vitákban.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyre inkább az emberi elme válik a 21. század fő csataterévé. Legyen szó háborúról és békéről, védőoltásokról vagy akár egy focibajnokságról, a vélemények, látásmódok egyre radikálisabbak és kiélezettebbek, az ellentétes oldalakon állók egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak a diskurzusra. Eközben a tömegek manipulálására nemcsak az igény lett nagyobb, hanem ennek technikai lehetőségei is egyre fejlődnek. Az angliai Bradford Egyetem kutatói egy hamarosan megjelenő könyvben újfajta tudatmódosító fegyverek veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Ahogy a hidegháborút technológiai szinten az atombomba fenyegetése és az űrverseny jelenítette meg, most Kína és az Egyesült Államok versenyének legfontosabb terepévé a mesterséges intelligencia területén történő fejlődés vált.

„Én tényleg kifizettem az árát annak, hogy textilművész lehessek” – mondja Lőrincz V. Gabi. Falusi lányként a cukorgyárba mehetett volna dolgozni, de inkább elképesztő utat járt be, hogy álmait valóra váltsa, és elismert szőnyegtervező iparművész válhassék belőle.

Mint tudjuk a pénznek nincs szaga. De valami elképesztően vonzó bája, az mindenképp van. Az RTL minisorozata megtörtént eset alapján állít fel alapos diagnózist e témában. Közel sem papírízű klisék alapján dolgoztak. Főhősük „Bróker Marcsi”, a karcagi pénzügyes családanya, aki előtt egyszerre megnyílik a kissé még mindig gyerekcipős magyar kapitalizmus, s ő bátran mert nagyot álmodni. Majd akkorát szakított, hogy az milliárdokba fájt – persze azoknak, akiknek a pénzén váltotta valóra az álmait.

Miről szól az ünnep? Mennyit költünk rá, és mi az, ami igazán vonzóvá teszi a számunkra? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ több közvélemény-kutató novemberben, melyből sokatmondó trendeket láthatunk kibontakozni. Miközben egyre többek figyelme a karácsony felé fordul, Nyugat-Európában több helyen is elmarad a hagyományos karácsonyi vásár a biztonsági fenyegetettségek miatt.

Magány. Korunk talán legfájdalmasabb járványát, mely rengeteg nyugati országot érint, megdöbbentő arányban az MI-vel kötött barátságokkal, romantikus kapcsolatokkal akarja megoldani az ember. Ez ugyanakkor beláthatatlan hatással lehet az emberi lélekre és szellemre.

Miközben az ezredfordulón még 5 ezer hektáron termeltek fűszerpaprikát Magyarországon, elsősorban Kalocsa és Szeged térségében, mára ez a terület 1300 hektárra csökkent. A hungarikumként számontartott őrölt fűszerpaprika mélyrepülése mögött a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az olcsó, de gyenge minőségű külföldi import húzódik okként. Pedig üzletileg még ma is megérné ezzel foglalkozni.   

A Hobby Lobby alapítója és vezérigazgatója, David Green egy evangélikus prédikátor fia, aki 600 dollár kölcsönnel indította el garázscégét, ami 55 év alatt több milliárd dollárt érő vállalattá fejlődött. Elmondása szerint a sikere „titka” a gyermekkorában tanult bibliai alapelvek alkalmazása: a középpontba Isten tiszteletét és a bibliai értékrendet helyezte a kezdetektől. Ezzel a szemlélettel lett napjainkra tulajdonosa cége több mint 1000 üzletnek, és foglalkoztat közel 50 ezer munkavállalót.

„Tisza István vagy tucatszor párbajozott szavak miatt. Ez azt jelenti, hogy az akkori közéletben elképesztő súlya volt a szavaknak. De hogyan tudom ezt átadni a színészeimnek, és ők a közönségnek?” – teszi fel a kérdést Andrási Attila, a Magyar Udvari Kamaraszínház alapítója.

Nincs száz éve, hogy hazánkban a boltba jobbára csak petróleumért és gyufáért mentek az emberek – kis túlzással minden mást ugyanis megtermeltek maguknak. A mai kor embere azonban már azzal is komoly kihívást teljesít, ha csak a napi hulladékmennyiséget szeretné csökkenteni. A zero waste (vagyis hulladékmentes) életvitel azonban nemcsak egy új divat, hanem a szeméttermeléstől és pazarlástól megcsömörlött emberek heroikus küzdelme egy élhetőbb világért. Erről beszélgettünk Tóth Andi zero waste mentorral és Munkácsi Brigitta környezetkutatóval.

Úgy tűnik az örökifjú klasszikusokra van igény. Még digitális-időhiányos világunkban is. Az emberek csak úgy fogják magukat és elmennek Molière-t nézni. A Váci utcában kettőt is találni a patinás szerző művéből; az egyik előadás hagyományos, így önfeledt kacagást hoz elő, a másik minden határt túllép és inkább el­bor­zaszt. Bár az önzés és képmutatás görbe tükrét ez utóbbi is megadja, az összhatás mégiscsak kellemetlen – a kevesebb több lett volna.

Az elmúlt évet a mesterséges intelligenciára való folyamatos hivatkozás jellemezte, hogy mennyiben változtatja meg az emberiség életét, milyen sötét lesz a jövő azoknak, akik nem tudnak ebbe az új trendbe beleilleszkedni. A sötétség valóban hamarosan eljön, csak kicsit másképpen: az MI-lufi gazdasági szempontból ugyanis pukkanásra kész. Vigyázó szemünket ugyanakkor érdemes a kvantumszámítógép világára vetnünk.

Egy szokatlanul viselkedő, felmérhetetlen távolságokból érkezett objektumról szóló hírek, álhírek és teóriák foglalkoztatnak milliókat világszerte. A 3I/ATLAS csillagközi látogatóként jött a Naprendszerbe, és az objektum utáni vadászat felhívta arra is a figyelmet, milyen sok figyelő „szemet” telepített már az emberiség az űr mélyére.