Az arany végigkíséri teljes történelmünket. Már ott van az emberiség bölcsőjénél az Édenben. A Biblia az első nevesített ásványként említi, kiemelve, hogy az „igen jó”. Az Éden ugyan elveszett, az arany iránti vonzódásunkban azonban mintha valahol ott rejtőzne az Éden utáni sóvárgás, a visszatérés vágya a letűnt aranykor jólétéhez és biztonságához.
Az arany viszonylagos ritkasága és egyetemesen elfogadott értékmérő volta miatt hosszú időn keresztül a pénz szerepét is betöltötte. A királyok és államok azonban mindig is szerettek többet költeni, mint amire lehetőségük volt. A nagy építkezések, infrastruktúra projektek és különösen a háborúk (amihez, mint tudjuk három dolog kell) rendszeresen arra ösztönözték az uralkodókat és kormányokat, hogy a pénzt értéktelenebb módokkal helyettesítsék.
A második világháborút lezáró béke után az új, modern nyugati gazdasági és pénzügyi rendszer alapjait ismét visszahelyezték az aranyra (a dollár kötelező aranyra válthatóságán keresztül).
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.10.31. (XXIX/44)
