Az arany végigkíséri teljes történelmünket. Már ott van az emberiség bölcsőjénél az Édenben. A Biblia az első nevesített ásványként említi, kiemelve, hogy az „igen jó”. Az Éden ugyan elveszett, az arany iránti vonzódásunkban azonban mintha valahol ott rejtőzne az Éden utáni sóvárgás, a visszatérés vágya a letűnt aranykor jólétéhez és biztonságához.
Az arany viszonylagos ritkasága és egyetemesen elfogadott értékmérő volta miatt hosszú időn keresztül a pénz szerepét is betöltötte. A királyok és államok azonban mindig is szerettek többet költeni, mint amire lehetőségük volt. A nagy építkezések, infrastruktúra projektek és különösen a háborúk (amihez, mint tudjuk három dolog kell) rendszeresen arra ösztönözték az uralkodókat és kormányokat, hogy a pénzt értéktelenebb módokkal helyettesítsék.
A második világháborút lezáró béke után az új, modern nyugati gazdasági és pénzügyi rendszer alapjait ismét visszahelyezték az aranyra (a dollár kötelező aranyra válthatóságán keresztül).
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »