Az óév utolsó napjaiban eldőlt, hogy a negyedik év végére sem sikerült lezárni az orosz–ukrán háborút, pedig a világ vezető politikusai – Donald Trumppal az élen – elvileg ezzel voltak leginkább elfoglalva. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne történtek volna mélyreható változások a nemzetközi viszonyokban, amelyek döntően meghatározhatják az előttünk álló időszakot.
Azon szerencsések közé tartozom, akiknek lehetőségük nyílt belelátni az izraeli konfliktusba és annak kiváltó okaiba az elmúlt hetekben. Éppen Dávid városában vettünk részt egy idegenvezetésen, amikor a fiatal idegenvezető lány felénk fordulva megkérdezte, beszámolunk-e majd arról, hogy mi zajlik valójában itt, ugyanis a főáramú média hazugságokat terjeszt.
Nigéria válhat az iszlamista dzsihád fő epicentrumává Afrikában, miután a terrorosták, a bűnszervezetek és az etnikai fegyveres csoportok közös nevezője egyre inkább a keresztényellenesség lesz. Ezért is van óriási jelentősége a Trump elnök által „karácsonyi ajándékként” aposztrofált, ISIS elleni amerikai csapásnak – még ha az nem is váltotta be minden tekintetben a hozzá fűzött reményeket.
Véres ámokfutás vetett árnyékot a zsidóság téli fényünnepére, mikor iszlamista apa és fia lövöldözésbe kezdtek a sydney-i tengerparti hanuka ünnepségen. Fájdalmas emlékeztető ez arra, hogy hova vezetnek az intifáda globalizálására irányuló felhívások és a politikai passzivitás a szabadságunkat veszélyeztető civilizációs fenyegetéssel szemben.
Hatalmas hullámokat keltett az európai uniós vezetők körében a közelmúltban kiadott kritikus hangvételű amerikai nemzetbiztonsági stratégia, illetve Donald Trump Politico magazinnak adott szókimondó interjúja, melyek többek között az európai civilizáció eltörlését vetítették előre abban az esetben, ha a kontinens nem változtatja meg jelenlegi politikai irányvonalát.
Az Egyesült Királyságban a családok mindössze 18 százaléka engedheti meg magának, hogy annyit és olyan hosszan fűtsön, ahogy az komfortos. A (rezsi)szegénység leginkább a nyugdíjasokat érinti, de a fiatalok is nehezebb anyagi helyzetben vannak, mint néhány évvel ezelőtt.
Üzleti alapon érhet véget az orosz–ukrán konfliktus, amennyiben az Egyesült Államok és Oroszország rá tudja venni arra Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna is fogadja el azt a stratégiai megállapodástervezetet, ami november végén szivárgott ki a háttérben zajló tárgyalásokról.
„Előtökbe adtam az életet és a halált… Válaszd hát az életet!” – szól Isten a népéhez Mózes 5. könyvében. Eli Sharabi túlélésének az isteni gondviselésen kívül ez a mindennapos választás volt a kulcsa, miközben éheztették, verték, kis híján meglincselték gázai fogsága nyomorúságos napjai alatt. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elhurcolt extússzal könyvének magyarországi megjelenése kapcsán beszélgettünk.
Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása akár egy jövőbeni fegyveres konfliktusba is beleránthatja Európát. Az integráció ráadásul jelentős költséggel jár és felboríthatja a mezőgazdasági piacot. De vajon mit nyerne Brüsszel, ha Ukrajna csatlakozna az Unióhoz? Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét, valamint Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.
Lapzártánkkor még teljes a bizonytalanság az ukrajnai háború lezárására készült béketervvel kapcsolatban, a párhuzamosan zajló egyeztetések egyelőre csak csökkentették az esélyét a megegyezésnek. Cikkünkben a négy főszereplő kiinduló álláspontját foglaljuk össze.
Megdőlni látszik az eddigi klímadogmatika, legalábbis Bill Gates, aki eddig az egyik legnagyobb aktivistája volt a témának, egy memorandumban lényegében hátat fordított az eddigi iránynak, és a klímaváltozással szembeni küzdelem helyett a szegénység ellen akar minél többet tenni. Trump és az amerikai kormányzat boldog, a németekhez és az ENSZ-hez viszont egyelőre nem érkezett meg az üzenet.
Úgy tűnik Donald Trumpnak sikerült egyesíteni a világ nagy részét 20 pontos Gázai terve mögött, és jelentős lépéseket tett az Ábrahám-Egyezmények kiterjesztése felé is, ugyanakkor kérdés, hogy a regionális erőviszonyok átalakulásával fenyegető alkukért mekkora árat kell majd fizetnie Izraelnek.
Míg a világ agyonhallgatja ügyüket, Donald Trump pedig hinni látszik Ahmed al-Saraa szír elnök „pálfordulásának”, a szír keresztények továbbra is a szír kormányerők által támogatott dzsihadisták fenyegetésének árnyékában igyekeznek túlélni, az üldözött drúzokkal és alavitákkal egyetemben.
Míg a világ közvéleménye az állítólagos gázai népirtással van elfoglalva, Nigériában hosszú évek óta tömegesen üldözik, gyilkolják és kínozzák a helyi keresztényeket, anélkül, hogy saját kormányuk bármit is tenne az iszlamista vérengzés megfékezésére. A helyi keresztények azonban szilárdan kitartanak hitük mellett.
Amikor Trump rácsapott az asztalra, hirtelen elcsendesült a terem, egy pillanatra lenyelték a mondataikat az újságírók, akik addig egymást túlkiabálva igyekeztek magukra felhívni az amerikai elnök figyelmét. Végül aztán éppen felém mutatott, hogy kérdezzek. Riportom a washingtoni amerikai–magyar csúcstalálkozóról.
Terrorfészkek, fegyverraktárak, titkos tervek – egyre több jel utal arra, hogy a Hamász nem kizárólag a Közel-Keletre és Izraelre korlátozza aktivitását, Európa szívében is le akar csapni, legalábbis két közelmúltban közzétett jelentés tanúsága szerint.
