Bár néhány tucat október 7-én elhurcolt ártatlan izraeli nő és gyermek fogolycsere keretében hazatérhetett már a Hamász fogságából, továbbra is rengeteg család várja haza szeretteit, miközben a terrorszervezet ördögien mesteri csapdahelyzettel igyekszik kicsúszni az izraeli megtorlás alól. Lisaj Lavival beszélgettünk, akinek férjét, az izraeli–magyar kettős állampolgár Omrit október 7-én hurcolták el Gázába a Hamász terroristái.

Miközben a világ közvéleményét a dél-izraeli és az ukrajnai háború eseményei kötik le, november 8-án útjára indult egy még kezdetleges, de annál ambiciózusabb program, ami szintén radikális hatást gyakorol majd mindannyiunk életére.

Az izraeli hírszerzési kutatóintézet vezetője a Heteknek elmondta: óriási hibát követtek el az október 7-ei fekete szombaton, de még nagyobb ára lenne, ha a Hezbollah és Irán is megtévesztené Izraelt.

November 15-én a Vatikán váratlanul nyilatkozatot tett közzé, amelyben megerősítette, hogy a katolikusoknak továbbra is tilos a szabadkőműves páholyokba belépni. Az elmúlt években ugyanis Ferenc pápa kifejezetten kerülte azt, hogy bármilyen befolyásos csoporttal konfliktust vállaljon fel, bármilyen távol eső nézetet is képviselnek a tradicionális katolikus tanításhoz képest.

Beadta a derekát az izraeli kormány, mégiscsak hajlandó ideiglenes fegyvernyugvásra, segélyszállítmányok Gázába engedésére, és elítélt terroristák tömegeinek szabadon eresztésére a másfél hónapja fogságban sínylődő túszai töredékének visszaszerzéséért. 

Egy napnyi holokauszt. A legtöbben csak így tudják szemléltetni azt a tragédiát, ami október 7-én érte az izraelieket. Az országban mégsem a gyászhangulat uralkodik, zavarba ejtően sok a vidám, reményteli, tettre kész, mosolygós ember az utcákon. És ennek meg is van az oka.

Szeptemberben jelent meg egy meglepő hír több izraeli hírportálon, miszerint Amihai Elijahu jeruzsálemi ügyekért és örökségvédelemért felelős miniszter megbeszélést folytatott egy vezető olasz parlamenti képviselővel, aki azt állította neki, hogy Olaszország kész visszaszolgáltatni a 2000 éve a jeruzsálemi templomból elhurcolt tárgyakat. A hírről az izraeli kormány tanácsadóját, Harry Moskoff rabbit kérdeztük meg.

Nem messze vagyunk a libanoni határtól, bármikor lőhet a Hezbollah. Az izraeli páncélosoknál szolgáló Ohaddal beszélgetek, aki meglehetősen fiatal annak ellenére, hogy három kislány várja otthon.  Fején kipa, kezében fegyver, az arcát nem fotózhatom, ez biztonsági előírás. Még a harcállásuk is valamennyire takarva van a környező növényzettel. 

Miközben a második hónapjába lépett a Hamász október 7-ei pogromszerű támadása nyomán elindított izraeli katonai akció a terror­szervezet felszámolására, elkezdődtek a találgatások arról, mi is lenne a Gázai övezet sorsa a háború után.

Az egész világnak fel kell készülnie hasonló terrorcunamikra, mint ami Izraelben történt október 7-én. Erről beszélt lapunknak az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Doron Spielman őrnagy, akivel a kegyetlen mészárlások helyszínén beszélgettünk.

Egyórás interjút adott Fricz Tamás professzor, az Alapjogok Központ kutatási vezetõje lapunknak, amelyben a Hamász brutális támadása utáni nemzetközi folyamatokat értékelte. Ebből következik egy részlet, a teljes interjú a Hetek podcast csatornáján érhetõ el, link cikkünk végén.

A terroristák elõl az ágy alá bújt el az a 18 éves magyar–izraeli lány, akit a Hamász dzsihadistái végül úgy fogtak el, hogy rágyújtották a házat, majd a füst elõl az ablakon kiugorva menekült. Az édesanyjával együtt most valahol Gázában raboskodnak, bár három hete nem érkezett róluk friss információ. A Hetek exkluzív interjúja a magyar–izraeli nagynénjével, aki csak a szerencsének köszönheti, hogy az ünnepen nem volt õ is ott, ugyanabban a házban a gyermekeivel.

Recep Tayyip Erdoğan, Törökország Oszmán birodalomra nosztalgiával tekintő „sokarcú szultánja” a napokban ismét elővette előszeretettel hangoztatott fenyegetését a kereszt és a félhold háborújának felélesztésével kapcsolatosan.

Egy gázai bevonulás nyomán kiterjeszthetik az Izrael–Hamász konfliktust az iráni támogatást élvező terror­szervezetek Libanonra, Szíriára, Jemenre, Izraelen belül Ciszjordániára, illetve az illegális bevándorlóknak köszönhetően nyugati államokra is, amennyiben a diplomáciai elrettentés vagy egyéb eszközök sikertelenek lesznek.

Izrael számára a lenagyobb segítség az lenne, ha szövetségeseik engednék őket szabadon harcolni az ellenségeikkel – állítja Caroline Glick, az egyik legismertebb izraeli publicista a lapunknak adott interjúban.

Janiv Jakov élõ telefonbeszélgetésben hallgatta végig, ahogy testvérét és egész családját, két tinédzserfiukkal együtt a terroristák megtámadják, majd elrabolják. Azóta arra vár, hogy valaki elmondja, ez az egész csak egy horrorfilmes átverés, de három hete nem jött el ez a feloldás. Maradt a keserves küzdelem  és a remény.