A múlt hónap végén egy alaszkai helikopter­baleset kioltotta régiónk leggazdagabb üzletemberének életét. Petr Kellner meglehetősen titokzatos szereplője volt a cseh közéletnek; mélyebb elemző vagy oknyomozó írást hazája médiájában is alig találni vele kapcsolatban. Pedig úgy tűnik, olyan befolyással rendelkezett, amely indokolta volna a nagyobb figyelmet.

Sorban derülnek ki a visszásságok a német kormánypártok, de főleg a Keresztény­demokrata Párt körül. Nem is csoda, hogy a tartományi választásokon egyik kudarc éri a másikat, közben pedig továbbra is tombol a járvány az országban.

Miközben a média a brit királyi család viszályaitól volt hangos, április elején példátlan trónviszály tört ki a jordániai uralkodóházban. Pedig, amint abba a Hetek korábban közvetlen betekintést nyert, az ammani királyi házban kódolva volt a következő konfliktus.

Egy hónapra felfüggesztették az AstraZeneca vakcina használatát több uniós tagállamban, holott nincs bizonyíték arra, hogy veszélyes mellékhatásai lennének. Egyesek szerint az oltóanyag kálváriájának nem orvosi, hanem politikai okai vannak, főleg, hogy emberéletek múlnak azon, ha emiatt a lakosság nem kapja meg időben a védőoltást.

Az évek óta haldokló izraeli Munkapárt forradalmát várják annak új vezetőjétől. Merav Michaeli, az újságíróból és aktivistából lett politikusnő vehemens ellenzője Netanjahu konzervatív politikájának, továbbá a házasság intézményének, a nemi szerepekhez való ragaszkodásnak és minden egyéb hagyományos berendezkedésnek.

Az Európát Ázsiával összekötő 193 km hosszú Szuezi-csatorna Egyiptom északi részén a globális hajókereskedelem közel 13 százalékának lebonyolításáért felel. A porszem március 23-án került a gépezetbe, amikor a világ egyik legnagyobb konténerhajója, az „Ever Given” egy széllökés folytán kifordult haladási irányából. Ezzel hosszú napokon át tartó fejtörést okozott a helyszínen feltorlódott közel 400 kereskedelmi hajót tulajdonló fuvarozó vállalatok számára.

Ma már nem lehet feltenni azt a kérdést, hogy van-e kiút a homoszexuális életformából, mert uralkodóvá vált az a narratíva, miszerint a személyiség csak a meleg identitás elfogadása által teljesedhet ki és kerülhet összhangba önmagával. Mi több, egyre inkább bűncselekményszámba megy a saját nemükhöz vonzódóknak nyújtott terápia,  még akkor is, ha ez önkéntes és szakszerű.

Ha a járványügyi számokat nézzük, a világon talán a legirigyeltebb ország Izrael: a koronavírust egyértelműen sikerült visszaszorítaniuk, miután a lakosság kétharmadát egy óriási, két és fél hónapos kampány keretében beoltották. A világraszóló sikerek ellenére működőképes kormányt azonban negyedik nekifutásra sem tudtak választani.

Néhány hónapja még szuperlatívuszokban beszéltek róla, és még elnöknek is el tudták volna képzelni. Andrew Cuomo azonban botrányai miatt mára már páriának számít a Demokrata Pártban.

Izrael választópolgárai ismét az urnákhoz járulnak a jövő héten. A politikai csatározások középpontjában a miniszterelnök személye áll. A helyzet megértésében Eli Vered Hazan, a Likud külügyi igazgatója segítette lapunkat.

Két éven belül a negyedik választásra kerül sor Izraelben, látszólag ugyanazokkal a szereplőkkel, akikkel az eddigi patthelyzetek egymás után kialakultak. Közelebbről nézve azért árnyaltabb a kép. Az eddigi választások is referendumnak számítottak az utóbbi évtizedek legnépszerűbb és legsikeresebb izraeli miniszterelnökéről, Benjamin Netanjahuról. Most sincs ez másként, kiegészülve azzal, hogy a szavazáson az állampolgárok az elmúlt egy év járványügyi válságkezeléséről is véleményt mondhatnak.

Miközben az új amerikai kormányzat gőzerővel ássa alá Trump közel-keleti örökségét – többek között a békeegyezményekre vonatkozóan –, a zsidó állam és újdonsült arab partnerei katonai szövetséget hozhatnak létre Iránnal szemben.

A sussexi hercegi pár kétórás nagyinterjút adott a televíziózás királynőjének nevezett Oprah Winfrey-nek, amely a brit királyi család elleni verbális szőnyeg­bombázásnak bizonyult. Az „elhallgattatott” páros botrányos színrelépése felforgatta a közbeszédet.

A pedofíliával kapcsolatos ügyekben a legtöbb, ami a média részéről tapasztalható, az a közöny, a hallgatás, vagy a konzervatívokkal szembeni fanyalgás. Ez felveti a kérdést, hogy valóban egy marginális, jelentéktelen társadalmi jelenségről van-e szó, vagy esetleg kialakult egy olyan kultúra, amelyben az áldozatokat hibáztatják, és az elkövetők majdnem mindig megússzák.

Piers Morgannak, az Egyesült Királyság talán legnépszerűbb és legszókimondóbb műsorvezetőjének azért kellett hosszú évek munkája után felállnia székéből, mert elmondta a véleményét.

2018 óta nyílt titok, hogy a szaúdi korona­hercegnek köze lehetett az ellenzéki újságíró, Dzsamál meggyilkolásához. Más kérdés, hogy az új kabinet miért most hozta nyilvánosságra azt a jelentést, amelyben bizonyí­tékokat is megneveznek erre. Mohamed bin-Szalmán igyekszik az új adminisztráció kedvében járni, de lehet, hogy ez kevés lesz a kapcsolat megmentéséhez.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának igénye a demokráciák egyik fundamentuma. Erre hivatkozva az amerikai baloldal évtizedek óta próbál trójai falóként átverni egy törvényjavaslatot a Kongresszuson, amely a szexuális orientáció és a genderidentitás alapú diszkriminációt tiltaná. Egyre kevesebben veszik azonban figyelembe, hogy a javaslat történelmi mértékben tiporná sárba számos más csoport alapvető jogait: így a keresztényekét, a nőkét, a magzatokét, sőt akár még a homoszexuálisokét is.