Izrael és a Hamász konfliktusának eszkalációját mindig antiszemita és anticionista tüntetések kísérik Európában és újabban az Egyesült Államokban is. Ezek – akár az utcákon, akár a közösségi médiában jelentkeznek – egyre elsöprőbb erejűek, a nyugati országok bevándorláspolitikájának és a propalesztin szélsőbaloldal befolyásának köszönhetően.

A modern Izraeli állam történetének legkülönösebb kormánya állhat fel, ha a kneszet megszavazza a Jair Lapid és Naftali Bennett vezetésével tervezett kormányt. A Hetek többek között egyik volt képviselőjelöltjük segítségével igyekszik felvázolni az izraeli politikus portréját. (2021.06.04.)

Gyilkosságok, nemi erőszak, drogkereskedelem – csak néhány a súlyos vádak közül, amik az elmúlt hetekben a török kormány legfelső köreit érték. Sokan már Erdoğan esetleges bukását prognosztizálják.

Az Izraeli Védelmi Erők a napokban kiiktattak több magas rangú Hamász-terroristát, és még a legfőbb vezető otthonát is megsemmisítették. Az igazi nagyhalak azonban még szabadok, és már a következő konfliktus előkészületein dolgoznak.

Noha Joe Biden amerikai elnök az izraeli konfliktus kiújulása után elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, nem részesült Izrael töretlen támogatásban a Demokrata Párt részéről. Sőt, többen a zsidó állam ellen emeltek szót a napokban, s ez kihatással volt a törvényhozás kulcsfontosságú szavazásaira is.

A Közel-Kelet évtizedek óta Irán árnyékában él.  A teheráni rezsim szándékaival egybeesett a legutóbbi izraeli–palesztin konfliktus is. Vajon Irán közvetlenül is beavatkozott, vagy csak az eseményeket próbálják meg kihasználni a céljaik érdekében – erről is kérdeztük Jonathan Spyer, Londonban élő izraeli Irán-szakértőt.

Már egy ideje tapasztalni a gyökeresen eltérő alternatív realitások egymásnak feszülését a médiában. Az izraeli események kapcsán azonban egészen új szintre emelkedett az igazság és hazugság felcserélése.

Nemcsak az elemzésekben, hanem a hírekben is rendre előkerülnek az Izrael elleni hamis vagy csúsztatáson alapuló vádak – derül ki a Hetek médiaelemzéséből, amelyben vezető angol, német és hazai médiumok vonatkozó írásait vizsgáltuk az aktuális izraeli–palesztin konfliktus első napjaiban.

Őrület – a Heteknek nyilatkozva több Izraelben élő interjúalanyunk is használta ezt a kifejezést. Rakétatámadásokban már sokaknak volt részük, de a BLM mozgalomhoz hasonló polgárháborús zavargások még a sokat látott izraelieknek is új tapasztalatot jelentenek. Személyes beszámolók.

Az már biztos, hogy Angela Merkel többé nem lesz Németország kancellárja. Az viszont nem biztos, hogy Merkel távozásával a „nőuralom” is megszűnik-e a kormány élén. Sokan a zöldek fiatal pártelnökét, Annalena Baerbockot (nyitóképünkön) vizionálják az új német kormány élére, akit a – meg nem erősített – pletykák szerint maga Merkel választott ki a feladatra.

Megint minden úgy kezdődött, hogy Izrael visszaütött. Adott egy jogi vita néhány család és a főbérlőik között, amivel az égvilágon senki sem törődne, ha nem gerjesztené a hangulatot számos nemzetközi szerv. Miből robbant ki az izraeli–palesztin konfliktus legújabb fejezete?

Választási kampány helyett terrorháborút indított a Hamasz Izrael ellen. Az indok ezúttal is – ahogy az elmúlt évtizedekben rendszeresen – „Jeruzsálem (al-Kudsz) felsza-badítása” volt.

Több ezer civil áldozat, 2300 elesett, illetve húszezer sebesült amerikai katona és megközelítőleg 978 milliárd elköltött dollár – ezzel járt Amerika történetének leg­hosszabb közvetlen fegyveres konfliktusa, amelyet a 650 000 négyzetkilométer területű és 32,2 millió lakosú Afganisztánban vívott. 

Progresszió és társadalmi átalakítás minden áron – nincs az a pénz, és nincs az az erkölcsi elv, amelyet Biden ne lenne kész beáldozni annak érdekében, hogy kétes programját megvalósítsa. Felfoghatatlan léptékű költekezés, álságos politikai reformok és áldemokratikus szemfényvesztés jellemzi az ame­rikai elnök első 100 napját.

Véget érhet a 12 éves Netanjahu-korszak, miután a márciusi választáson legtöbb mandátumot szerzett kormányfő 28 nap után visszaadta a megbízást Rivlin államelnöknek, ezzel megnyílt az út a „Bárkit-csak-ne-Bibit” koalíció előtt, amelyet rotációban Naftali Bennett és Jair Lapid vezethet majd. Ha mégsem sikerülne kormányt alakítani, újabb választás következik Izraelben.

Az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában többször volt téma az adócsomagok kérdése. Az április eleje óta bejelentett és kiszivárogtatott kormányzati tervek viszont messze túlmutatnak azon, hogy „csak” visszaállítsanak mindent, amit Trump bevezetett, és lehet, hogy még nagyobb cégvándorlást okoznak majd, mint Obama idejében.