Bemutatkozott Magyarországon is Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség román nemzetiségű első főügyésze (lásd keretes portrécikkünket), aki interjút adott a Telexnek, miután Budapesten megállapodott arról, hogy nem kevesebb mint tíz delegált európai ügyész és dedikált nyomozócsapat áll fel az uniós támogatások felhasználásának vizsgálatára.
Durva sérülések, lángoló iskolák és utcák, kegyetlenül megtámadott igazgatók és tanárok. A szeptember közepétől induló, egész Franciaországra kiterjedő diákzavargások radikalizmusa nemcsak Párizst, de egész Európát sokkolta.
Tel-Avivban járunk. A HaSalom, azaz „A Béke” nevet viselő vasútállomáson és a legnagyobb tereken fiatal fiúk és lányok képeivel ellátott matricák tömege néz velünk farkasszemet, emlékeztetve arra, hogy október 7-e továbbra is nyílt sebként fáj, amit a társadalom nem felejt. Emellett ugyanakkor a nyüzsgő élet, gyermekkacajok emlékeztetnek arra is, hogy a gázai terroristáknak nemcsak, hogy nem sikerült eltörölni a zsidóságot Izrael földjéről, de az életet, reménységet, hitet sem sikerült kiölni belőlük.
Példátlan lépéssel építene a „lehető legszorosabb” szövetséget Kanadával az Európai Unió, ami Ursula von der Leyen szerint csupán első lenne a „társult tagországok” sorában.
Nem örülhettek sokáig az európai egységpárti politikusok annak, hogy tavasszal kikerült a hatalomból az uniós föderalizmus legnagyobb kerékkötőjének tekintett Orbán Viktor. A szeptemberi németországi tartományi választások és a jövő évi francia elnökválasztással kapcsolatos felmérések azt üzenik, hogy a patrióták csak csatát veszítettek ugyan, de a háború egyáltalán nem dőlt el.
„Az édesapád gyilkosa lehet az első, akit az új törvény alapján halálra ítélnek” – ezzel a drámai mondattal reagált Benjamin Netanjahu a 16 éves Joav Sakron kérdésére, hogy mi változott Izraelben október 7-e óta. A zsidó államban a Hamász három évvel ezelőtti tömeggyilkos terrortámadása óta először tartanak választásokat, a tét a modern Izrael történetében leghosszabb ideje regnáló miniszterelnök politikai jövője.
Németországban minden egyes tartományi választás lakmuszpapírként szolgál a következő Bundestag-választáshoz is. A választási szuperhónap, 2026 szeptembere több olyan tanulsággal is szolgál, ami egyre izgalmasabbá teszi a 2029 februárjáig hátralevő több mint két évet, és rendesen feladja a leckét a jelenlegi politikai főáramnak.
Európa legnagyobb gazdasága harmadik éve nem talál magára: gyárbezárások, leépítések, stagnáló GDP és reálbérek. A német modell alappillérei rendültek meg, a hatás pedig a szavazófülkéket is elérte.
Egyre élesebb fenyegetések hangzanak el mind a NATO-szövetségesek, mind pedig Moszkva részéről egy esetleges közvetlen katonai összecsapásra vonatkozóan. Az üzengetéseknek külön súlyt ad az, hogy az elmúlt hetekben több veszélyes incidens is történt Európa keleti határain.
Szeptember 11-én jelent meg a Hetek legfrissebb száma. A dátum 25 éve beégett az emberek tudatába, ahogy az égő, majd ledőlő ikertornyok látványa is.
A 2024-es amerikai elnökválasztási vereséget követően több évtizedes mélypontra süllyedt a Demokrata Párt népszerűsége Amerikában – az elmúlt évben azonban, úgy tűnik, a pártban bekövetkezett generációváltás és erőteljes balra tolódás képes lesz új lendületet adni jócskán megtépázott népszerűségüknek.
Egyre nagyobb hullámokat ver az Egyesült Államokban egy fiatal nő elleni eljárás, aki 2023 elején először három gyermekével végzett, majd megpróbált a saját életének is véget vetni. Nők tömegei tüntetnek mellette a bíróság épülete előtt, influenszerek veszik a védelmükbe, és a férje is szót emelt az érdekében. De Lindsay Clancy vajon tényleg a körülmények áldozata?
Ködben rajzolt térképek címmel jelent meg Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő legújabb kötete, amelyben az erdélyi származású, Izraelben élő szakember az elmúlt két évben született írásait gyűjtötte egybe, amelyek témái lefedik a geopolitika legforróbb ütközőzónáit, a szomszédunkban ötödik éve zajló háborútól a Közel-Keleten át egészen a világűr militarizálásáig.
Egy kétezer dolláros drón ma már több millió dolláros berendezéseket semmisíthet meg, kezelője pedig korábban elképzelhetetlen távolságból vadászhat katonákra és járművekre. Ukrajnától a Közel-Keletig újfajta fegyverkezési verseny bontakozott ki: miközben egyre több és egyre önállóbb drón jelenik meg a levegőben, rohamosan fejlődnek az elfogásukra szolgáló robotok, lézerek és mikrohullámú fegyverek is.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »