A kényszerkoalíció bukásának örül, de a három és fél éven belüli ötödik választástól tart az izraeli Telepesek Tanácsának (Yesha Council) elnöke. Jigal Dilmoni a Heteknek adott interjúban azt is elmondta, hogy az elmúlt tíz évben az izraeli társadalomban többségbe kerültek azok, akik támogatják Júdea, Szamaria és a Jordán-völgy szuverenitását.
Júliusban Szaúd- Arábiába látogat az amerikai elnök. Izrael diplomáciai előnyökre számít, mások pedig bírálják Bident, aki megválasztásakor még páriának minősítette Mohamed bin Szalmant.
Orbán Viktor megvétózta volna a hatodik uniós szankciós csomagot az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka személye ellen bevezetni kívánt intézkedések miatt. Erre sokan felkapták a fejüket; vajon ki az a vallási vezető, akiért síkra szállt a magyar kormányfő?
Múlt heti számunkban a teljesség igénye nélkül bemutattuk, hogy a proxyháborús tevékenység milyen szerves eleme volt a 20. századi amerikai külpolitikának. Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a hidegháborúval együtt e véres műfajnak is leáldozott volna.
Az Európai Parlament szűrőjén nem ment át a Bizottság klímacsomagja; a Néppárt kompromisszumot keres, a baloldal még radikálisabb intézkedéseket. Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője szerint eleve hibás a háborús válsághelyzetben ezzel foglalkozni.
A proxyháborús hadviselés újfent napirendre került az orosz–ukrán háború apropóján; legyen azonban bármily meglepő, az Egyesült Államok „sikertörténetének” visszatérő és nélkülözhetetlen eleme ez a fajta hatalomtechnikai megoldás már a XIX. század óta.
Sokak számára bizonyos, hogy Ferenc pápa le fog mondani, csak az nyitott kérdés, hogy mikor. Bármikor is, Róma püspöke úgy tűnik, tudatosan szilárdítja meg örökségét azáltal, hogy saját szájíze szerint alakítja át a leendő utódját is megválasztó bíborosi testületet.
Szívinfarktusról fantáziáló osztrák médiavezető, koleszterinben bízó magyar ellenzéki politikus – az utóbbi időben sorra hangzanak el megdöbbentő, embertelen kijelentések, amelyekben közéleti szereplők politikai ellenfelük halálát kívánják.
55 évvel ezelőtt az izraeli hadsereg alakulatai csodával határos módon hat nap alatt megnyerték a háborút az ellenük készülődő elképesztő túlerővel szemben. Csodák sorozata vezetett ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor Izrael felszabadította Jeruzsálemet a megszállás alól. Ezt ünnepelte most hetvenezer ember Jeruzsálemben, köztük mi is.
Amerika legnagyobb protestáns egyháza, a Déli Baptista Egyház nyilvánosságra hozta azt a listát, amely a szexuális abúzust elkövető egyházi személyek nevét és ügyeiket tartalmazza. Úgy tűnik, a beismerés fájdalmasabb ugyan, de célravezetőbb.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy szabálymódosításról és egy új szerződésről tárgyal a globális közegészségügy irányítására vonatkozóan. Mindkettő jelentősen kiterjesztené a nemzetközi bürokráciát, amely a pandémiákra való felkészülés ürügyén már így is túl nagyra nőtt az elmúlt évtizedben.
Egy gazdasági világválság hajnalán a kormányzatok vezetői és a szemtelenül meggazdagodó pénzügyi elit képviselői megoldást kell, hogy találjanak a Covid utáni, illetve a háború sújtotta világ kihívásaira. Kérdéses, mi lesz a globalizmus következő „nagy terve”?
Múlt pénteken az orosz csapatok teljesen elfoglalták a két és fél hónapja ostrom alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupol utolsó ukrán védvárát, az Azovsztal acélművet. A korábban 400-450 ezer embernek otthont adó város közel minden második épületét érték orosz bombák, a rombolás mértéke drámai.
Ha a gyáva és felelőtlen ügyvitelt struccpolitikának nevezzük, akkor az ausztrál választások árnyékában az ide-oda ugráló közszereplést elnevezhetnénk kengurupolitikának. Ez lett részben Scott Morrison veszte: karakán konzervatív üzenet híján már csak várni kellett, hogy a baloldali média karaktergyilkossága mikor intézi el a kormányfőt.
A Biden-adminisztráció, amely nemzetbiztonsági veszélynek nevezi azokat a szülőket, akik úgy gondolják, joguk van gyermekeik neveltetésébe beleszólni, tárt karokkal fogadja a valódi terroristákat. COVIDtól óvott és jógázással megszelídített elkövetők, angolul nem tudó tolmácsok különös esetei derülnek ki egy oknyomozói kutatásból.
Az orosz–ukrán háború úgy tűnik, egy korszakot zár le az európai biztonságpolitikában; egyre kisebb a tér a semlegességnek. A nyugat térhódítása eddig is sok országot terelt a NATO aklába, ám Moszkva agressziója minden eddiginél hatékonyabb katalizátornak bizonyul a nyugati szövetség bővítésére.
A NASA tudósai azt tervezik, hogy (ismét) meztelen emberekről készült képeket küldenek az űrbe, abban reménykedve, hogy végre felkeltik a földönkívüliek érdeklődését. Az ábrázolások egy felhívást is tartalmaznak, hogy válaszoljanak, ha egy intelligens idegen faj megtalálja a képeket.
Svédországban beérni látszik egy évtizedekig alkalmazott bevándorlási politika gyümölcse, mely a társadalmi valóságot alapjaiban rajzolta át. A húsvéti Korán-égetéseket követő kiterjedt erőszakhullám újabb jele az iszlamizmus és bevándorlás összefonódó problémakörének.
A Roe kontra Wade ügy alkotmányos válságba taszította az Egyesült Államokat. A jog helyett egy maroknyi jogász uralma alakult ki egy amúgy is ezer sebből vérző unióban. A Legfelsőbb Bíróság ismét esélyt kapott, hogy az abortusz terén kijavítsa a jogi tévedéseket, de ezt a baloldal nem fogja tétlenül végignézni. (2022.05.12)
Abortuszháború Amerikában: élet-halál küzdelem a magzatokért
Történelmi lehetőség előtt a Legfelsőbb Bíróság »
„Észrevették, hogy amit csinálok a vízben, az több mint lubickolás” – Hetek interjú Milák Kristóffal
Tokió magyar reménysége »
„A tehetség semmit nem ér szorgalom és alázat nélkül”
Interjú Sallai Roland válogatott labdarúgóval »