„Szerdán volt a Kristályéjszaka itt az Egyesült Államokban. A törött üveg az Egyesült Államok Capitoliumának ablakáé volt. De a csőcselék nem csupán a Capitolium ablakának üvegét zúzta szét, hanem azokat az eszméket is, amelyeket adottnak tekintettünk. Lábbal tiporták azokat az elveket, amelyekre az országot alapoztuk” – jelentette ki videótweetjében Arnold Schwarzenegger, Kalifornia volt republikánus kormányzója, aki egy dologban biztos lehet: bármennyire is bagatellizálta és relativizálta ezzel a kijelentésével a holokausztot, a Twitter nem fogja őt megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a későbbiekben is megosszon rajta hasonlóan magvas gondolatokat. Nem, a magáncég cenzúrája csak azt a jelentős influenszert sújtotta, aki történetesen még pár napig az Egyesült Államok elnöke, és akinek a 80 millió követője eddig nem jöhetett rosszul a cégnek.
A Capitolium múlt szerdai – elítélendő és elfogadhatatlan – ostroma azért is tragikus, mert nem várható, hogy az idevezető problémákkal való szembenézés követi. A válasz inkább azoknak az elhallgattatása, akiket eddig sem hallgattak meg. Egy közülük az épületben lelőtt nő – személyes története talán árnyaltabb részletekkel szolgál a történtekhez.
Közel két éve, 2019 májusában a Facebook lecsapott több, az amerikai főáramú médiában szélsőjobboldalinak nevezett véleményformálóra (valamint az Iszlám Nemzet vezetőjére) és végleg lekapcsolta oldalukat.
A román szélsőségeseket lecsendesítheti, a magyar közösség szemében pedig erősítheti legitimitását az RMDSZ, amennyiben sikereket ér el kormányzati pozíciókban. Az új kabinetnek megvan az esélye a stabilitás megteremtésére, ám a román belpolitikában még mindig az a biztos, hogy semmi sem biztos.
Az európai integráció a brit kilépésről szóló népszavazás és az euroszkeptikus pártok 2016-os választási sikerei után megingott. A projektbe a frissen megválasztott Emmanuel Macron lehelt új életet 2017-ben a Sorbonne-on tartott beszédével. Párizs vezetésével Európa „Amerika utáni” időszámításba kezdett, és egyre inkább saját jogú nagyhatalmi pólusként határozza meg szerepét a világszínpadon.
Donald Trump még karácsony előtt, december 20-án Twitter-üzenetben hívta tömegével a támogatóit Washingtonba január 6-ára, arra a napra, amikor a Kongresszus együttes ülésének az alkotmány alapján hitelesíteni kell az elnökválasztás eredményét.
Barack Obama legújabb emlékirata pár hete jelent csak meg, de már milliók fogytak el belőle. Sokan rajonganak érte, pedig a könyvet manipulatív személyesség, felvizezett történelem és erős ideológiai leckéztetés jellemzi. Az 59 éves politikus már harmadik emlékiratát adja közre, amit egyúttal egy kétrészes magnum opus első kötetének szán.
Olyan sűrűn váltották egymást a nemzetközileg meghatározó események, hogy könnyű megfeledkezni arról: mennyire megváltozott a világ egy év alatt.
Donald Trump és jogi stábja hetek óta próbálja visszájára fordítani a novemberi eredményeket, ám eddig egyetlen beadványuk sem járt sikerrel, mivel nem tudtak perdöntő bizonyítékot szolgáltatni a csalások tekintetében. Mindeközben –mondhatni szép csöndben – az elektori testület szavazása hivatalossá tette Joe Biden győzelmét.
Ahogy a korai, „klasszikus” liberalizmust felváltotta az államnak nagyobb szerepet szánó, ezért a magántulajdon védelmét is lazábban kezelő modern liberalizmus, a szokásjog rendszerét a jogállamiság eszméjével helyettesítették. Ez utóbbi azonban onnantól kezdve, hogy az 1980-as évektől pénzügyi segélyekhez kötötték, alkalmassá vált arra, hogy a politikai zsarolás eszközévé alacsonyodjon.
Habár Trump nem adta fel a küzdelmet, a hatalomátadás folyamata megkezdődött. az elmúlt hetekben egyre több tagját ismertük meg a leendő Biden-kormánynak; személyük és munkásságuk pedig igen beszédes Amerika és a világ jövője szempontjából.
A kis- és közép-vállalkozások szintjén egyik üzlet csődöl be a másik után, van azonban néhány olyan szektor, amely óriási nyereséget kaszál a koronavírus-világjárványon. Sőt, néhányan fennállásuk történetében még sosem kerestek ilyen jól.
Bár az illiberális demokrácia fogalma képlékeny, általában a trumpizmussal, a brexittel és az orbáni Magyarországgal azonosítják, Vajon helyes-e a diagnózis, hogy válságban van a nyugati típusú liberális demokrácia e jelenségek miatt?
Paradox módon egyesek szerint az iráni nukleáris program „atyjának”, Mohsen Fakhrizadehnek a likvidálása lehet a kulcs egy Irán elleni háború megakadályozásához. Az izraeli nemzetbiztonság szerint ez Szulejmáni kiiktatásának fontosságával, vagy a natanzi nukleáris létesítmény elpusztításával ér fel. Mások sokkal borúlátóbbak.
Vagy visszavonul a békés, civil életbe, vagy élete végéig hatalomban marad. Habár nem tudjuk, melyik lehetőséget választja Vlagyimir Putyin, úgy tűnik, a legutóbbi törvénymódosítások segítségével mindkét eshetőségre alaposan felkészül. Miközben elemzők találgatják, ki lesz az utódja, a közéletben újra felröppentek a súlyos betegségeiről szóló pletykák.
Trumpot védő liberális professzor, baloldalt kritizáló sztárügyvéd. Alan Dershowitz hû maradt ahhoz az eszményhez, aminek elvesztését siratja: a középutas gondolkodó és polgár ideájához. Aki kész mindkét oldalon értéket keresni, és nem hallgat egyik párt hibáiról sem. Szerinte Trump elvesztette a választást, de nem azért, amiért sokan gondolják.
