„Ukrajna európai uniós csatlakozása az elmúlt időszakban került kifejezetten előtérbe mind a médiában, mind a politikai közbeszédben. Pedig egy 20 éve elkezdődött folyamatról beszélünk” – mondta dr. Gálik Zoltán. A Magyarországot is magába foglaló 2004-es nagy bővítés után az Európai Unió újfajta együttműködési keretet kínált a csatlakozni kívánó országoknak. A Társulási Megállapodásokat egy Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Övezet Megállapodás kíséri (Deep and Comprehensive Free Trade Area), aminek keretében Grúzia, Moldova és Ukrajna számára az EU a korábbi bővítéseket megelőző időszakhoz képest sokkal dinamikusabb hozzáférést enged, már a tagság előtt, az Unió belső piacához. Ukrajna 2017-től tagja ennek a megállapodásnak, és azóta az országban jelentős gazdasági átrendeződés zajlott. Gálik a DCFTA-t egy mágneshez hasonlította, ami erősen vonzza az országokat az integráció felé: ez Ukrajnán is látszik, hiszen exportjának már több mint 60 százaléka, importjának közel a fele az EU-val zajlott, és a háború még jobban nyugat felé tolta az ország gazdaságát.
Gálik Zoltán szerint az EU-bővítésnél mindig három fő szempontot kell figyelembe venni motivációként. Az első a közös piac bővítése. Ennek az Unióban a vállalatok különösen örülnek, hiszen bővül az exportlehetőségük. Ha megnézzük, jelenleg Ukrajnában csaknem 28-30 millió ember él, amivel a hatodik legnépesebb ország lenne az Unióban, ez pedig érzékelhetően növelné az európai szintű fogyasztást. Ukrajna GDP-je 190 milliárd dollár a Világbank adatai alapján – ezzel az EU középmezőnyében helyezkedne el. Ami azonban talán még ennél is kecsegtetőbb, hogy az országban sok ritka ásványkincs található, amelyek nélkülözhetetlenek a technológiai-gazdasági fejlődéshez. Fontos hozzátenni, hogy jelenleg az ukrán gazdaság működése külső támogatáson, kölcsönökön és segélyeken alapul, ám az országban van gazdasági potenciál, ha a háború véget ér.
A szakértő szerint a második fő szempont az Unióval szomszédos országok stabilitása és kiszámíthatósága, és természetesen a külső és belső konfliktusok nélküli állapot.
2025.11.28. (XXIX/48)
