A hálószobámba ne akarjanak már benézni! Nos, sem a szerzők, sem a Patmos kiadó munkatársai miatt nem kell aggódnia senkinek. Joyce és Clifford Penner páros könyve a szexualitásról, amely most magyarul is megjelent, éppen a hálószoba intimitását szeretné szolgálni.
Mi az? Nincs, akit ne érintene, becsült értéke a GDP egyharmadát teszi ki, legtöbbször mégis csak a hiánya vehető észre. Számos családban tabunak számít, ám az ebből közvetetten származó konfliktus mégis mindennapos. Április első keddje a láthatatlan munka napja, ennek kapcsán kérdeztük Dr. Mihalec Gábor családterapeutát.
Martin Niemöller olyan korban harcolt a kereszténységért, amikor a regnáló politikai hatalom, a főáramú média és a közhangulat is erős nyomást gyakorolt a keresztényekre, hogy az uralkodó ideológiának megfelelően „korszerűsítsék” hitüket, sőt magát a Bibliát is. Meggyőződéséért a börtönt és a koncentrációs tábort is vállalta.
Egészen új megvilágításba kerülnek a bibliai történetek, ha korabeli kontextusba helyezzük őket, és megismerjük azt a kultúrát, amiben a szereplők éltek-mozogtak. Ehhez nyújt nagy segítséget Fráter Erzsébet legújabb könyve, aki botanikai és bibliai ismereteit ötvözve hozza közelebb számunkra a Közel-Kelet világát.
Ma, amikor számos korlátozó járványügyi intézkedéssel szembesülünk, sokkal jobban felértékelődik a szűk családdal együtt töltött minőségi idő. Ennek egyik alappillére a közös étkezés, amelynek a világ minden pontján kultúrától és vallástól függetlenül kiemelkedő jelentősége van.
A világ egyik legértékesebb márkájának története a hatvanas években indult, 1200 dollár kezdőtőkével. Napjainkra a több mint 37 milliárd dollár árbevétellel rendelkező cég világszerte 76 ezer embert foglalkoztat és több mint ezer kiskereskedelmi üzlete van. A jellegzetes pipa logóval és a motiváló „Just do it” szlogennel emberek százmilliói számára vált közismertté.
Magas, barna hajú hölgy gyönyörű fogsorral, „arcáról és szavaiból nem emberi erő árad”. Karizmatikus szónok, misszionárius, bibliatudós, társadalmi aktivista és orvos – ennyi hivatás mellett nem is lehetett más a mottója, mint hogy: „mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Az amerikai Katharine Bushnell egész életében a nők integritásának és egyenlőségének bibliai megerősítésére törekedett.
A Nobel-békedíjas orvos, filozófus, teológus, tanár, orgonaművész Albert Schweitzer nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az egész emberiség szolgálatát. A huszadik század egyik legnagyobb humanistája nem csak gondolataival, de egész életművével hűséges maradt ehhez.
„Ha jobbá akarjuk tenni a jövőt, a jelenbe kell beavatkoznunk.” Rengeteg ehhez hasonló mondata volt annak az asszonynak, aki a 19. században felgyűrte az ingujját, és sokak ámulatát kiváltva szervezte meg a jótékonyság és az evangelizálás forradalmi, a modern kor úttörőjének számító szervezetét, az Üdvhadsereget.
Kiket nevezünk a 21. században feministáknak és milyen kép jut eszünkbe legelőször e szó hallatán? Valóban szemben állnak egymással a konzervatív értékek és a feminizmus? Milyen ügyek mentén találkozhat a két, napjainkban ellentétesnek tűnő eszmerendszer, és hogyan érdemes érvelni mellette a polkorrekt világban?
Izraelben 2020. február 21-én adtak hírt az első koronavírus-fertőzöttről. Azóta több mint 800 ezer további fertőzöttről tudnak, és közel hatezren haltak meg. Az oltási folyamat 2020. december 19-én kezdődött, és már az izraeli társadalom közel felét beoltották. Ezzel toronymagasan vezetnek világviszonylatban, olyannyira, hogy más államok vezetői látogatják meg Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a szorosabb együttműködés érdekében. Dánia és Ausztria után hazánk és Csehország kormányfője is Jeruzsálembe utazott, hogy a járvány elleni védekezésről tárgyaljanak.
A több mint másfél évtizede velünk élő közösségi média feladta a leckét az emberiségnek kommunikációs téren. Fennállása óta a meggondolatlan, elhamarkodott online megjegyzések miatt már a pandémia előtti időkben is repülhettek munkavállalók az állásukból.
