Trump és Putyin találkozója óta nem történt előrelépés.(Fotó: C-SPAN)
Az Egyesült Államok november közepén tette közzé 28 pontos tervezetét a több mint három és fél éve zajló ukrajnai háború lezárására. Az nem volt meglepő, hogy Trump elnök szeretne mielőbb véget vetni a pusztító vérontásnak. Megválasztása óta rendszeresen elmondja, hogy a heti több ezer áldozattal járó háborút ő csak megörökölte, és a konfliktus el sem kezdődött volna, ha ő maradt volna az elnök Biden helyett. Másik gyakori érve, hogy azt remélte, Putyinnal való jó kapcsolata miatt ezt a háborút könnyű lesz majd befejezni (a kampányban szimbolikusan egy napot mondott határidőként), de belátja, hogy ez nem így valósul meg, szemben más konfliktusokkal, amiket viszont sikerült lezárnia.
A fő nehézséget az amerikai elnök abban látja, hogy a két szemben álló fél között túlságosan ellenséges, gyűlölködő a viszony, ezért szükségük van közvetítőre. Trump a maga részéről ebben igyekezett helyt állni, többször találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és Alaszkában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal is, emellett pedig az európai vezetőket is megpróbálta befogni az amerikai béketerv mögé. Ugyanakkor Trump rendszeresen elmondja azt is, hogy az Egyesült Államoknak nem létkérdés a háború bármi áron való lezárása, mert őket egy óceán választja el a frontvonalaktól. A megoldás az elnök szerint az lenne, hogy mind Ukrajna, mind Oroszország elfogad fájdalmas kompromisszumokat a béke érdekében. A megegyezésnek pedig nem egy ideiglenes tűzszünetet kell megcéloznia, hanem tartós rendezést.
A 28 pontos amerikai terv is ezeket a szempontokat tükrözte, szerepelt benne területi engedmény Ukrajna részéről, Oroszországnak pedig vállalnia kellene, hogy a gazdasági-pénzügyi szankciók feloldásáért cserébe lemond a további ukrán területek megszerzéséről. Új elemként jelent meg viszont az, hogy az ukrán hadsereg létszámát a jelenlegi felére kell csökkenteni, és Kijevnek deklaráltan le kell mondani a NATO-tagságról. A tervezetben szerepelt az is, hogy háborús bűnökért nem fognak senkit felelősségre vonni, vagyis nem lesz Nürnberg típusú per a háború után.
2025.11.28. (XXIX/48)
