Hogyan változott a világvezetők megítélése a világjárvány alatt?(Fotó: AP / Philippe Wojazer)
Donald Trump elnökké választása – és az elmúlt években több, jobboldali-konzervatív vezető hatalomra kerülése – óta belátható, nem mindig lehet hinni a különböző népszerűségi mutatóknak, közvélemény-kutatásoknak, melyek nemegyszer politikai befolyás torzító hatása alatt állnak. Más kapaszkodónk azonban egyelőre nincs, úgyhogy érdemes több forrásból tájékozódni és kellő szkepticizmussal kezelni az adatokat.
Az amerikai elnök népszerűsége megválasztása után lassú ereszkedésbe kezdett, mely mélypontját 2017 végén érte el. Ezután emelkedésbe csapott át, főleg amint gazdaságélénkítő döntései elkezdtek beérni, melyek rég nem látott foglalkoztatási rátát, exportot és növekedést eredményeztek. 2018 végére az emelkedés lelassult, és azóta kisebb-nagyobb változásokkal 45 százalék körül mozog. Érdekes módon ezen a koronavírus-járvány kitörése sem változtatott sokat. Március 11-e után (mikor a WHO világjárványként hirdette ki a COVID-19 vírus terjedését) körülbelül 3 százalékkal nőtt az elnök támogatottsága.
Azt viszont többen is jelezték, hogy az elmúlt évtizedek jelentős eseményei (Pearl Harbor megtámadása 1941-ben, az iráni túszválság 1979-ben, az ikertornyok leomlása és Irak inváziója) után az amerikai elnökök népszerűsége hirtelen az egekbe szökött, majd körülbelül 2 hónap alatt visszasüllyedt az eredeti szintre, vagy még az alá is. Ehhez képest Trump megítélése megosztottabbnak tűnik, de korai még messzemenő következtetéseket levonni. Ami jelenleg még sok fejfájást okoz az amerikaiaknak, hogy sikerül-e konszolidálni a helyzetet a választásokig, és a megszokott menetrend szerint elkezdheti-e munkáját 2021 elején a következő elnök, aki a jelenlegi állás szerint Trump vagy Joe Biden lesz.
2020.04.30. (XXIV/18)
