hetilap

A Nagy Egyiptomi Múzeum bevallottan azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető múzeuma legyen, amely új szintet képvisel nem csak méreteivel, és a ráfordított költségek – nem kevesebb, mint egy milliárd dollár – tekintetében, hanem azáltal is, hogy 5000 éves ősi kultuszokat idéz meg ultramodern technológiával.

A Nagy Egyiptomi Múzeum (Great Egyptian Museum – GEM) ünnepélyes megnyitójára közel kétórás káprázatos műsort szerveztek egy történelmi utazás keretében. Természetesen az érthető, hogy az egyiptomi kormány szeretett volna a britek által még a gyarmati időszakban létrehozott kairói régészeti múzeum helyett egy új kiállítást létrehozni, amely egybegyűjti a hatalmas ország területén szétszót történelmi emlékeket, méltó nemzeti mementót szolgáltatva Egyiptom szerepének az emberi történelemben. (Véletlen egybeesés, de a megnyitó előtt történt – elképesztő gondatlanságra utaló – párizsi múzeumi rablás is azt a képet erősítette, hogy eljárt az idő az olyan tradicionális múzeumok felett, mint a Louvre.)

Világegység és a béke földje

Az új múzeum koncepciója azonban már ott megbotlik, hogy a GEM (a rövidítés angolul „drágakövet” is jelent) megvalósítását az egyiptomi kormány egy nyugati projektirodára bízta. Az írországi cég több nagy múzeumi projektet is megvalósított már, többek között a ciszjordániai Palesztin Múzeumot, amelynek külső kialakítása tudatosan a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékközpontot idézi, ezzel is hangsúlyozva a „palesztin nakba”, vagyis „katasztrófa” üzenetét, amit a zsidó állam újjáalakításával azonosítanak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek