Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szuverenitásviták az Izrael–Amerika kapcsolatban, avagy protektorátus-e a Szentföld? 
Ki dönt? 
Szuverenitásviták az Izrael–Amerika kapcsolatban, avagy protektorátus-e a Szentföld? 

Fotó:AP/Chip Somodevilla

2025. 10. 30.
Megosztottság a közel-keleti béketerv körül, szuverenitási viták és külföldi beavatkozások: mennyi igazságalapja lehet annak a vádnak, hogy Amerika 51. tagállamként kezeli a zsidó államot, és jól lavírozik-e Izrael az Egyesült Államokkal való stratégiai barátságban? 

Az állami szuverenitás és a nagyhatalmi akarat nemrég is összecsapott, amikor J.D. Vance amerikai alelnök látogatása során a Kneszetben két olyan törvényjavaslatot is elfogadtak, amelyek az izraeli szuverenitás kiterjesztéséről szóltak azokon a területeken (Júdea-Szamária), amelyekről korábban mind Donald Trump, mind pedig az alelnöke egyértelműen kijelentette, hogy nem fogják hagyni, hogy Izrael változtasson azok status quóján. Vance személyesen sértésnek is vette a szavazást, és ha azt politikai akciónak szánták, elég nagy ostobaság volt.  

A Netanjahu-kormány a két erő között próbál lavírozni, a miniszterelnök és pártja, a Likud igyekezett a szavazásokat az amerikai alelnök látogatása utánra halasztani, ami nem sikerült. A Likud nem támogatta a két javaslatot, amelyek egyelőre nem léptek hatályba, ugyanis még legalább három szavazás lesz ezekkel kapcsolatosan, ha a kezdeményezés átmegy a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságán. A lépés azonban egyértelmű jele annak, hogy az izraeli parlament jelentős része egyre kevésbé tűri el, hogy az amerikai kormány diktáljon szuverenitási kérdésekben.  

A „húzd meg, ereszd meg” politika másik példája volt, amikor az Izraeli Védelmi Erők szeptember 9-én Dohában egy légicsapásban megöltek öt Hamász-vezetőt, amivel kapcsolatosan Benjamin Netanjahunak amerikai nyomásra később bocsánatot kellett kérnie a katari miniszterelnöktől. Ezzel kapcsolatosan otthon erős támadások érték, ugyanis politikai ellenfelei szerint inkább az izraeli társadalomtól kellett volna bocsánatot kérnie az október 7-i terrortámadás miatt. Bár mind Izrael, mind Katar átadta a burkolt üzeneteit is az egymást követő nyilatkozatokban, mindenki számára világos volt, hogy az Egyesült Államok elnöke irányít. A bocsánatkérés azért volt szükséges Izrael részéről, hogy Doha ne vonuljon vissza a tárgyalásoktól, és ne essen kútba a Trump-kormányzat első négy éve alatt tető alá hozott Ábrahám-egyezmények folytatásának lehetősége.  

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!