Az új izraeli kormány arra készül, hogy júniusban napirendre tűzi a Nyugati part zsidók lakta területeinek részleges annektálását. Szinte kizárólag zsidók lakta településekről van szó, ezért felmerül a kérdés, vajon egyáltalán helyes kifejezés-e annektálásról, visszacsatolásról beszélni?
– Az annektálás egy jogi fogalom, amelyet nagyon pontosan meghatároz a nemzetközi jog. Ez a definíció erre a helyzetre nem vonatkozik, mert annektálásról akkor beszélünk, ha az egyik ország egy másik országnak a területét saját magához csatolja. Például, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, akkor azt mindenki egyértelműen annektálásnak tekintette. A Krím-félsziget ugyanis egy másik állam, Ukrajna területéhez tartozott. Itt azonban nincs erről szó, hiszen amikor Izrael 1967-ben elfoglalta ezeket a területeket, azok nem jordániai területek voltak. Jordánia maga is katonai erővel foglalta el ezeket a területeket 1949-ben, egy hódító háború során. Senki nem ismerte el ezeket Jordánia részének.
A palesztinok szerint ezzel lehetetlenné válik a békefolyamat.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2020.05.08. (XXIV/19)
