Az új izraeli kormány arra készül, hogy júniusban napirendre tűzi a Nyugati part zsidók lakta területeinek részleges annektálását. Szinte kizárólag zsidók lakta településekről van szó, ezért felmerül a kérdés, vajon egyáltalán helyes kifejezés-e annektálásról, visszacsatolásról beszélni?
– Az annektálás egy jogi fogalom, amelyet nagyon pontosan meghatároz a nemzetközi jog. Ez a definíció erre a helyzetre nem vonatkozik, mert annektálásról akkor beszélünk, ha az egyik ország egy másik országnak a területét saját magához csatolja. Például, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, akkor azt mindenki egyértelműen annektálásnak tekintette. A Krím-félsziget ugyanis egy másik állam, Ukrajna területéhez tartozott. Itt azonban nincs erről szó, hiszen amikor Izrael 1967-ben elfoglalta ezeket a területeket, azok nem jordániai területek voltak. Jordánia maga is katonai erővel foglalta el ezeket a területeket 1949-ben, egy hódító háború során. Senki nem ismerte el ezeket Jordánia részének.
A palesztinok szerint ezzel lehetetlenné válik a békefolyamat.
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
2020.05.08. (XXIV/19)
