A forradalom híre október 30-án jutott el a Kecskemét szomszédságában fekvő községbe, Városföldre. A forradalmi bizottság megalakítására aznapra összehívott gyűlésen forrtak az indulatok. Ennek egyik oka az volt, hogy a gyűlést Buruczkai János, a helyi végrehajtó bizottság elnöke hívta össze, sőt még a meghívókat is a helyi tanács készítette. A mintegy száz résztvevő többsége méltatlannak találta, hogy Buruczkai tisztséget vállaljon a forradalmi bizottságban, hiszen – ahogy többen hangoztatták – eddig vakon teljesítette Rákosi utasításait. Amikor Berente Antal géplakatos felszólította a vb-elnököt, hogy távozzon az ülésről, az kénytelen-kelletlen elhagyta a helyiséget.
A forradalom hatására más vonatkozásban is felszínre kerültek a helyi közösséget feszítő konfliktusok. A Béke TSZ feloszlatásáról a forradalmi bizottság megválasztott vezetőinek kellett lebeszélniük a tagságot, az élelmiszer-ellátás biztonságára hivatkozva.
A település másik termelőszövetkezete, a Dózsa TSZ ugyanakkor feloszlott a következő napokban, elnökét eltávolították a TSZ területéről. Egyúttal munkástanács alakult a Városföldi Állami Gazdaságban.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »