Miután megkaptam egy parasztszövőszéket, véglegesen eldőlt, hogy a szövést választom a hivatásomnak.(Fotók: Réthey-Prikkel Tamás)
Lőrincz V. Gabi dizájnerrel, a magyarországi Szőnyegtervezők Társasága Egyesületének elnökével az idei Rug Art Feszt kiállítóterében ülünk le beszélgetni, csodálatos szőnyegekkel és kerámiákkal körülvéve. Gabi fáradhatatlan mentora a fiatal tervezőknek – mint mondja, szeretne visszaadni valamit abból, amit egykor maga is kapott a mestereitől, emberi és szakmai értelemben egyaránt.
„Engem a szövés talált meg, nem én a szövést” – idézi fel Gabi, aki egy Hatvan környéki, vallásos falusi családból származik. Tízéves lehetett, amikor látta a tévében A kéz 5 ujja című „hobbisorozatot”, amiben egy dán házaspár mindenféle érdekes dolgot fabrikált az otthoni hulladék anyagokból.
„Ott láttam, hogyan kell szőni egy könyvön. Én a szövéssel így ismerkedtem meg, egyszerűen lenyűgözött. Idővel rájöttem, hogy minél vastagabb fonallal kell a könyvet áttekerni, annál könnyebb lesz szőni, aztán egyre nagyobb könyveket használtam, úgyhogy az olvasás mellett nekem a könyv szövőkeretként is tökéletesen működött. Végül egy kis polcot alakítottam át szövőszéknek, azon már faliképeket is készítettem” – mosolyog Gabi.