Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hogyan indulhatunk el a zero waste életmód felé?
Három Gellért-hegynyi hulladék évente
Hogyan indulhatunk el a zero waste életmód felé?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2025. 11. 20.
Nincs száz éve, hogy hazánkban a boltba jobbára csak petróleumért és gyufáért mentek az emberek – kis túlzással minden mást ugyanis megtermeltek maguknak. A mai kor embere azonban már azzal is komoly kihívást teljesít, ha csak a napi hulladékmennyiséget szeretné csökkenteni. A zero waste (vagyis hulladékmentes) életvitel azonban nemcsak egy új divat, hanem a szeméttermeléstől és pazarlástól megcsömörlött emberek heroikus küzdelme egy élhetőbb világért. Erről beszélgettünk Tóth Andi zero waste mentorral és Munkácsi Brigitta környezetkutatóval.

De melyek is a hulladéktermelés legnagyobb hegyei jelenkorunkban? Munkácsi Brigitta szerint a hulladékipar legnagyobb hegycsúcsát a csomagolóanyagok alkotják: a legyártott műanyagok és a keletkező hulladék nagy része pusztán csomagolás. Ez önmagában is óriási probléma, hiszen nagyon nehéz elkerülni a becsomagolt termékeket – véli. Bár léteznek már csomagolásmentes boltok, ahol a régi fűszeresek mintájára minden kimérve kapható, sokak számára vagy nincs elérhető közelségben, vagy drágának ítélik meg, vagy egész egyszerűen a napi rutinba nem tudják beilleszteni ezt a fajta vásárlást. És ha már a napi rutinnál tartunk, máris elérkeztünk a hulladékipar másik hegycsúcsához, az élelmiszer-pazarláshoz. A megnövekedett infláció és elszállt árak ellenére még mindig jelentős mennyiség landol a kukákban.

A hulladékipar harmadik, hatalmas területe az úgynevezett „fast fashion” termelte felesleges textil, vagyis a plázák butikjain pár hetente átpörgő újabb divatkollekciók. Munkácsi Brigitta úgy látja, hogy ez egyszerre okoz társadalmi és környezeti károkat, hiszen a gyártók elképesztően alacsony bérekért, sokszor embertelen körülmények között dolgoztatnak – gyerekeket is –, csak azért, hogy egy ruhadarab szinte olcsóbb legyen, mint egy csésze kávé. Míg régebben a divatipar megelégedett az évi két kollekcióval, ma már az sem ritka a nagyobb márkák körében, ha hetente rukkolnak elő „minikollekciókkal”.

Az azonban egyre nyilvánvalóbb a vásárlók számára is, hogy ezek a ruhák minőségben meg sem közelítik a régen megszokott színvonalat. Márkanevek felsorolása nélkül is tudják a gyakorló szülők, hogy még a márkásabb boltokban vásárolt gyermekruhadarabok többsége sem ér meg egy szezonnál többet, nemhogy örökölni tudná a kisebb testvér, netalán unoka. Márpedig a ruhaipari hulladék termeléséből éppen ez lenne az egyik kiút – az újrahasznosítás vagy feldolgozás. Munkácsi Brigitta azt még halkan hozzáteszi, hogy a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a tapasztalatok szerint az emberek a ruhatáruk közel 80 százalékát nem használják: mindig az éppen aktuális, szeretett darabokat veszik elő, miközben impulzusvásárlóként halmozzák a tárgyakat.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!