A tavalyi év során összesen 2211 keresztények ellen irányuló gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak európai kormányok és civil szervezetek Európa-szerte, ebből 274 esetben halálos kimenetelű személyes támadást, mely a korábbi évekhez képest jelentős, aggasztó növekedést mutat – áll a bécsi székhelyű OIDAC (Keresztényekkel Szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpont) 2025-ös jelentésében. Emellett a templomokat és istentiszteleti helyeket célzó gyújtogatások száma is megugrott, a tavalyi év során összesen 2024 ilyen jellegű támadást rögzítettek.
A tavalyi év keresztényellenes incidensei a vandalizmustól az istentiszteleti helyek és vallási szimbólumok meggyalázásán át a fenyegetésekig, fizikai erőszakig és bizonyos esetekben gyilkosságokig terjedt. Az OIDAC emellett 12 terrorizmussal kapcsolatos incidenst is rögzített, melyek többségét a nemzeti biztonsági szolgálatok megakadályozták.
A szervezet által dokumentált 93 eset közül, amelyekben a tettesek motivációja vagy hovatartozása megállapítható volt, a leggyakoribbak a radikális iszlamista ideológia, a radikális baloldali ideológia, a radikális jobboldali ideológia és egyéb politikai motivációk voltak. Ezenkívül 15 esetben sátánista szimbólumok vagy utalások is szerepeltek.
A jelentés szerint a legtöbb keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Spanyolországban és Ausztriában rögzítették. Ugyanakkor a közelmúltban Lengyelországban és Spanyolországban végzett felmérések arra mutatnak, hogy bár a megkérdezett gyülekezetvezetők, papok közel fele tapasztalt agresszív támadásokat az elmúlt évben, több mint 80 százalékuk nem jelentette az incidenseket a rendőrségnek – így a keresztények elleni incidensek valódi számáról fogalmunk sincs.
Bár Franciaország hírszerzési adatai szerint enyhén csökkent a keresztények elleni gyűlöletbűncselekmények száma a 2024-es évben, az ország továbbra is vezeti a negatív európai toplistát. 2025 első felében a trend ismét megfordult, és a támadások száma újra jelentős növekedésnek indult. Az egyik igazán súlyos incidens során egy gyújtogatás következtében egy saint-omeri templom teljesen elpusztult. Franciaország egyébként az iszlamista indíttatású incidensek tekintetében is vezet a többi ország között, beleértve az ISIS által inspirált támadást a párizsi Notre-Dame templom ellen, és egy dél-franciaországi temető 50 sírjának és templomának feldúlását, melyre olyan szlogeneket fújtak az elkövetők, hogy „Vessétek alá magatokat az iszlámnak”. Szeptember 10-én egy iraki keresztényt késeltek halálra lyoni lakása előtt, miközben a TikTokon élő közvetítésben osztotta meg a hitét. A kerekesszékes Ashur Sarnaya, aki az ISIS elől menekült el Irakból, mindössze 45 éves volt.
Németországban a vandalizmus hágott soha eddig nem látott szintre – folytatja a jelentés.
A rendőrség által számontartott keresztényellenes gyűlöletbűncselekmények 22 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Ezek a számok ugyanakkor csupán a politikai motivációjú bűncselekményeket tükrözik, így számos keresztényellenes támadást nem. Az OIDAC Europe adatai szerint Németország a gyújtogatásos gyűlölet-bűncselekményekben listavezető. 2025-ben a Német Püspöki Konferencia figyelmeztetést adott ki a templomokat érő vandalizmussal kapcsolatban. „Évek óta egyre súlyosbodó problémával küzdünk: ürülék a szenteltvíztartókban és a gyóntatószékekben, lefejezett Krisztus- és szentszobrok, cigarettacsikkek és egyéb szemét a kegyképek előtt, megrongált ima- és énekeskönyvek, felborult padok, betört ablakok, oltárképek és egész oltárok felgyújtása és lerombolása” – sorolta a megdöbbentő eseteket a szóvivő augusztusban.
Spanyolországban a fizikai támadások és a vandalizmus területén is jelentős növekedést tapasztaltak a keresztények. Bár a spanyol kormány nem vezet nyilvántartást a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményekről, a 2024-es Spanyol Vallásszabadság Megfigyelőközpont jelentése szerint a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma meredeken emelkedett, a keresztények elleni erőszakos támadások száma megduplázódott. Tavaly november 9-én egy magát Jézus Krisztusként meghatározó férfi lépett a gileti Santo Espíritu del Monte monostorba, rátámadt a szerzetesekre, és többüket megsebesítette, egy 76 éves szerzetessel pedig végzett is. A templomokat és vallási szimbólumokat érő rongálások száma 12 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Összességében keresztények voltak a fő áldozatok, akik a 243 dokumentált eset közül 168-at szenvedtek el.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményeket gyakran bagatellizálják, aluljelentik vagy politikai okoknál fogva figyelmen kívül hagyják, sőt a politikai diskurzus és narratívák hozzájárultak a keresztényellenes előítéletek és sztereotípiák fennmaradásához. Az EBESZ-régión kívülről kereszténységre áttért személyek fenyegetésekről és fizikai támadásokról számoltak be, amelyeket számos esetben más vallási hátterű migránsok követtek el.
Bár a vallásszabadság a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban is szerepel, sajnos a gyakorlatban nem mindig tartják tiszteletben e jog teljes körű gyakorlását. Az elmúlt években az európai keresztények egyre több korlátozással szembesültek vallásszabadságuk gyakorlásában, egyes esetekben pedig büntetőeljárás is indult ellenük vallási meggyőződésük békés kifejezése miatt.
A teljesség igénye nélkül 2025 februárjában egy máltai keresztény énekes, Matthew Grech tizedik alkalommal jelent meg a bíróság előtt, miután vádat emeltek ellene „a konverziós terápia” népszerűsítése vádjával, mert egy televíziós interjúban elmondta, hogyan találkozott Jézussal és hagyta ott a homoszexuális életmódot. Idén októberben a finn Legfelsőbb Bíróság tárgyalta Päivi Räsänen parlamenti képviselő ügyét, akit 2019 óta vádolnak „gyűlöletkeltéssel”, miután egy bibliai verset tweetelt, és megkérdőjelezte, hogy a lutheránus egyház hogyan tudja összeegyeztetni a Helsinki Pride támogatását a bibliai tanításokkal.
Az előző évekhez hasonlóan több személyt is célba vettek és büntetőeljárás alá vontak hitük békés kifejezése, köztük csendes imádkozás miatt, az abortuszklinikák közelében található nyilvános területeken, az úgynevezett „pufferzóna” törvények alapján. Bár ezeket a zónákat a nők zaklatás elleni védelme céljából hozták létre, egyre gyakrabban használják őket a hit megnyilvánulásainak elhallgattatására – még akkor is, ha azok teljesen nonverbálisak. 2024 októberében Adam Smith-Connor brit veteránt és apát a bournemouthi bíróság bűnösnek találta, mert magában imádkozott egy abortuszklinikától 50 méterre kijelölt „pufferzónában”. Idén februárban Isabel Vaughan-Spruce csendben álldogált lehajtott fejjel egy bezárt klinika közelében.
A rendőrök azt mondták neki, hogy „pusztán a jelenléte” felzaklatja az embereket, és megkérdezték, „Istenre gondol-e”. Skócia pufferzónatörvénye a magánlakásokban való imádkozást is potenciálisan büntethető cselekedetnek minősítette.
A jogi korlátozások súlyosan érintették azokat a keresztényeket, is, akik imával vagy tanácsadással igyekeztek segíteni azokat, akik nem kívánt szexuális vonzalmaiktól igyekeztek szabadulni. A túlságosan tágan értelmezhető törvények, melyek kriminalizálják a szexuális orientációt és genderidentitást nem megerősítő gyakorlatokat, komolyan korlátozzák a keresztény hitelveken alapuló segítségnyújtást, még ha az közös megegyezésen alapul is. 2025 márciusában egy idős finn házaspárt bűnösnek találtak „bántalmazásban”, miután együtt imádkoztak egy fiatal férfival, aki nem volt kibékülve nemi identitástudatával. Bár a fiatalember kért segítséget, a bíróság szerint a pár imái „pszichológiai károkat okoztak” neki.
Végül pedig, de nem utolsósorban, bár a nemzetközi emberi jogi törvények megerősítik a szülők arra irányuló jogát, hogy gyermekeik oktatása vallási meggyőződésükkel összeegyeztethető legyen, számos európai országban ezeket a jogokat nem gyakorolhatják megfelelően. Spanyolországban a bíróság megtiltotta egy apának, hogy istentiszteletre vigye fiát vagy a Bibliából olvasson fel neki, Svédországban pedig egy román keresztény családtól erőszakra utaló bizonyítékok nélkül „vallási szélsőségességre” hivatkozva szakították el gyermekeiket. Az apa, Daniel Samson az Emberi Jogok Európai Bíróságára vitte ügyét, mely egyáltalán nem egyedülálló problémára mutat rá az északi országban.
Mindezek ellenére a hitük mellett bátran kitartó keresztények bátorsága ragadós: a kihívások, veszélyek árnyékában egyre többen állnak ki hitük mellett, és hirdetik a megváltás örök jó hírét az identitásával birkózó kontinensen.