hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Terror, emberrablások, digitális üldözés
50 ország, ahol a legveszélyesebb keresztényként élni
Terror, emberrablások, digitális üldözés

Forrás: Open Doors

2020. 04. 17.
A földön minden nyolcadik keresztény, mintegy 260 millió hívő – 15 millióval több, mint 2018-ban – él olyan országban, ahol „erős” vagy „nagyon erős” a keresztényüldözés – derül ki az Open Doors legfrissebb jelentéséből. Különösen aggasztó az afrikai keresztények helyzete és a digitális üldözés megjelenése.

Az Open Doors ezúttal is – ahogyan 1993 óta minden esztendőben – a keresz­tényüldözés szempontjából leginkább érintett 50 országra hívja fel a közvélemény figyelmét. Az idei jelentés 11 országot sorolt az „extrém üldözés” kategóriájába, ugyanannyit, mint tavaly, viszont nőtt – 29-ről 34-re – azon országok száma, ahol „nagyon erős” az üldözés. A növekedés egyik oka, hogy az Iszlám Állam felett aratott – részlegesnek tekinthető – katonai győzelem után a szervezet által képviselt iszlám terror földrajzi értelemben méginkább kiterjedt. Megjelent többek között Délkelet-Ázsiában (a ranglistán a 30. helyen szereplő Srí Lankán például több helyszínen összehangolt pokolgépes támadás történt húsvét vasárnapján, 250 halottat és több mint 500 sérültet követelve); de Afrikában, a Száheli-övezetben, vagyis a Szahara déli oldalán fekvő országokban is. Nem véletlen, hogy három újabb afrikai ország is rákerült a listára: Burkina Faso (28.), Kamerun (48.) és Niger (50.). Ezek közül Burkina Faso okozta a legnagyobb döbbenetet, mivel a térség a stabilitás és a békés együttélés mintaképe volt korábban.

2019-ben az Open Doors adatai szerint világszerte 2.983 keresztényt gyilkoltak meg a hitéért, 3.711 személyt tartanak fogva, és 9.488 egyházi épületet zártak be vagy támadtak meg.

A terror gazdaságtana

Bár az Open Doors nem tér ki az üldözést kiváltó mélyebb mozgatórugókra, egyéb forrásból érdemes kiegészíteni a jelentést azzal, hogy a terjeszkedés mögött gazdasági számítások is húzódnak. Az Iszlám Állam terroristái nyilván olyan térségeket preferálnak, ahol az iraki-szíriai olajkutakból származó jövedelem kiesését pótolni tudják. A Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban tevékenykedő terrorszervezetek ellenőrzése alá került aranybányáknak 2 milliárd dollár körüli a forgalmuk (50 tonna arany). Burkina Fasóban a több száz ember halálát okozó dzsihadista támadások helyszínei 2019-ben messze nem voltak véletlenszerűek, hanem az aranybányák nyomvonalát követték. A kitermelt aranyat illegálisan exportálják a szomszédos országokon keresztül, feketén finomítják, majd eladják Szaúd-Arábiában, Törökországban, Svájcban és Indiában. Ugyanez a helyzet a Közép-afrikai Köztarsaságban, Észak-Nigériában vagy Kongóban, ahol a terrorszervezetek mindenkori csapatmozgásait érdemes összevetni ottani nyersanyagbánya-térképekkel. Törökország neve elég gyakran felbukkan, ha a terror gazdaságtanáról van szó. Nem titok, hogy magas rangú török tisztviselőket tartottak felelősnek az Iszlám Állam területén termelt olaj világ-piacra juttatásáért. Idén az egyiptomi sajtó is megemlítette Törökországot mint a Boko Haram egyik finanszírozási forrását. Évek óta összefüggésbe hozzák továbbá magát a török kormányt is egyes líbiai hadurakkal és szíriai félkatonai alakulatokkal.  

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!