hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hadüzenet a börtönbiznisznek
Véget vetne a milliós kártérítéseknek a kormány
Hadüzenet a börtönbiznisznek

Fotó: MTI / Jászai Csaba

2020. 04. 17.
„Szinte mindent elkövettem, amire csak gondol, de gyereket és nőt nem bántottam” – mondta a Heteknek a több mint 30 éves börtönbüntetéséből bő egy esztendővel ezelőtt szabadult István, aki több mint 9 millió forint kártérítést kapott a rossz börtönkörülmények miatt.

A férfi még 2012-ben fordult egy ügyvéd segítségével a Stras­bourgi Emberi Jogi Bírósághoz, hogy kártalanítást kapjon a fogva tartás körülményei miatt. „Volt olyan, hogy egy zárkában harminchárom elítéltre jutott egyetlen WC, illetve mosdó, amiből kizárólag melegvíz folyt, így télen ugyan lehetett benne mosakodni, de nyáron, a 47-48 fokos hőségben inni már nem. Szinte nászutas lakosztályban érezhettük magunkat, az egymás mellé tolt ágyakon összeért a fejünk a mellettünk fekvővel és éreztük egymás leheletét. Megesett, hogy a poloskák miatt a linóleumra feküdtem és körbelocsoltam magam vízzel, de a vérszívók felmásztak a plafonra és onnan estek rám. Később ezt a zárkát átalakították, és már csak 12 elítélt volt benne, de még akkor sem felelt meg az uniós előírásoknak” – mondja az egykori rab, aki 3 és fél éves pereskedést követően több mint 9 millió forint kártérítést kapott a magyar államtól. Azt mondja, ezt az összeget a bíróság 14 évre határozta meg, pedig még másik 6 évet is ilyen szűkös cellákban töltött, ám a magyar állam cáfolta, hogy azokban ne lett volna meg számára a minimális légköbméter. A pénzt állítása szerint szétosztotta két gyermeke között, így a szabadulás után már nem volt belőle – mint ahogy sok más rabtársa esetében is könnyen elfolyt a megítélt kártérítés, amiből egyébként ő 10 százalékos jutalékot fizetett az ügyvédnek, ám a költségek – mint mondta – ma már 20-25 százalékig felmentek.

„A kártalanítás lehetősége szájról szájra terjedt a börtönben, amikor láttuk, hogy másoknak sikerült, akkor természetesen mi is megpróbáltuk. Volt olyan egykori rendőr cellatársam, aki jogász végzettséggel is rendelkezett, ő gyakorlatilag gyűjtötte az ügyfeleket egy ügyvédnek, aki sorra nyerte a pereket. A megítélt összegekben volt különbség, volt aki ugyanannyi évre, amire nekem több mint 9 milliót adtak, csak 1,3 milliót kapott, másnak meg 16 év után járt több mint 10 millió. Azt lehetett tapasztalni, hogy 2017 óta, amikor a hazai bíróságokra kerültek ezek az ügyek, már kisebb összegeket ítéltek meg” – magyarázta István. Hozzáteszi azt is, hogy az utóbbi években érezhetően változott a fogva tartás minősége, de szerinte, akinek csorbultak a jogai, azt megilleti a kártérítés, függetlenül attól, hogy egyébként milyen bűncselekményt követett el. „Az Unióban még a csirkék meg a malacok esetében is meg van határozva, hogy mekkora ketrecben vagy ólban lehet őket tartani, úgyhogy nem meglepő, hogy ez a fogvatartottak esetében is így van” – vélekedett az egykori elítélt.

A kormány azonban nem egészen így gondolja: Orbán Viktor miniszterelnök dobta be a „börtönbiznisz” témáját a Kormányinfón, arról beszélve, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva – és ez az igazságtalanság „megsebezte a magyar néplelket”. A Kossuth Rádióban pedig úgy fogalmazott, hogy „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok rájöttek arra, hogy az európai szabályok a kínzásról olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva itt egy bizniszt lehet csinálni”. Bejelentette, hogy a „joggal való visszaélés miatt” a kártalanítások kifizetését felfüggesztik, és a parlamenthez fordulnak, hogy változtassák meg a szabályokat. Azt is megemlítette, hogy a „rekorder” elítélt 8 és fél év börtön után kapott 8 millió forint kártérítést. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője ezt követően sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a „börtönbiznisz” – „dörzsölt ügyvédek” és a „Soros-hálózat” segítségével – mára iparággá vált, amit meg kell állítani, hiszen a bűnözőknek nem pénzjutalom, hanem büntetés jár. Mint mondta, elítéltek eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, összesen tízmilliárd forint összegben. A héten meg is jelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely felhívja az igaságügyi minisztert, hogy „az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel”, illetve „a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül, és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt”. Bár ez nem azt jelenti, hogy a kifizetések egyáltalán nem fognak megtörténni – a kártalanítások kifizetésével általában eddig is megvárták a határidőt –, ám arra számítani lehet, hogy a kormány módosítani fogja az ezzel kapcsolatos jogszabályt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!