hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Műkincsvadászok
Viharfelhők a washingtoni Bibliamúzeum fölött
Műkincsvadászok

Fotó: AP / Jacquelyn Martin

2020. 04. 17.
2003. április 12-én, csütörtökön hajnalban többezres, pisztolyokkal, baltákkal, késekkel és botokkal felfegyverkezett tömeg hatolt be az Iraki Nemzeti Múzeum épületébe, miközben azt ordítozta: „Nincs hatalom, nincs állam, azt csinálunk, amit akarunk! Azt viszünk el, amit akarunk!” Így kezdődött az ókori Mezopotámia területén feltárt régészeti leletek egyik leggazdagabb gyűjteményének kifosztása, amit egy szakértő – joggal – „az évszázad műkincsrablásának” nevezett.

kalla Gábor, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének vezetője „Fosztogatás és műkincskereskedelem” című cikkében (2000, 2003/6, 5–22) írja, hogy a felbőszült tömeg nemcsak a bagdadi múzeumot fosztotta ki teljesen ­– a múzeum vezetőinek első összegzése szerint a 170 ezer darabból álló gyűjtemény minden jelentősebb darabja eltűnt –, hanem a moszuli és a babilóni kiállítóhelyeket is kirabolták. Május elején vadnyugati jellegű rablótámadás érte az egyik asszír főváros, Nimrud (az ókori Kalhu) régészeti parkját. Az őröket egy tűzharc után megfutamították, majd számos asszír domborművet elvittek. Az ókori mezopotámiai műkincsekben bekövetkezett hatalmas veszteséget a szakértők az alexandriai könyvtár felgyújtásához és Bagdad mongolok általi elpusztításához hasonlították. De vajon hová tűntek az elrabolt tárgyak?

Kelet kincsei az európai múzeumokban

A 18. század közepe óta folyamatosan megnyíló nemzeti múzeumok nagyratörő célt tűztek maguk elé: az emberi civilizáció múltjának és jelenének átfogó bemutatását, ami egyben birodalmuk nagyságát is reprezentálta. Lényegében ezzel a céllal nyitotta meg kapuit a londoni British Museum (1759), a szentpétervári Ermitázs (1764), a párizsi Louvre (1793), a berlini Altes Museum (1830), és a New York-i Metropolitan Museum of Art (1874).

Az angol Henry Layard kiemeli a szárnyas bikákat Nimrudban.
Az angol Henry Layard kiemeli a szárnyas bikákat Nimrudban. (forrás: Wikipedia)

A gyűjtemények gyarapításában egyik ország sem volt szívbajos. Napóleon 1798-as egyiptomi hadjáratában 150 tudóst is magával vitt, akik felfedezéseiket az 1828-ig húsz kötetben megjelentetett Egyiptom leírása (Description de l’Égypte) című könyvsorozatban adták közre, amely lényegében a modern egyiptológia megszületését jelentette. A franciák egy erőd építése közben 1799-ben találták meg a nevezetes Rosette-i Követ, ami alapján megfejtették a hieroglif egyiptomi írást. A felirat 1801-ig a Napóleon által Kairóban megalapított Egyiptomi Intézet tulajdonában volt, de mikor az angolok vették át az uralmat Egyiptom felett, a követ a British Museumba szállították, ahol mind a mai napig látható. Napóleon az általa elfoglalt európai területekről is Párizsba szállította a legszebb műkincseket. De az angolok sem tétlenkedtek: az athéni Parthenont díszítő Elgin-márványok megszerzését 1816-ban az angol sajtó valóságos katonai győzelemként ünnepelte ­– nagyjából ugyanabban az időben, mikor Párizsból visszaszállították a Napóleon által elrabolt műkincseket az eredeti tulajdonosaikhoz.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!