Ugyanaz a technológia, ami életmentő lehet egy pusztító természeti csapás villámgyors feltérképezésénél, katonai célokra alkalmazva rémálommá válhat. Könnyű belátni, hogy egy katasztrófahelyzetben, például mint a villámsebesen terjedő tűzvész esetén Ausztráliában vagy egy tragikus gátszakadást követő árvízhullám során hatalmas segítséget nyújthatnak olyan eszközök, amelyek emberi élet kockáztatása nélkül képesek megközelíteni és feltérképezni a veszélyzónát – nemcsak a levegőből, hanem a felszínről is.
„A legtöbben úgy gondolják, hogy még csak a sci-fikben találkoztak mesterséges intelligenciával, pedig már naponta akár százszor is használnak ilyeneket a személyes elektronikus készülékeiken – például az útvonaltervezés során. Hasonló algoritmusokat használnak a katasztrófavédelemben, amikor egy gyorsan változó krízisszituációban kell felmérni a valós helyzetet” – mondja John Shanahan tábornok, az amerikai védelmi minisztérium Egyesített Mesterséges Intelligencia Központjának (Joint Artificial Intelligence Center, JAIC) igazgatója.
Fordított folyamat zajlik, mint korábban: Ma olyan gyors üteműek a fejlesztések, hogy a legújabb eszközök és programok gyakran a piacon jelennek Meg onnan adaptálják őket a haditechnikai felhasználásokhoz.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.01.24. (XXIV/04)
