Lapzártánkkal egy időben New Yorkban a Times Square-en tüntetnek az iráni atomegyezmény ellen, azt követően, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag jóváhagyta a megállapodást. Mondjuk ez utóbbi nem volt túl meglepő, hiszen pont a BT öt állandó tagja (valamint Németország) volt az egyezmény aláírója.
A nyugati reakciókból jól kivehető a szándék, hogy minden kritikát igyekeznek úgy feltüntetni, mintha az kizárólag Izrael szempontjait tükrözné. Philip Hammond brit külügyminiszter a londoni parlamentben kijelentette: nincs értelme arról vitatkozni, hogy lehetett volna-e jobb egyezményt kötni, mert „semmilyen megállapodás nem nyerte volna el Tel-Aviv tetszését”. Hammond nyilván a jeruzsálemi kormánynak címezte megjegyzését, amit csak tovább élezett azzal, hogy szándékosan Tel-Avivot említette az izraeli főváros helyett.
Beállt a sorba a BBC is, amely kijelentette, hogy „Irán már régóta nem fenyegeti Izraelt”, így Izraelben csak azért ellenzik a megállapodást, mert – úgymond – mindenáron katonai eszközökkel akarnak leszámolni a perzsa állammal. A brit közszolgálati rádióhoz ezek szerint nem jutott el a teheráni nagygyűlés híre, amelyen a tömeg halált követelt Amerikára és Izraelre egyaránt.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 07. 24. (XIX/30)
