A hidegháborút követő legnagyobb méretű csapatmozgásra került sor a héten, amikor az orosz hadiflotta nyolc hadihajója a Doveri-szoroson áthajózva, vélhetően Szíria irányába indult. Az akció nem enyhítette a NATO és Oroszország közötti feszültségeket, amelyek ebben az évben olyannyira megnövekedtek, hogy sokan már új hidegháborúról beszélnek.

A hírekben kiemelt helyet kapott az ABC News 20 nappal a választások előtt készített közvélemény-kutatása, amely fölényes, 12 pontos Clinton-vezetést jelzett. Csalóka lenne azonban ebből arra következtetni, hogy garantált a demokrata jelölt elsöprő győzelme november 8-án. A felmérések többsége jóval szorosabb, vagy éppen döntetlen körüli állást jelez, ami azt jelzi, hogy a média és az elemzők által jó néhányszor véglegesen leírt Donald Trump továbbra is versenyben van a Fehér Házért. A FiveThirtyEight portál politológusa, David Wasserman öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a választásra.

November első hétfőjét követő kedden – amely idén november 8-ára esik – milliók járulnak az urnákhoz, hogy eldöntsék, ki vezesse az Amerikai Egyesült Államokat az elkövetkezendő négy évben. Formálisan csak decemberben nevezik meg az új elnök személyét, akit 2017. január 20-án iktatnak be hivatalába. Milyen út vezet a győzelemig? Milyen lehetőségek között választhatnak az amerikai állampolgárok, és miként épül fel az amerikai választási rendszer? Cikkünkkel az alapokat szeretnénk összefoglalni.

Komoly társadalmi feszültséget okozott Romániában a Koalíció a családért nevű szervezet alkotmánymódosító kezdeményezése, amely leszögezné, hogy a házasság egy férfi és egy nő között valósul meg. Egy baptista lelkipásztor nyilvános állásfoglalásra szólította fel Klaus Johannis államfőt a kérdésben, aki viszont úgy nyilatkozott, hogy hiba lenne a vallási fanatizmus útját választani. Az elnök szavai felháborodást váltottak ki a hagyományos családmodellt támogatók körében, akik valóságos kommentháborút indítottak ellene – a hatás máris érződik Klaus Johannis népszerűségén.

Hétfő reggel megkezdődött, és három nap alatt befejeződött a calais-i menekülttábor szisztematikus evakuálása – adta hírül a Le Figaro című francia napilap. A kormány humanitárius okokra hivatkozva döntött a Dzsungelként is emlegetett nyomornegyed végleges felszámolása mellett. Öt­ezer illegális bevándorlót szállítottak el buszokkal az országszerte ad hoc módon kialakított közel háromszáz átmeneti befogadóközpontba, hogy ott aztán menedékjogi kérelmet adhassanak be.

Antiszemita és rasszista döntésnek nevezte a kisebbik izraeli kormánypárt, a Jiszrael Beitenu frakcióvezetője az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének a döntését, amely minden kapcsolatot megtagadott a zsidó nép és Jeruzsálem központja, a Templom-hegy között. (A döntésről múlt heti számunkban írtunk részletesen.) Robert Ilatov Budapesten találkozott többek között Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és több előadást is tartott. Az alábbiakban a Hit Parkban, több mint 10 ezer ember előtt elmondott beszédét közöljük.

A magyar társadalom az Európai Unió legelmaradottabb országai közé tartozik, ahol az anyagi nélkülözés különböző formái nemcsak az alacsony jövedelműeket sújtják. A magyarok legfeljebb egyharmadát jellemzi európai színvonalú életstílus, iskolázottság – többek között ez derül ki a Társadalmi riport legfrissebb kötetéből.

Spotify. Immár 10 éve, hogy ez a stockholmi cég belefogott a már jó ideje megkövült zeneipar átalakításába. Habár a nettó pénzügyi adatok alapján a Spotify nem nyereséges vállalkozás, szakmai körökben ma ezt a svéd céget tartják az egyik leghatékonyabban működő informatikai vállalatnak, amely a legfrissebb vezetés-szervezési tapasztalatok adaptálásával követendő példa a legtöbb mai (nem csak) start-up vállal­kozás számára. Ennek ellenére úgy tűnik, a zeneipar revolúciója még várat magára.

A törökök által épített fürdők, mecsetek és a Gül Baba utca elnevezése is bizonyítják, hogy a megszálló magyaroknak semmi közük Budához, különös tekintettel a Rózsadombra, mely még nevét is a Gül Baba által ültetett rózsakertről kapta. A római katolikus egyháznak nincs köze a vatikáni Szent Péter-bazilikához, mely az olaszoké; a muszlimoknak nincs közük Mekkához, a hinduknak a Gangeszhez. El a kezekkel, székelyek, Székelyudvarhelytől, hiszen az mindig is román város volt; a holokauszt soha nem történt meg; a világörökség védelmezői pedig szavazzák meg, hogy a Moszkvát megszálló oroszok azonnal fejezzék be a Kreml és a Blazsennij-székesegyház környékén folyó útfelújításokat, melyekkel valójában megsemmisíteni igyekeznek annak bizonyítékait, hogy Moszkva kezdettől fogva az Észak-Amerikában őslakos kelták és angolszászok szent helye volt. És talán még a Fradi B-középnek is igaza van, amikor azt énelklik kórusban: „Borneó és Celebesz magyar volt és magyar lesz…”

Nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Holokauszt Emlékközpont, melynek igazgatója a magyarországi holokauszt-kutatás meghatározó személyisége, Szita Szabolcs professzor. Több évtizede foglalkozik a témával, melyben idáig harminc kötete látott napvilágot. A napokban jelent meg Gyógyíthatatlan sebek (Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban) című kötete, amely 70 évvel a történtek után az első magyar vonatkozású Auschwitz-monográfia. A mű komplex módon, sok új, eddig nem ismert adattal dolgozza fel Auschwitz-Birkenau történetét. A magyarországi deportálások részletes története után foglalkozik többek között a hazatértek sorsával, a bűnösök felelősségre vonásával, gazdag mellékletében pedig felsorolja a híres magyar zsidó áldozatok névsorát.

Két dolog nem változik: Moszkva és Havas Szófia ’56-képe – ezt a tanulságot vonhatjuk le a forradalom hatvanadik évfordulóját övező egyik legkellemetlenebb botrányból.

„Mostantól minden alkalommal, amikor Orbán nyilvánosan szerepel, kifütyüljük… ez az egy útja van, hogy szembesítsük a valósággal. …Fütyüld ki te is, akárhol látod! Minden egyes füttyszó szög a politikai koporsójába, miközben zene a mi füleinknek.” („Füttykoncert Orbánnak” FB-oldal)

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – vágott vissza Antall József párton belüli ellenzékének, amikor számon kérték a „puha” rendszerváltásért és a kommunista örökség – elsősorban az ügynökrendszer – ellentmondásos kezeléséért. A vértelen, de cserében katarzismentes átmenet legnagyobb vesztese az évtizedeken át elhallgatott ’56-os forradalom emlékezete lett, amely kapcsán az elmúlt 27 évben hol politikai pártok, hol pedig utcai harcosok próbálták magukat az elárult pesti srácok méltó örököseiként feltüntetni. Cikkünkben a legbalhésabb és leginkább átpolitizált ünnepünk évfordulóit idézzük fel 1988-tól, az utolsó hatóságilag betiltott évfordulótól az idei, füttybe és verekedésbe fordult megemlékezésig.

A gonoszság bálja a kastélyban

A határozat kizárólag az arab/muszlim elnevezést használja a jeruzsálemi óváros legfontosabb helyszíneire. A Templom-hegyet „Al-Aqsa Mosque/Al-Haram Al-Sharif” néven említi (18 alkalommal), a Nyugati Falat (a Siratófalat) pedig „Al-Buraq Plaza” néven (2 alkalommal). De a hamisítás nem csak Jeruzsálemre vonatkozik: ugyanezt követi Hebron és Betlehem esetében is. Izraelt 15 alkalommal nevezi „megszálló hatalomnak”, és „elfoglalt területnek” nevezi egész Palesztinát.

„Mindig is érdekeltek a műszaki dolgok. Ha utazásaim során - vagy az interneten - rátaláltam egy-két jó termékre, kihasználtam a lehetőséget: megvettem, megvizsgáltam, majd eladtam - de ez csak egyfajta hobbit jelentett számomra.  Érdeklődésem egy gépészmérnöki diploma megszerzésében is realizálódott, de nem akartam én vállalkozást. Jól fizető, biztos állásom volt az OTP Magánnyugdíjpénztárnál, ahol az adminisztrá­ciós osztály főosztályvezetőjeként irányítottam a rész­le­­get. Itt a közgazdasági egyetemi végzettségemet tud­­tam hasznosítani, műszaki érdeklődésem azonban tovább­ra is fennmaradt” – mondta lapunknak a Depostore mű­szaki bolt és outlet ügyvezető igazgatója, D. Nagy László. A webes és bolti eladásra egyaránt szakosodott üzlet immár 10 éve működik, és több mint egytucat alkalmazottnak ad munkát.

Elérkezett a fűtésszezon, és máris hallani felfoghatatlan családi tragédiákról. Csak hazánkban minden évben 30-40 ember halálát követeli a csendes gyilkos, a szén-monoxid. Szakértők segítségével annak járunk utána, hogyan előzhető meg a szén-monoxid-mérgezés, illetve mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj.

A galagonyát szinte mindenki ismeri Weöres Sándor híres verssorából, miszerint „őszi éjjel izzik a galagonya”. Hogy miért izzik a galagonya, rögtön világossá válik, ha a pirosló galagonyabokrokat megpillantjuk az őszi tájban. A versben persze van egy szerelmi szál is, és ezzel meg is találjuk a közös pontot, hiszen az igazi galagonya is a szívre hat.