hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Zsidókérdés a Horthy-korszak békeéveiben
Andalító

2014. 02. 16.
A Bethlen-korszak kiegyensúlyozott fejlődését az 1930-as évek elején megszakította a kibontakozó világválság, majd olyan új folyamatok indultak el, amelyek az évtized végén a zsidóság megkülönböztetéséhez, faji alapú kirekesztéséhez vezettek. 1932. október 1-jén vitéz jákfai Gömbös Gyula alakította meg kormányát, aki fajvédő és szélsőjobboldali múltjával formálisan szakítva kényszerű kompromisszumra lépett a gazdasági és hatalmi elittel.

Gömbös gazdasági, szociális és politikai reformokat hirdetett, melyekkel javulást ért el a társadalom jelentős rétegeinek helyzetében. Vezetésével az ország kilábalt a gazdasági válságból, aktív külpolitikájával pedig – főként Olaszország, Ausztria, és Németország felé (kereskedelmi szerződések, úgynevezett római jegyzőkönyvek 1934-ben) – kitört a nemzetközi elszigeteltségből, s megteremtette a békés revízió feltételeit. Ugyanakkor a konzervatív-liberális Bethlen-kurzus helyébe egy tekintélyelvű (autoriter) rendszer kiépítésére tett kísérletet. Ezért törekedett a többpárti parlamentarizmus korlátozására, a kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) tömegpárttá szervezésére, s célja volt az olasz mintájú korporációs rendszer kiépítése.

Nemzeti jólét és magyar feltámadás

Magyarország ugyan nem vált fasiszta típusú diktatúrává, hiszen továbbra is fennmaradtak az alkotmányos, parlamentáris kormányzás keretei, de elindult azon az úton, amely később a jobboldali radikalizmus megerősödéséhez, a zsidótörvényekhez, s végső soron a holokauszthoz is elvezetett. Gömbös mesterien használta a modern média eszközeit – sajtó, rádió, a megjelenő hangosfilm –, s szívesen tűnt fel a nemzeti egységet megjelenítő, karizmatikus „vezér” (próféta) szerepében.
Gömbös programját, a 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet 1932. október 26-án hozta nyilvánosságra. Célként az „alkotmányos, központi akarat által kormányzott független, erős, öncélú nemzeti állam” megteremtését határozta meg, s általa a „nemzeti jólét” biztosítását. A nagyszabású építőmunkához „felekezeti, társadalmi és pártkülönbség nélkül” mindenkit meghívott, sőt fontosnak tartotta az „egységes magyar világnézeten” alapuló homogén nemzetállam megteremtését.
Az erős, központi kormányzat szükségét azért hirdette, hogy „a nemzeti erők maximuma álljon a nemzet vezetőinek rendelkezésére”. Gömbös vezérként feltétlen engedelmességet követelt, melyet október 8-án, a „magyar feltámadás” jelszavát központba állító Országház-téri beszédében így hangsúlyozott: „Ezen az úton akarlak én titeket vezetni, s azt kérem tőletek, ne kritizáljatok, hanem engedelmeskedjetek!”
Gömbös ígéretcsomagjában szerepelt még a gazdasági válság leküzdése, a nyomor és szociális problémák felszámolása, külföldi piacok és exportlehetőségek szerzése, a nemzeti kapitalizmus védelme és állami intervenció, a titkos választójog bevezetése és kiterjesztése, a munkásság integrálása a nemzeti egységbe.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!