hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Márciusi sikertörténet
Amiről idén kevés szó esik

1848 március 15-e üzenete ritka, magyar sikertörténet: a polgári átalakulás reformprogramjának győzelmét, a politikai elit és a tömegek közös táborban való egyesítését jelképezi. A korszak neves és névtelen „hősei” vállalták az áldozatot, a nemesek az előjogaikról való lemondást, a „megajándékozottak” pedig később, a szabadságharc kitörésekor a haza védelmét. A márciusi napokban győzelemre vitt eszmék, a magyar nyelvű és kultúrájú, polgári berendezkedésű, független nemzetállam megteremtése több, mint fél évszázadnyi küzdelem után valósult meg.

A nemzetté válás első, kulturális szakasza a 19. század végén indult el egyes
felvilágosult főurak, például gr. Festetics György és gr. Széchényi Ferenc
munkásságának köszönhetően, akik elhívatásuknak tekintették, hogy kiváltságos
helyzetüket a haza javának előmozdítására használják fel. Az általuk elindított
erjedés teljesedett ki a reformkorban, megalakultak a nemzeti intézmények
(Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház stb.), s a társadalmi érintkezés
hivatalos nyelvévé a „nép” által beszélt magyar vált (1844. évi II. tc.).

A kulturális szakaszt a politikai nemzetté válás időszaka követte, amelynek
során a „nemesi nemzet” helyett az ország lakóit egy politikai testnek tekintve
mindenkit részesíteni kívántak a polgári jogok birtoklásában, kiszélesítve a
tulajdonnal rendelkezők körét (önkéntes, majd kötelező jobbágyfelszabadítás).
Kölcsey 1833-ban két szóban határozta meg saját korának legyőzhetetlen
szellemét, melyek a szabadság és a tulajdon. Elképzelése szerint csak a belőlük
való részesedés képes valódi érdekközösségben egyesíteni a társadalom különböző
csoportjait, melynek köszönhetően a népesség csupán 4,6 százalékát kitevő
nemesség mellett a társadalom széles tömegei kerülnének be a nemzet, vagyis a
jogokkal, tulajdonnal, közös terhekkel és felelősséggel rendelkezők soraiba.

A társadalmi reformok elfogadtatása lépésről lépésre történt, s egy-egy
területen (közteherviselés, jobbágyi terhek megváltása stb.) csupán
részeredmények születtek a gyakorta ülésező reformországgyűléseken. A haladás
begyorsuló irama azonban kitermelte a megfelelő politikusokat, az 1830-as
években még Széchenyi István volt a mértékadó, a 40-es években már Kossuth, a
pesti forradalomban pedig a Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi vezette radikális
demokraták játszottak vezető szerepet. A 40-es évek második felében a politikai
élet sokszínűvé váló palettáján a taktikát váltó, „fontolva haladó”
konzervatívok mellett (1846. Konzervatív Párt) a liberális nemesség is pártba
szerveződött (1847. Ellenzéki Párt) a parlamenten kívül pedig a Fiatal
Magyarország (Petőfi és társai) forradalmi, és Táncsics Mihály „kommunisztikus”
programja (váltság nélküli jobbágyfelszabadítás, vagyis a föld azé, aki
megműveli) keltettek figyelmet.

A haladás csigatempóját felváltotta a gőzvasút (1846. Pest–Vác) gyorsasága, a
bokros pipafüsttől szagló, homályosan látó nemesi önteltséget pedig az
önkorlátozó józanság és tisztánlátás kellemes illata, amely a célt, a hozzá
vezető utat és a módszert is helyesen határozta meg.

A márciusi napok sikere, lelkesültsége eggyé forrasztotta a különféle politikai
„táborokat”, kibékítette a korábbi vitatársakat. Március 15-én reggel a
Pilvax-kör ifjai elindították a forradalmat, kihasználva a József-napi vásárra
gyülekező „forradalmi tömeg” jelenlétét. A pesti radikálisok által közzétett 12
pont lényegében megegyezett Kossuth március 3-ai liberális reformcsomagjával,
melyet az alsó-, majd a bécsi forradalom hírére a felsőtábla is elfogadott.

A nagy nap (március 15-e) reggelén Pozsonyból gőzhajóval Bécsbe indultak az
országgyűlés küldöttei, zsebükben a törvényjavaslatokkal, hogy megszerezzék
hozzá az uralkodó jóváhagyását. A fedélzetről Kossuth és Széchenyi is bizakodóan
fürkészte a hullámokat, feledve a korábbi ellenségeskedést. Széchenyi ugyan
Naplójában hangot adott kételkedésének is, de március 17-ei levelében már
lelkesedéssel írta: „Barátom, csudákat élünk! Nemzeti honunk hajszálon függött!
Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legszebb reményekkel.”


Március 15-én a forradalom győzött Pesten, a küldöttek pedig eredménnyel jártak
Bécsben, s az áprilisi törvények (1848. április 11.) megteremtették a független,
polgári nemzetállam alkotmányos kereteit a Habsburg Birodalom határain belül. A
polgári reform ügye győzött annak ellenére, hogy később a szabadságharc, s vele
együtt a nemzeti önállóság elbukott. Március 15-én maradandó győzelmet aratott a
jó ügy, a nemes, a nagyszerű, a lemondás méltósága és a kapás öröme, minden
erény és bátorság, amelyet a 48-as nemzedék magáénak tudhatott.

Jöhetett bitófa és emigráció, kiegyezés és Trianon, a Horthy-rendszer
antidemokratikus nacionalizmusa, fasiszta terror és kommunista diktatúra,
rendszerváltás és az újabb Magyar Köztársaság viszontagságos tizenhét
esztendeje, és jöhet még számos megpróbáltatás, március 15-e továbbra is a
magyar nemzet legszebb, példaadó ünnepe marad. Azt mutatja, hogy egy nemzet csak
összefogással lehet sikeres, melynek alapját a tehetősebbek, az elithez tartozók
nagyobb áldozatvállalása, érzékenysége és segítőkészsége teremtheti meg, a
gyengék, a hátrányos helyzetűek és az esélytelenek felemelése érdekében.
Táncsics megszólításával élve erre lenne most szükség, nem gondolnák „Kendtek?”.

(A szerző történész.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!