hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A szabadság csalóka napja
Bethleni konszolidáció: „A sárga folt eltűnt a parlamentből”

2013. 01. 10.
Az elvesztett háború, a bukott forradalmak és a trianoni sokkhatás miatt bűnbakká kikiáltott zsidóság számára gróf Bethlen István miniszterelnöksége alatt (1921–1931) megcsillant a társadalmi megbékélés, a kiengesztelődés és kiegyenlítődés esélye. A Bethlen nevével fémjelzett neoliberális, a katolicizmus dominanciája szempontjából neobarokk kurzus felszámolta a fehérterror túlkapásait, s visszaintegrálta a társadalomba a zsidóságot. A felsőházi képviselet elnyerése (1927) és a numerus clausus módosítása (1928) után a zsidóság úgy érezhette, hogy kisütött számára a szabadság napja, s nemzetidegennek tekintett népfajból magyarrá visszafogadva képességeinek megfelelően vehet részt az ország építésében.

A Horthy-éra elején befecskendezett méreg azonban mélyen beleivódott a köztudatba, meghatározta az elit (és a tömegek) társadalomszemléletét, megízleltetve a lelkekkel a később bekövetkező pusztítás – a zsidóság gazdasági és társadalmi megsemmisítésének – erőit. Szabó Dezső Az elsodort falu (1919) című művében egy székely falu sorsán keresztül állította szembe a „parazita” zsidót a „kirabolt, megcsalt, nagyszerű” magyar fajjal. A zsidók szolidaritása juttatta a magyart „minden szenvedéshez, vérhez, gyötrelemhez, nyomorhoz”, ellenben „minden lélegzethez, élvezethez, pénzhez, hatalomhoz” pedig a saját fajtáját.

Szekfű Gyula Három nemzedék (1920) című munkájában külön fejezetet szánt a zsidóságnak. A háború előtti liberális korszak történetét áttekintve a nemesi elitet hibáztatta azért, hogy nem állított korlátokat a zsidók keletről jövő bevándorlása elé, s megelégedett felszínes magyarosodásukkal. A túlsúlyra jutó galíciai zsidók az évszázadok óta honos dunántúli zsidókkal közösen alapozták meg a kapitalizmust. Második generációjuk megszerezte az anyagi vezetést, majd a következő generáció a jól fizető értelmiségi pályákat elfoglalva a szellemit is, meghagyva az úri középosztálynak, a dzsentriknek a minisztériumok és vármegyék cifra nyomorúságát. A zsidóság „hirtelen jövő, betörésszerű és kivédhetetlen” térfoglalásával a dualista korszakban elfoglalta Budapestet, s a fővárosi tömegkultúra közvetítésével (főként a felszínes, szórakoztató, vidéken is népszerű hírlapirodalmon keresztül) hatalmat vett a magyar lelkeken. A fenti szerzőkhöz hasonlóan messze hangzó vészharangot kongatott a keresztényszocialista Prohászka Ottokár püspök és Bangha Béla jezsuita páter, akik a „keresztényellenes és nemzetgyilkos idegen áramlatokat” (liberalizmus, szocializmus, szabadkőművesség) a zsidóknak tulajdonították, s ki akarták zárni őket a keresztény-nemzeti (vagyis nem zsidó) Magyarország újjáépítéséből.

A hazájához hű, magát magyarnak valló, a háborús áldozatokat és forradalmakat egyaránt elszenvedő zsidóság dermedten tűrte a különítmények terrorját, a fajvédő szervezetek utcai pogromjait, az egyetemi zsidóveréseket, s 1920-ban a numerus clausus bevezetését. Szabolcsi Lajos szerint: „A zsidókérdés széttépte a társadalmat, felborította az egyensúlyt, magasba dobta a könnyű súlyú rétegeket, és az értékes elemeket lesüllyesztette.”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!