hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és  az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Miért ment el Magyarországról? Hogyan látja Magyar­országon az értelmiség helyzetét, egyáltalán az ország helyzetét?

– Több mint negyven éven át eszembe sem jutott feladni a reményt, hogy Magyarország egyszer még jobb hely is lehet. Ennek mára vége szakadt. Nem hiszem például, hogy az egész magyar köz- és felsőoktatásban akad egyetlen olyan ember, aki még a saját életében komolyabb javulást remélne, az idősebbek pedig már minden ígéretet csak úgy hallgatnak, mint egy elakadt tűt a lemezen. Összességében úgy látom, hogy Magyarországon az 1900-as évek elején egy olyan mozgás indult el, amit szimbolikusan a Nyugat című folyóirat tevékenységével jelölhetünk, és amely mozgás nagyjából ma jut el a végső vereséghez. Amit ironikusan „fülkeforradalomnak” hívunk, az szemmel láthatóan a senkik forradalmának bizonyult. 1990 óta a magyar uralkodó elitben oly mértékben szaporodik fel az inkompetens senkiháziak száma, hogy ennek a jelenségnek az intézménye­sülését nem is igen látom visszafordíthatónak.

Ennek a leépülésnek a jelentősége messze túllép a politikai szfé­rán: parlamenti és helyhatósági választásokkal nem tűnik befolyásolhatónak. Az angolszász politikai szakirodalom használja a magyarra nemigen lefordítható „failed state” kifejezést (talán a kudarcállam volna a megfelelő), miránk a „failed society” (kudarctársa­dalom) volna alkalmazható. Valakinek nemrégiben németül kellett elmagyaráznom, hogy szerintem mi folyik ma – és már igen régóta – Magyarországon, és ezt az „Entbürgerlichung” (elpolgártalanítás) szóval fejeztem ki. Mivel történelmileg az ország európaivá alakításának egyik fő hajtóereje a magyarosodó zsidó és német kisebbség volt, a társadalom mélyen fészkelő, évszázados függetlenségi törekvései idegen uralomként élték meg ezt az európaivá alakítást is. Az elnyomás és fosztogatás hiányának reménye idegen, a nemzetiként megélt elnyomás viszont meghitten ismerős. Ráadásul Trianon a kifejezetten polgárosult városok közül egyedül a fővárost hagyta meg.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!