Helyzetértékelő, de semmiképpen sem mindent bánó beszédet tartott Angela Merkel kancellár a vasárnapi berlini választások után, ahol a CDU a legutóbbinál is rosszabbul szerepelt. Merkel mondatainak értelme, hogy végül is az irány helyes – azt viszont csak a jövő fogja megmutatni, hogy elég-e, ha a nyilvánvalóan elégedetlen választóknak valamivel részletesebben megmagyarázzák a mögöttes célokat, ám változás nem jön.

Kétszáz nukleáris töltettel felszerelt rakétával rendelkezik Izrael, amelyek Teheránra vannak célozva, és ezzel az irániak is tisztában vannak – derült ki Colin Powell volt amerikai külügyminiszternek a múlt héten kiszivárogtatott levelezéséből. A DC Leaks nevű csoport által megszerzett e-maileket Powell még a tavalyi év során írta, megerősítve azt a nyílt titkot, hogy Izraelnek valóban van atomfegyvere.

A közös európai hadsereg terve valamilyen formában már az 1950-es évektől napirenden volt. Legújabban Jean-Yves Le Drian francia és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter dolgozott ki konkrét javaslatokat az unió védelmi rendszerének modernizálására. A legtöbb tagállam szerint szükség van a lépésre, de Nagy-Britannia – amely mindig is a vállalkozás kerékkötőjének számított – egyből jelezte, hogy mindenféle katonai együttműködéstől visszalép, ha az EU ilyen módon kockára tenné a NATO-val való szövetségi viszonyt.

A hét végi oroszországi választásokat javarészt telektulajdonosok határozták meg, akik úgy dön­töttek, hogy az utolsó szép őszi napokon a nya­ralót választják a szavazókörök helyett. Az eddigi legalacsonyabb részvétel mellett, számos szabálytalansággal lebonyolított parlamenti választást a papírforma szerint az Egységes Oroszország, vagyis az eddigi kormányzó párt nyerte. A voksoláson a választók fele sem vett részt.

Hogyan befolyásolhatják a kampányt az utolsó 50 napban a New York-i és a minnesotai terrortámadások? Befolyásolják-e egyáltalán? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy igen, de az idei elnökválasztáson már annyi, korábban axiómának tartott politikai tétel dőlt meg, hogy nem tudhatjuk, miként reagálnak a választók. De azért annak nagyobb az esélye, hogy a támadások az elmúlt egy hónap trendjeit - Donald Trump fokozatos felzárkózását - erősíthetik.

Mintha fordulat lenne érzékelhető egyes korrupciógyanús ügyekben a Fidesz háza táján. Úgy tűnik, néhány védhetetlen ügy főszereplőjének beáldozása befelé is üzenet értékkel bír: már nem mentenek meg mindenkit.

Tatár György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott filozófiadocense, az egyik legjelentősebb élő magyar gondolkodó, akinek munkássága főként a politikai teológia és vallásfilozófia területén kiemelkedő, jelenleg Svájcban él. Levélben kérdeztük az európai közélet aktuális kérdéseiről, a migránsproblémáról, liberalizmusról, politikai korrektségről.

A kvótareferendum egyedülálló a magyarországi népszavazások történetében, hiszen a szokásos igen/nem válaszok mellett kampány zajlik az érvénytelen szavazás és a távolmaradás (bojkott) mellett is. Az első két lehetőség megítélése demokratikus szempontból egyértelmű. A demokráciának egyik alapvető intézménye a népszavazás, így aki ezen részt vesz – az adott választól függetlenül –, erősíti azt. De mi a helyzet a másik két opcióval?

Az elmúlt időben többször foglalkoztunk Soros György és az általa támogatott különböző szervezetek társadalomformáló tevékenységével (Hozott anyagból és Soros zárt társadalma. Hetek, 2016. szeptember 9.) Bár vannak, akik gyanakvással figyelik a milliárdos befektetővel foglalkozó írásokat - hiszen közülük sok szélsőséges, antiszemita publikáció –, a nemzetközi mérvadó médiában egyre inkább természetesnek számít, hogy érdemi értékelések jelennek meg Soros György közéleti programjáról és szerteágazó támogatási tevékenységéről. Az alábbiakban egy olyan cikk fordítását közöljük, amelyet véletlenül sem lehet antiszemitizmussal vádolni. Caroline Glick, a The Jerusalem Post főszerkesztő-helyettesének véleménycikke az izraeli lap augusztus 22-ei számában jelent meg Soros és a globális káosz kampánya (Soros’s Campaign of Global Chaos) címmel.

Amint arról a Hetek nemrég írt, a humanizmus korának végét és egy új, tökéletes vallás, a dataizmus világuralmát vizionálja Yuval Noah Harari, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora. (Az adat mondja meg, hogy ki vagy. Hetek, 2016. szeptember 16.) E világban nemhogy a transzcendens valóságnak, de még az emberi érzelmeknek sem jut hely, itt csak adatok léteznek.

A jelenlegi 8 milliárdról évi 20 milliárd euróra nőhetne a magyar agrárexport értéke a Földművelésügyi Minisztérium 2050-ig szóló stratégiai programja szerint.  A tárca úgy látja, a magyar élelmiszer-gazdaságban 60 százalékos növekedési potenciál van, és ezt a családi gazdaságokra építve kell kihasználni.

Beszakadtak a magasnak eddig sem mondható szőlőfelvásárlási árak a Kunsági Borvidéken. A gazdák mellett a kisebb borászatok is megnyomták a vészgombot, kartellezést és gazdasági erőfölénnyel való visszaélést kiáltva. Ráadásul az olasz borimport okozta problémákat sem sikerült megnyugtatóan orvosolnia az agrárvezetésnek.

Két éve 10 ezer, tavaly már 22 ezer informatikus hiányzott a hazai munka­erőpiacról. Bár lassan a legkeresettebb és legfizetettebb szakmáról beszélhetünk – a pályakezdők minimum 400 ezer forintos bruttó fizetésre számíthatnak –, a terület egyre kevésbé vonzza a fiatalokat, pedig az informatika világa az ő korosztályukhoz áll a legközelebb.

Űreszköz soha olyan közel nem jutott a Naprendszer legnagyobb bolygójához, mint augusztus végén a Juno szonda. Már az eddig közölt képek is lenyűgözték a NASA tudósait, akik a csaknem kétévesre tervezett űr­misszió során megszerzendő információktól azt várják, hogy világosabb válaszokat kapnak nemcsak a Jupiter, hanem a Naprendszer keletkezésének titkaira is.

Sokan úgy érzik, ha elmennek és nemmel szavaznak az októberi népszavazáson, akkor Orbán és politikája mellett szavaznak, őt segítik. Mert persze igennel épeszű magyar polgár nyilván nem szavazna erre a kérdésre, ezért sokan inkább el se mennek. Szeretnék most segíteni az ezen a kérdésen tipródó honfitársaimnak, mert véleményem szerint nem igazán helytálló az „Orbán Viktor ellen szavaz, aki nem vesz részt a kvótareferendumon” állítás.

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint — a korábbi vélekedésekkel ellentétben — nem belső, véletlenszerű, hanem olyan környezeti és külső tényezők játszanak nagyobb szerepet a rákbetegség kialakulásában, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlzott napozás és a légszennyezettség.