hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Reformpróféták
Apa és fia küzdelme a hazai zsidóság emancipációjáért

2014. 10. 27.
Löw Lipótnak és az őt a szegedi rabbiszékben 1878-ban követő fiának, Immanuelnek az élete két évszázadon ívelt át. Lipót a re­form­korban volt vezéralakja a zsidók polgárosodásának, vallási reformjának és magyarosodásának, tudományos munkásságával pedig korábban nem látott magasságokba emelte a magyar zsidó művelődéstörténetet. Fia, Immanuel hiába volt közel hét évtizeden át a zsidó tudomány egyik óriása, az utolsó zsidó polihisztor, a világszerte ismert orientalista, élete végén megtagadták tudósként, magyarként, emberként egyaránt. 1944-ben, 90 évesen deportálták és a halálba kényszerítették.

Löw Lipót 1811-ben született a morvaországi Czernahorán, felmenői között apai és anyai ágon több rabbi volt. 13 éves korától különböző jesivákban tanult, majd híres rabbik magán-tanítványaként gyarapította tudását. A Talmud és a Szentírás mellett nyelvészettel, történelemmel, esztétikával foglalkozott, Mendelssohn és Herder könyveit olvasta, Schiller verseit fordította héberre. Német anyanyelve mellett megtanult héberül, csehül, olaszul, franciául, latinul és görögül. 1829-ben Kismartonban ismerkedett meg a magyar nyelvvel, melyet később tökéletesen megtanult. 1835-ben avatták rabbivá, Morvaországban azonban nem kapott állást a reformer művei miatt eretneknek tartott Chorin Áron aradi rabbival való barátságáért. Ezt követően házitanítóskodott, majd különböző világi intézményekben – a pesti és pozsonyi lutheránus gimnáziumban, a bécsi egyetemen – képezte magát. Bécsben Mannheimer modern szellemű zsinagógájába járt, az ő ajánlására hívták meg Nagykanizsára próbaszónoklatra, ahol 1841 nyarától helyettes rabbiként, 1842–46 között pedig főrabbiként ténykedett.

Löw itt-tartózkodásának öt esztendeje alatt vált a reformirányzat (neológia) ikonjává, a reformkor egyik mértékadó személyiségévé és nemzetközi szaktekintéllyé. Újításaival arra törekedett, hogy a zsidó vallás törvényeit összhangba hozza a polgárosodás követelményeivel és a magyarosodás kívánalmaival. A zsidóság emancipációját oly módon kapcsolta össze annak modernizációjával és integrációjával, amely egyúttal a zsidó identitás, a vallási hagyományok megőrzését is biztosította. Sem a kikeresztelkedést, sem a befelé fordulást nem tartotta elfogadhatónak: a zsidó hagyományok és a modernizáció értékeinek együttes megvalósítását hirdette. A modernizáció érdekében szükségesnek tartotta a zsinagógai reformokat és a magyar nyelv terjesztését, valamint a zene bevezetését – orgona és férfikórus közreműködésével – az istentisztelet részeként. 1844-től magyarul prédikált, s a nagykanizsai zsidótemplomban szólalt meg először Magyarországon orgona 1845. október 22-én.

A magyarosodást a vallási reformmal összekapcsoló mondatai később szállóigévé váltak: „Bátran tehát, barátim! honosítsa a zsinagóga a magyart, s reméljük, hogy a magyar honosítandja a zsinagógát” – azaz a zsidóságot polgári egyenjogúsággal ruházza fel. Löw a zsidó elemi iskolában nagy hangsúlyt helyezett a magyar nyelv és irodalom elsajátítására, 1842-ben pedig iparos és kézműves egyesületet szervezett Nagykanizsán. 1844-ben a Pesti Hírlap hasábjain fejtette ki nézeteit, vitatkozva az integrációt ellenzőkkel, vagy az önfeladó beolvadást szorgalmazókkal (így Kossuthtal). Cikkeiben felvetette egy magyar nyelvű rabbiképző intézet felállításának szükségességét.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!