91 éves korában elhunyt a világ egyik leggazdagabb embere, Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója. A legendásan szerényen élt milliárdos olyan áruházláncot hagyott örököseire, amelynek becsült értéke több, mint 50 milliárd dollár.

Több mint száz éven keresztül létezett a Thuróczy Testvérek cserépkályhagyártó manufaktúrája, amely 1970-ben szűnt meg. A vállalkozást Harmath Mihály keramikus formatervező élesztette újjá.

180 éve született Dwight Lyman Moody (1837-1899), aki élete során több mint százmillió emberhez juttatta el az evangélium üzenetét. A korán félárvaságra jutott, mélyszegény háttérből érkező, aluliskolázott fiatalemberről senki nem gondolta volna, hogy Oxfordban, Cambridge-ben fog prédikálni, és olyan gyümölcsöző életpályát fut majd be, amelynek szellemi öröksége még a 21. századra is kihat. Az általa alapított gyülekezet, iskolák, könyvkiadó jelenleg is működnek. Moody igehirdetése nagymértékben formálta a 19. századi Amerikát és a fejlett világot, munkásságát amerikai elnökök is méltatták. Története arra is választ ad, hogy valójában milyen emberek alakították – és tették naggyá – az Egyesült Államokat az elmúlt évszázadokban.

A fejlett Nyugat a „Biztonságos abortusz” kezdeményezésével siet Afrika és a fejlődő világ segítségére – mindezt a nők emberi jogának elismerése ürügyén. Az érintett földrajzi területek lakóinak többsége azonban elutasítja az abortuszt, és a „segítség” címszó mögött többen az elnyomás és a kulturális imperializmus eszközét látják.

Egy régi közhely szerint „a képek nem hazudnak”. Egy másik közhely úgy szól, hogy „az objektív objektív”. A Trump-ellenes média pedig ékesen demonstrálja, hogy egyik állítás sem igaz.

Robika „véletlenül” született. Anyukája titkon megszülte, majd eldugta egy balatoni csecsemőotthonba. Sorsa intézetről intézetre, különböző gyermekotthonokban formálódott, míg a nagykorúságot jelentő 18. életév betöltése után egyik napról a másikra kirakták őt a Fóti Gyermekotthonból. „Ott álltam a kijáratnál, minden vagyonom elfért egy kis batyuban…” – emlékszik vissza a pillanatra Sándor Róbert, aki ma már négygyermekes családapa, egy vállalkozás jogi szaktanácsadója, és a Várva Várt Alapítvány elszánt aktivistája is egyben.

Hetven évvel ezelőtt halt meg Henry Ford, aki a legendássá vált T-modellel „négy kerékre ültette” Amerikát. A Bádog Böskének (Tin Lizzy) is becézett népautóból, amelynek tervezője a makói származású Galamb József volt, több mint 15 milliót adtak el. Az olcsó, el­nyű­he­tetlen konstrukció nagyban hozzájárult az amerikai középosztály kialakulásához a múlt század elején. A Ford T-modell ihlette a német Volkswagen márkát is. Adolf Hitler egyébként rajongva csodálta Henry Fordot, akivel nemcsak a gaz­da­ság­élénkítő szándékban, hanem az anti­szemita nézeteikben is egymásra találtak. Ford 1920-ban kiadott, zavaros ideo­lógiájú munkája, a Nemzetközi zsidó a Mein Kampf számára is muníciót jelentett. (Ford később némiképpen revideálta antiszemita nézeteit.) Henry Ford megítélése vitatható, korszakformáló jelentősége azonban vitathatatlan.

Jövőre lesz az 500 éves évfordulója annak, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes az igazságkeresés jegyében kifüggesztette vitaindító tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Hogyan lehet ezt méltóképpen megünnepelni? A bibliai igazság terjesztésével – mondja Daruka Mihály asztalos és múzeumvezető, aki úgy döntött, hogy a jeles évforduló alkalmából újranyomtatja az első magyar nyelvű teljes Bibliát. 2017. október 31-ig kétszáz példányt készít el belőle eredeti formában: korhű nyomdagéppel és betűkkel, kézi szedéssel, ugyanolyan alapanyagokra, mint amire a régi készült. Sőt, ugyanott, mint azt eleink tették, Vizsolyban. A vállalkozó megvásárolta a vizsolyi Rákóczi-kúriát, és több, történelmi múlttal bíró, üresen álló épületet, ahol korhű látványparkot szeretne építeni a szellemi örökség bemutatására. A mintegy 200 millió forintból megvalósítható, alulról induló projekt költségeit nem állami forrásokból, hanem önkéntes adakozók által igyekszik megfinanszíroztatni, és a milliós nagyságrendű felajánlásokat egy-egy újranyomott Vizsolyi Bibliával honorálja.

Az új amerikai elnököt megválasztó decemberi, hivatalos aktusig, illetve a január 20-i beiktatásig kritikus időszakon megy át az Egyesült Államok. A Charisma News szerint az elkövetkezendő két hónapban az Obama-adminisztráció még óriási károkat okozhat az országnak, ráadásul Hillary Clinton hívei az eredmény megváltoztatásáért kampányolnak. Azzal érvelnek, hogy Clinton országos szinten legalább 1,7 millióval több szavazatot kapott, mint ellenfele.

November első hétfőjét követő kedden – amely idén november 8-ára esik – milliók járulnak az urnákhoz, hogy eldöntsék, ki vezesse az Amerikai Egyesült Államokat az elkövetkezendő négy évben. Formálisan csak decemberben nevezik meg az új elnök személyét, akit 2017. január 20-án iktatnak be hivatalába. Milyen út vezet a győzelemig? Milyen lehetőségek között választhatnak az amerikai állampolgárok, és miként épül fel az amerikai választási rendszer? Cikkünkkel az alapokat szeretnénk összefoglalni.

Nincsen kipufogójuk (nem szennyezik a levegőt), nincs bennük kuplung, sebváltó, önindító, porlasztó – s az elüszkösödött gyertyákat sem kell soha cserélni bennük. Induláskor nem kell melegíteni a motort, mégis teljes nyomatékkal gyorsul egészen a végsebességig. Üzemeltetésük fillérekbe kerül, s a szervizük is kíméli a pénztárcánkat – az állami kedvezményekről nem is szólva. Az elektromos autók 10 millió forintos árkategóriájukkal elérték azt a szintet, amelynél megvásárlásuk akár egy átlagember számára is megfontolandó lehetőséggé vált.

Hazánkban évente mintegy 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, a palackok természetben történő lebomlási ideje pedig több száz évre tehető. Az elektronikai ipar robbanás-szerű fejlődése hasonlóképpen termeli az elektronikus hulladékhegyeket az egész világon. A kiszuperált számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek, elavulttá vált eszközök becslések szerint több mint 50 millió tonna e-szeméttel terhelik a földgolyót (2014-es adat). Globalizálódó világunkban újfajta szeméttípusok is megjelentek, mint például az űrszemét, vagy a kéretlen spam-ek által képzett virtuális szemét. A sugárzó és fertőző hulladékok egy része pedig feldolgozatlanul marad rá gyermekeinkre, unokáinkra. Immár azon sem csodálkozhatunk, ha szemétből felépült szigetekkel, vagy éppen hulladékkal elárasztott városokkal találkozunk.

Nikola Tesla (1856–1943) a világ egyik legjelentősebb, szerb származású feltaláló elektromérnöke életének egyik fő epizódját előző cikkünkben már áttekintettük. Tesla az áramok harcának egyik nagy ütközetében George Westinghouse üzletemberrel és feltalálóval szövetségben legyőzte Thomas Alva Edisont, aki John Pier­pont Morgan üzletember támogatását is élvezte. A Niagara-terv során Westinghouse cége kivitelezte a váltóáramú erőművet, s ezzel megkezdődött a váltakozó áram elterjedésének diadalútja nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon, az eddig főleg világítási célokra használt egyenárammal szemben.

Ki találta fel a rádiót? Ki találta fel a váltakozó áramú indukciós motort, a háromfázisú generátort, a távirányítást, a robot-technikát, a radart vagy épp a hangszórót? Ki figyelte meg elsőnek vevőkészülékével a kozmoszból érkező elektromos jeleket? Ki készített először röntgenfelvételeket, és ki alkalmazott első alkalommal gyógyításra nagyfrekvenciás áramot? Kinek köszönhetjük a váltakozó áramú elektromos hálózatok elterjedését, ki az a mérnök, feltaláló, fizikus, sokak szerint filozófus, akinek munkássága a 20-21. század technikai civilizá­cióját tekintve megkerülhetetlen, s akinek találmányaiból sokan gazdagodtak meg vagy részesültek Nobel-díjban? A lexikonokat fellapozva a legkülön­bö­zőbb neveket találhatjuk válaszul, mi azonban csak egyetlen nevet kell, hogy meg­je­gyezzünk, s ez a név: Nikola Tesla.

Schwimmer Zoltán a közelmúltban ünnepelte 100. születésnapját. A jeles alkalomból megkapta tiszteletbeli orvosi diplomáját egykori alma materétől, a brnói egyetem orvosi fakultásától, ahol tanulmányait idő előtt félbe kellett hagynia 77 évvel ezelőtt. Schwim­mer úr átvészelt két munkatábort, ott volt a keleti fronton, túlélte az auschwitzi haláltábort, a wolfsbergi és a bergen-belseni koncentrációs tábort, majd Sidney Schwimmer néven új életet kezdett az Egyesült Államokban. Feleségével, a szintén holokauszttúlélő Ágnessel 65 éve házasok. Jelenleg Netanyán, Izraelben élnek két lányukkal, hat unokájukkal és tizenhárom dédunokájukkal együtt.

Egyedülálló oktató- és játszóeszközzel bővült a fővárosi Füvészkert, egy minden igényt kielégítő  madárles formájában. A mYnest elnevezésű búvóhely egyéni ötlet, kifejlesztése azonban csapatmunka eredménye – mondta az átadó ünnepségen Lukács József ötletgazda, a Nádland Kft. ügyvezetője.   Megvalósítását Máté Bence világhírű természetfotós, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei is segítették. A biológiai ismeretek elsajátítására alkalmas, állatbarát objektumot bárki látogathatja a Füvészkert nyitvatartási idejében.

Az olasz „vidám”, a német „precíz”, a magyar „búskomor”, a francia „büszke”, a skót „fukar” – néhány sztereotípia, amely nem minden állampolgárra igaz, mégis beépült egyes népek kívülről történő, általános megítélésébe. Létezik-e néplélek, létezik-e nemzeti karakter? Ha igen, akkor miképpen definiálhatjuk? Akármilyen választ adjunk is a kérdésre, egy dolog bizonyos: a nemzeti himnusz sokat elárul az adott nép gondolkodásmódjáról, mentalitásáról, önképéről. Írásunkban néhány nemzet (brit, amerikai, orosz, német, magyar, izraeli) himnuszának sajátosságait vizsgáljuk, a teljesség igénye nélkül.

Egy építőipari vállalat vezérigazgatója negyven éven felüli titkárnőt keresett, magas szintű angolnyelv-tudással. A vezérigazgató magán angoltanára közölte, hogy van egy negyvenen felüli tanítványa, aki éppen titkárnői állást szeretne magának, s nyelvtudásáért is garanciát vállal. Tökéletes egybeesés. „Fel van véve!” - mondta lelkesen a vezérigazgató, aki teljesen megbízott az angoltanára értékítéletében. „Jöjjön az illető minél hamarabb, hogy a formaságokat is elintézzük.” S mi lett a végeredmény?  A titkárnőjelölt megjelent, és mindenki elszörnyedt. Nem a nyelvtudásával volt a baj, hanem a fellépésével, a nonverbális jelzéseivel, a „bocsánat, hogy élek” gondolatokat kisugárzó metakommunikációjával.  Természetesen elküldték. Amikor a tanár a következő nyelvi órán megkérdezte tőle, hogy miért alakult az interjú ilyen szerencsétlenül, a hölgy így válaszolt: „én csak magamat adtam, teljes őszinteséggel”.