„A kormánynak egyvalamit biztosan sikerült elérnie: teljesen kiölte az iskolákból a tanulás és a tanítás örömét” – mondta el lapunknak egy békési tanárnő, kiemelve a rendkívüli óraterhelést, az állandó eszközhiányt és a betarthatatlan rendeletdömpinget. A rossz közhangulatot a múlt heti mega­tüntetés is tükrözte, s úgy tűnik, a kormányzati reakciók csak tovább szították a felháborodást. Klinghammer István nyilatkozatára válaszul kockásinges mozgalom is alakult, a feketepólós nővérmozgalom mintájára.

Az Európai Unió nagy bajban van – ezt a tényt már meg sem próbálják palástolni az európai országok vezetői. A hét a nyilvánvaló válság kezelésére tett kísérletekről szól – erről tárgyaltak a visegrádi négyek kormányfői hétfőn Prágában, erről szól a lapzártánk után kezdődő brüsszeli uniós csúcs, de csütörtökön a cseh fővárosban újabb V4-es találkozó lesz, ezúttal a külügyminisztereké – és akkor még nem szóltunk a török diplomácia vezetőjének múlt heti budapesti tárgyalásairól, valamint Orbán Viktor szerdai moszkvai útjáról. Sem Angela Merkel német kancellár, sem Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem próbálja meg palástolni a tényt, hogy az Európai Unió történetének legmélyebb válságát éli.

Egy évig bírta az Országos Roma Önkormányzat élén Hegedüs István elnök, majd a héten lemondott posztjáról. Az ORÖ körül sokasodó milliárdos nagyságrendű pénzügyi botrányok ellenére Farkas Flórián miniszterelnöki megbízott lapzártánkkor még mindig élvezi a kormány bizalmát, sőt az sem kizárt, hogy az önkormányzat új vezetője ismét az ő hívei közül kerül ki. Egy másik forgatókönyv szerint Farkas kezét elengedik, ugyanakkor az ORÖ is működésképtelen helyzetbe kerülhet.

„A kormánynak egyvalamit biztosan sikerült elérnie: teljesen kiölte az iskolákból a tanulás és a tanítás örömét” – mondta el lapunknak egy békési tanárnő, kiemelve a rendkívüli óraterhelést, az állandó eszközhiányt és a betarthatatlan rendeletdömpinget. A rossz közhangulatot a múlt heti mega­tüntetés is tükrözte, s úgy tűnik, a kormányzati reakciók csak tovább szították a felháborodást. Klinghammer István nyilatkozatára válaszul kockásinges mozgalom is alakult, a feketepólós nővérmozgalom mintájára.

Az Európai Unió nagy bajban van – ezt a tényt már meg sem próbálják palástolni az európai országok vezetői. A hét a nyilvánvaló válság kezelésére tett kísérletekről szól – erről tárgyaltak a visegrádi négyek kormányfői hétfőn Prágában, erről szól a lapzártánk után kezdődő brüsszeli uniós csúcs, de csütörtökön a cseh fővárosban újabb V4-es találkozó lesz, ezúttal a külügyminisztereké – és akkor még nem szóltunk a török diplomácia vezetőjének múlt heti budapesti tárgyalásairól, valamint Orbán Viktor szerdai moszkvai útjáról. Sem Angela Merkel német kancellár, sem Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, sem Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem próbálja meg palástolni a tényt, hogy az Európai Unió történetének legmélyebb válságát éli.

Két nagy, túlzás nélkül történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra került sor az elmúlt napokban. Havannában Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka a repülőtér tranzitvárójában találkozott egymással, természetesen nem véletlenül. A két egyház vezetője kis híján ezer éve ült egy asztalhoz utoljára – az 1054-es nagy egyházszakadás óta teljes volt az elhidegülés, sőt az ellenséges viszony a kereszténység két nagy ága között. Kisebb nyilvánosságot kapott, de hasonlóan úttörő kezdeményezés volt Peter Turkson bíboros iráni útja, aki Ferenc pápa megbízásából a síita iszlám legszentebb helyén, Kum városában tartott előadást a vallások globális együttműködésének alapfeltételeiről.

Ma még beláthatatlanul nagyok a távlatai és a jelentősége filozófiai és teológiai szempontból egyaránt a múlt hét csütörtökön bejelentett korszakalkotó tudományos felfedezésnek: a gravitációs hullámoknak – azaz maga a téridő nyúlásának-összehúzódásának – Einstein óta sejtett létezésére találtak közvetlen bizonyítékot. Mindeddig ugyanis a tudomány nem tudhatta biztosan az Univerzum egyik legalapvetőbb, átfogó erejéről, a tömegvonzásról, hogy voltaképpen micsoda. Ez pedig tovább vezet annak a kérdésnek a megválaszolása felé: mi a világ alapanyaga, miből van a világegyetem?

Szulejmán, az irgalmatlan pusztító - 10 ok, amiért nincs helye nálunk a szultán emlékhelyének címmel január végén írtunk a Szigetvárra tervezett Szulejmán-emlékközpontról. A témát azóta többek között a Heti Válasz is feldolgozta, és Kulcsár Árpád történész cikke komoly vitát váltott ki az interneten is. Összegyűjtöttünk néhány olvasói hozzászólást.

Akár a több százat is elérheti azoknak a szerb állampolgárságú muzulmán férfiaknak a száma, akik magyar nőkkel kötött érdekházasságuk révén jutottak európai uniós tartózkodási engedélyhez. Ezért több millió forintnak megfelelő eurót kifizettek, ám a szegény sorsú, többségében roma „álfeleségek” mindössze 50-70 ezer forintot kaptak a távolról sem boldogító igenért. Ráadásul a szépen gazdagodó szervezők mellett ők is odaülhetnek a vádlottak padjára – miközben „férjeik” már rég felszívódtak Nyugat-Európában.

Az olasz „vidám”, a német „precíz”, a magyar „búskomor”, a francia „büszke”, a skót „fukar” – néhány sztereotípia, amely nem minden állampolgárra igaz, mégis beépült egyes népek kívülről történő, általános megítélésébe. Létezik-e néplélek, létezik-e nemzeti karakter? Ha igen, akkor miképpen definiálhatjuk? Akármilyen választ adjunk is a kérdésre, egy dolog bizonyos: a nemzeti himnusz sokat elárul az adott nép gondolkodásmódjáról, mentalitásáról, önképéről. Írásunkban néhány nemzet (brit, amerikai, orosz, német, magyar, izraeli) himnuszának sajátosságait vizsgáljuk, a teljesség igénye nélkül.

Dobjátok ki a tévét! – ajánlották régen a párkapcsolati problémákra. Ma ez a tanács inkább úgy szólna: Dobjátok ki az okostelefont! Magyarországon még felfutóban van a „kütyük” használata, de tapasztaltabb országokban már úgy tartják, hogy ha nem vigyázunk, akkor az emberi kapcsolatoknak – ha egyáltalán túlélték a számítógép és a mobiltelefon dömpingjét – az okostelefonok térhódítása a kegyelemdöfést jelentheti.

A Mekong folyó évszázadok óta táplálja a partjai mentén elterülő országok lakóit, akik ráadásul olyan szegénységben élnek, hogy a puszta létezésüket is annak köszönhetik. Ez most elveszni látszik, miután a Mekong-medence államai a növekvő városi lakosság „áraméhségét” a folyó kihasználásával igyekeznek kielégíteni. Az újabb és újabb vízerőművek miatt a Mekong élővilága és mintegy 60 millió ember egyre súlyosabb krízisbe kerül – írja a tekintélyes The Economist.

Az Amerikai Egyesült Államokban a bevándorlást támogatók és ellenzők aktuális vitájának középpontjában az áll, hogy vajon a bevándorlásból származó nemzetgazdasági megtakarítások vagy a terhelő központi kiadások a jelentősebbek. Meggyőző adatokat és statisztikákat természetesen mindkét oldal fel tud már mutatni – olvasható a The Wall Street Journal (WSJ) aktuális cikksorozatában.

Modern örökösödési háborúk

A héten ünnepelte első születésnapját a megújult Hit Rádió, amely az ünnep tiszteletére új stúdióba költözött. A tartalmi erősítés hetek óta tart a rádiónál.

Két medikus összefut a folyosón, az egyik lekéste Szentágothai előadását. – Milyen volt? – Hát milyen lett volna, fantasztikus! – Jó, de miről volt szó? – Valami rágóizmokról, de nem ez a lényeg! Szentágothai János neve az elmúlt fél évszázadban eggyé forrt az anatómiaoktatással, azonban, ahogy ez a kis anekdota kifejezi, ő műveltséget adott át, széles látókörével lenyűgözte hallgatóságát. Emellett óriási érdemeket szerzett az agykutatásban, s közéleti szerepet is vállalt.