A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig tart.
A farsang eredete visszanyúlik az ókori görögökhöz, akik ezeken a napokon Dionüszosznak, a bor istenének adtak tiszteletet. Az áldozatbemutatás részét képezték a nagy ünnepségek, ivászatok, ünnepi felvonulások és a házak borostyánnal való feldíszítése. Később, a Római Birodalomban Saturnaliaként ünnepelt többnapos mulatság szintén a bor istenének szólt, azonban a rómaiaknál ezeken a napokon a szerepek teljesen felborultak. Tilos volt dolgozni, azonban kötelező volt ünnepelni, így még a leghányatottabb sorsú rabszolga is kimenőt kaphatott egy évben legalább erre a pár napra.
Az ókori mulatság során az álarcos tömeg végighúzott az utcákon egy carrus navalisnak nevezett, kerekeken guruló, hajószerű szekeret, megköszönve a termékenységet, a természet újjászületését és a bőséget. Az álarcos felvonulást sok nép őrzi farsangi szokásai között, de a kocsis parádé is több országban megjelenik az ünnep részeként.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2016. 02. 19. (XX/07)
