Fotó: AP / Ohad Zwigenberg
Izrael 1948-ban aláírt függetlenségi nyilatkozatának egyik emblematikus mondata az Izrael Sziklájába vetett hit kinyilvánítása. Az évek során ez a hit egyesek számára gyakorlatban a legjobb barátként emlegetett Egyesült Államokra és Donald Trumpra irányult, mások számára a hadsereg és az innovációk, a vallásos, hívő réteg számára pedig Isten volt az, akire igazán támaszkodtak.
A jövőbeli amerikai kormányok – legyenek azok demokraták vagy republikánusok – talán kevésbé lesznek megbízhatóan Izrael-barátok, különösen, ha a Demokrata Párt progresszív szárnya vagy a Republikánus Párt izolacionista szárnya kerül túlsúlyba. Mindkét frakció egyre nagyobb teret nyer. Ez a valóság pedig megköveteli Izraeltől a stratégiai előrelátást.
Hosszú ideje egy szám jellemezte leginkább az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatát – az évi 3,8 milliárd dollár –, ami Izrael támogatói számára Amerikának a zsidó állam biztonsága iránti elkötelezettségét fémjelezte, Izrael ellenségei számára pedig azt üzente, hogy Izrael képtelen túlélni Washington támogatása nélkül. Az Egyesült Államok évtizedek óta támogatta segélyekkel Izraelt. Az 1980-as évek óta Izraelt „kiemelt nem NATO-szövetségesként” kezelték, ami speciális hozzáférést adott számára az amerikai katonai technológiához. 2007-ig a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként a zsidó állam pénzügyi és katonai segélyt is kapott az Egyesült Államoktól, azt követően azonban már csak katonai segélyt, mivel olyan ellenségek vették körül, melyek felesküdtek elpusztítására. Ez azonban „nem volt ingyen”, az amerikai elnökök előszeretettel alkalmazták az izraeli katonai műveletek korlátozására és kontrollálására a térségben.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.11.13. (XXX/46)
