hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vizsoly és a Biblia
Megelevenített történelem

2016. 12. 29.
Jövőre lesz az 500 éves évfordulója annak, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes az igazságkeresés jegyében kifüggesztette vitaindító tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Hogyan lehet ezt méltóképpen megünnepelni? A bibliai igazság terjesztésével – mondja Daruka Mihály asztalos és múzeumvezető, aki úgy döntött, hogy a jeles évforduló alkalmából újranyomtatja az első magyar nyelvű teljes Bibliát. 2017. október 31-ig kétszáz példányt készít el belőle eredeti formában: korhű nyomdagéppel és betűkkel, kézi szedéssel, ugyanolyan alapanyagokra, mint amire a régi készült. Sőt, ugyanott, mint azt eleink tették, Vizsolyban. A vállalkozó megvásárolta a vizsolyi Rákóczi-kúriát, és több, történelmi múlttal bíró, üresen álló épületet, ahol korhű látványparkot szeretne építeni a szellemi örökség bemutatására. A mintegy 200 millió forintból megvalósítható, alulról induló projekt költségeit nem állami forrásokból, hanem önkéntes adakozók által igyekszik megfinanszíroztatni, és a milliós nagyságrendű felajánlásokat egy-egy újranyomott Vizsolyi Bibliával honorálja.

Vizsoly, a Hernád folyó partján fekvő hangulatos település komoly történelmi múlttal rendelkezik. A honfoglalás után az Aba nemzetségé volt, templomának legrégebbi részét még az Árpád-korban építették. A település északi részét 1225-ben feldúlta a tatár, a déli Egyházasvizsoly azonban a kereskedelmi utak segítségével gyorsan talpra állt. Tíz falu ispánsági központja, kuruc–labanc harcok színhelye volt – és a reformáció hatására 1589–90-ben itt adták ki az első, nemzeti nyelvre lefordított Bibliát.
Az esemény valóságos hőstörténet, hiszen az a császári cenzúra engedélye nélkül zajlott. Ez azt jelentette, hogy akár felségárulási pert, börtönt és teljes vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után. A magukat „apostoli kormányzóknak” tekintő uralkodók addig is igyekeztek a vallás és a hit élére állni, a 15. században például Zsigmond király egész hadsereggel üldözte azokat, akik a Biblia nemzeti nyelvre történő lefordításán, vagyis a király számára eretnekségnek minősülő feladaton munkálkodtak. A felvidéki nyomdák a 16. században is komoly fenyegetéseket kaptak, megelőzendő, hogy a Biblia kinyomtatásával próbálkozzanak. Ezért esett a választás Vizsolyra, ahol Rákóczi Zsigmond fejedelem támogatásával és védelmével a Bornemisza Péternél tanult Mantskovit Bálintot kérték meg a titkosnak tervezett nyomda felállítására. Betűszedők, nyomdászok, inasok hajnaltól késő estig tartó folyamatos kézi munkájának köszönhetően a könyv kiadása nemcsak megtörtént, hanem teljesítményükkel nyomdatörténeti bravúrt hajtottak végre, és évszázados rekordot állítottak fel.

A tékozló falu

Négy évszázadot ugorva az 1989–90-es rendszerváltásnál járunk – a Biblia kinyomtatásának 400 éves évfordulóján. A település mintha feledésbe merült volna, s nem változott a helyzet az ezredfordulóra sem. A falu egyik névtábláján már csak egy „O” betű maradt, a polgármester kedvenc időtöltése pedig a pecázás – írta a Hetek 2001-ben (Vizsolyi vegetálás. Hetek, 2001. augusztus 18.).  
Vizsolyt a millenniumi ünnepségek is elkerülték, a református templomban megtekinthető Károli-Biblia azonban így is több tízezer látogatót vonzott ide évente. A Bibliát még Vitéz Horthy Miklós adományozta a községnek 1940-ben, a könyv nyomtatásának 350. éve alkalmából. A kereskedelmi szempontból 10 millió forintot meghaladó értékű Könyvek könyvét azonban nem becsülték eléggé. A református templomban közszemlére kitéve a zarándok turisták kedvükre lapozgathatták, egy-egy lapot ki is téptek belőle emléknek vagy szuvenírnek. Mire a helyi lelkész megelégelte a rongálást, és a könyvet egy vitrinbe tette, már háromszáz lap hiányzott belőle.
A nagy változás paradox módon akkor vette kezdetét, amikor a vitrinben lévő könyvet 2002-ben ellopták. A tolvaj (illetve a megrendelő) nyilván tudatában volt annak, hogy a könyv még hiányos állapotában is mekkora értéket képvisel, s úgy tűnik, ez az esemény kavarta fel először az állóvizet. A bűntényről beszámolt a sajtó, és a kéretlen „reklám” jót tett Vizsolynak, amely hirtelen az érdeklődés középpontjába került. Megugrott a turisták száma is, és amikor a rendőrség másfél év nyomozás után megtalálta a tetteseket, minden jóra fordult: lett pénz és hajlandóság a restaurálásra, a hiányzó lapok pótlására.
Daruka Mihály múzeumvezető szerint azonban a helyi lakosok nagy része ma sem tudja, hogy a falu milyen jelentős történelmi örökséggel rendelkezik. Pedig a teljes magyar nyelvű Biblia kiadása hatalmas társadalmi-kulturális-irodalmi és egyéb változások kezdetét jelentette, amelyek megújították a nyelvet, a nemzettudatot és az egész magyarságot. Daruka meggyőződése, hogy a kitörési pontot ma is ennek az örökségnek az ápolása, tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos turizmus felkarolása jelenthetné a település számára, nem pedig a „közhaszontalan munka”, amelyből az ezerfős falu lakosainak jelentős része tengeti az életét.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!