Ámbár a görög válság tovagyűrűző hatása alapjaiban rázta meg az Európai Unió gazdaságát, legutóbbi athéni látogatása során az IMF és az EU is megelégedettséggel szemlélte Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök május óta keresztülvitt merész reformjait. Úgy tűnik, a görögöknek sikerül a válságot az előnyükre fordítaniuk. A reformokról Dimitrisz Mavridisz görög közgazdász számol be a Heteknek.

A skandináv országok híresek jóléti államukról, társadalmi párbeszédükről, ők mégis úgy vélik, szükség van a reformokra. A Sitrát a finn parlament 1967-ben, a finn függetlenség 50. évfordulóján hozta létre azért, hogy javuljon az ország gazdasági növekedése, nemzetközi versenyképessége és állampolgárainak jóléte. A nonprofit társaság 800 millió eurós alaptőkével rendelkezik, melynek kamatai fedezik az éves működési költségeket, így nem függnek a költség­vetéstől. Számos területen működnek: önkormányzat, egészségügy, vagy akár az energiahatékonyság, vidékfejlesztés területein. Valós, kézzelfogható reformokat sikerült elérniük, ráadásul úgy, hogy egyet­értést alakítottak ki a társadalommal, az érintett szakmákkal és a politikai elittel. Megszívlelendő történeteikről Mikko Kosonennel beszélgettünk.

A Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíján és a hozzá járó 250 millió forintos jutalmon az idei évben két amerikai: Elinor Ostrom, az Indiana Egyetem professzora és Oliver Williamson, a Berkeley professzora osztozott.

Eroszról, a görög szerelem istenéről nevezték el szülei a kis Ramazottit, aki 1963 októberében Róma egyik külvárosában látta meg a napvilágot. Gyermekkoráról nincsenek túl pozitív emlékei. A vele készült interjúkban leginkább arról mesél, hogy szülei  nem sokat törődtek vele, nem tanították meg az emberi lét alapvető értékeire.

Lehetséges nyereséggel túlélni egy világgazdasági válságot? Nem kizárt! A lehetőségek mindig nyitva állnak, csak szemfülesnek és rugalmasnak kell lenni. Cikkünkben néhány pozitív példát sorolunk fel a régmúlt és a jelenkor válságának nyerteseiről. Ki gondolta volna, hogy több ma is közkedvelt és híres vállalat recessziós időszakban született meg? Például a tavalyi évben 85 milliárd dolláros bevételt elkönyvelő – többek között a Pantene sampont, a Pampers pelenkát, az Oral-B fogkrémet és a Duracell elemet gyártó – Procter&Gamble-t az 1837-es amerikai válság idején alapította William Procter gyer­tya­öntő és James Gamble szappangyártó. Az 1873-as philadelphiai bankválsággal és a bécsi tőzsde összeomlásával kezdődő, 23 éven keresztül tartó recessziós időszakban született meg az három cég, melyek későbbi fuzionálásából jött létre az IBM. Ekkor találta fel Edison a villanykörtét, majd alapított céget General Electrics  néven, ami mára egyébként az egyetlen, amely megtalálható az eredeti tizenkét cég közül a Dow Joneson. Az 1907-es pénzügyi válság –vagy más néven bankárpánik – sem tántorította el William Durantot, hogy a ló vontatta járművek előállításáról pont ekkor térjen át és próbáljon szerencsét  az automobilok gyártásával. General Motors néven alapított cége a válságot követő lábadozó időszakban pedig több kisebb vállalkozást is megvett és magába olvasztott.Az 1929-es nagy gazdasági válság alatt jött létre az UTX, a repülőgépeket gyártó amerikai óriáscég, amelyből egyébként később a Boeing vált ki. Az 1973-as olajválság idején ismerte fel Frederick W. Smith azt, hogy igény van egy olyan vállalkozásra, amely a csomagokat egy-két napon belül eljuttatja akár egy másik kontinensen lévő célállomásra is. Habár a FedEx ugyanúgy túlélte a 2008-as égbeszökő olajárakat, mint az alapításakor, de a mostani recessziós keresletgyengülés miatt nekik is költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetniük.

„Már háromszor kiáltottam, hogy »jön a farkas«, azonban csak most érkezett meg” – fogalmazott Soros György magyar származású milliárdos és befektetési guru Budapesten, az általa alapított Közép-európai Egyetemen tartott előadásában.

Kopogtat az ajtónkon a gazdasági válság következő fázisa. Milyen mértékben emelkedhet a munkanélküliek száma a követ­kező évben?

Tíz évvel ezelőtt komoly pénzügyi krízis előtt állt Szlovákia, a csőd szélére került a legnagyobb bank, jövőre pedig másodikként csatlakozhatnak az eurózónához a poszt­kommunista országok közül. A siker titka egyértelműen a reform – fogalmazott Iván Miklós, a szlovák reformok atyja.

Brazília sajnálkozva figyeli a pénzügyi válságba sodródott világot, míg saját gazdasága virágzik. Nem alaptalanul, hiszen az újonnan felfedezett mélytengeri olajmezőknek köszönhetően, akár a világ egyik legnagyobb olajhatalmává is válhat.

Az amerikai kormányzati szervek elszámoltathatóságát vizsgáló Government Accountabilty Project (GAP) legújabb jelentése szerint a korrupció elleni harc elkötelezett híveként ismert James Wolfensohn a Világbank exelnöke írásos támogatásáról biztosította a kilencvenes években „prágai kalóz” néven elhíresült Viktor Kozenyt, aki a cseh privatizációt kihasználva vált milliárdossá.

Az olasz piacon a felére esett vissza a mozzarella fogyasztása. Néhány héttel ezelőtt még fehér aranyként emlegették a campaniai bivalytejet, mára azonban jó néhány bivalyfarmot karantén alá vontak Nápoly környékén a hatóságok, mert a megengedettnél nagyobb mennyiségű dioxint találtak a tejben. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal közleménye szerint Magyarországon nem került forgalomba határérték feletti dioxint tartalmazó olasz mozzarella sajt.

Ha esetleg március 1. után is maradt nálunk néhány egy- és kétforintos érme, azokat 2013. március 1-ig beválthatjuk a Nemzeti Bankban is. Már csak azért is érdemes oda ellátogatni, mert a család apraja és nagyja egyaránt találhat magának szórakozást a bank Látogató- közponjában, ahol négy éve nyílt meg a pénztörténeti kiállítás.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008. március 1-jével kivonja a készpénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket. Simor András, az MNB elnöke szerint az intézkedés évi három-négy milliárd forintos közpénz-megtakarítást jelenthet a nemzetgazdaságnak, hiszen az érmék előállítási költsége többszörösen meghaladja azok névértékét.

„A gazdasági reform lehetőség és kényszer is egyben” – mondta minapi előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Intézet konferenciáján, utalva arra, hogy az átalakítások nem csupán az államháztartás ésszerűsítését célozzák meg, hanem a köz- és magánfelelősség újraértelmezését is.