Nem segített Obama népszerűségének a béke Nobel-díj. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak elégedetlenek a Kongresszus munkájával, és a 2010-es időközi választásokon jó eséllyel indulhatnak a republikánusok. Ugyanakkor a republikánusoknál nem tűnt még fel méltó ellenfél Obamával szemben, hanem a korábbi „vesztesek” neveivel számolnak.

Október közepén az Oroszországi Föderáció 75 régiójában összesen 7000 regionális, helyi ön­kormányzat elnökét, tagjait, polgármestereit vá­lasztották meg az állampolgárok. A „hatalom pártja”, az Egységes Oroszország elsöprő győzelme nyomán az ellenzék kétségbe vonta a választások tisztaságát, és tiltakozásképpen kivonult a Parla­ment alsóházából. A „ritka tiltakozás” azonban – mint a The Washington Post nevezte – rövid életűnek bizonyult.

A terrorizmus, a média és a törvény kapcsolatáról rendezett konferenciát a múlt héten a bécsi Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a salzburgi Nemzetközi Jogi Tanulmányok Központja (CILS). A 28 országból érkezett 150 résztvevő egyikeként érdekfeszítő vitákban vehettem részt.

A zsidó-keresztény értékeken alapuló nyugati kultúra „jobb”, mint az iszlám kultúra – ezzel az üzenettel érkezett Nagy-Britanniába a korábban onnan kitiltott Geert Wilders. A holland politikus az iszlámot és annak szent könyvét, a Koránt élesen bíráló filmje miatt rendszeresen kap életveszélyes fenyegetéseket. Most is muszlim tüntetők várták Londonban.

A kormányváltásra készülő Fideszhez kötődő civil szervezetek felgyorsították a tempót, és rendezvényeikkel, állásfoglalásaikkal újabb és újabb muníciót kívánnak biztosítani a „tavaszi időszámítás” stratégiai alapjainak kialakításán fáradozó szakmai grémiumok számára. Legutóbb a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezett hajókirándulást, melynek témája egy új kulturális stratégia kidolgozása volt. Miután a megjelentek számtalan meghökkentő ötlettel rukkoltak elő, lapunk körkérdést intézett több, jobboldaliként számon tartott értelmiségihez a kormányváltáshoz kapcsolt várakozásaik, a legsürgetőbb teendők és egy reménybeli új kultúrpolitika főbb hangsúlyainak vonatkozásában.

Már hetek óta Felcsúton, Orbán Viktor hétvégi házában „hallgatják meg” a Fidesz választókerületi elnökeit és képviselő­jelöltjeit. Úgy tudjuk, a meghallgatások célja, hogy a pártvezetés pontos képet kapjon a szervezet belső állapotáról, és a rejtett aknákat megpróbálják minél hamarabb semlegesíteni. A Fidesz egyik legnagyobb gondja, hogy mivel ők számítanak a kormányrúd váromá­nyosainak, ezért egyre több „konjunktúralovag” jelenik meg a párt körül.

Komoly szakmai vita dúl amiatt, hogy mennyire biztonságos a terhes nők számára a hazánkban kizárólagosan forgalmazott, H1N1-vírus elleni, magyar gyártmányú vakcina. Az oltóanyag biztonságosságát megkérdőjelező orvosi körök üzleti érdekekkel és állami kapkodással magyarázzák a kommunikációs káoszt, míg az ÁNTSZ szakmai tudatlansággal, felelőtlen orvosi megnyilatkozásokkal vádolja az oltóanyag kritikusait.

A Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíján és a hozzá járó 250 millió forintos jutalmon az idei évben két amerikai: Elinor Ostrom, az Indiana Egyetem professzora és Oliver Williamson, a Berkeley professzora osztozott.

Kétségtelenül a világgazdasági válság tette be a kaput. Ami hosszú ideje kedvező volt mind az USA, mind a tartalékaikat dollárban tartó országok számára, az a válságot követően már-már tarthatatlanná vált. Egyre több ország „szervezkedik”, hogy lecseréljék a dollárt.

„A valódi rendszerváltáshoz nélkülözhetetlen társadalmi vita tulajdonképpen a mai napig nem zajlott le. Egy szűk elit megtárgyalta a dolgokat, és Szűrös Mátyás 1989. október 23-án kikiáltotta a köztársaságot. Azért újulnak ki a sebeink állandóan, mert a legalapvetőbb kérdések tekintetében sincs társadalmi konszenzus Magyarországon.”

Pénteken van a Magyar Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulója. Ön milyen szempontok alapján értékelné az azóta megtett utat?

A magyar labdarúgó-válogatott 55 évvel az 1954-es felnőtt világbajnokságon szerzett ezüst­­érme után tudott újra dobogóra állni egy rangos tornán, igaz, ezúttal csak a húszévesek korosztályában. Hogyan értékeli ezt a sikert?

Cserbenhagyás, szerződésszegés: ezekkel a vádakkal illették a magyar futball ve­zetői a válogatott csapatkapitányát a sikertelenül zárt világbajnoki se­lej­te­ző­­sorozat után. A szakemberek - és a közvélemény többsége - szerint azonban Gera Zoltán esetében egyik sem áll fenn. A vita alaposan felkavarta a közvéleményt: több napon keresz­tül a Gera-témájú cikkek uralták az internetes toplistákat.

2000-ben azt mondták róla, hogy egy szép napon a Forma–1-ben is bajnok lehet. Aztán teltek-múltak az évek, és kis híján eltűnt a süllyesz­tőben. Idén azonban a szezon előtt napokkal összeálló Brawn GP-vel mesés idényt futott, így az utolsó futam eredményétől függetlenül Jenson Button az idei év világbajnoka lett.

„Jó dolog ez a vadászat, csak kár, hogy ilyen korán kell kelni” – jegyzi meg Attila, miközben a hajnali szürkületben terepjárójával az Akasztó község melletti halastavak között autózunk bejáratott leshelye felé. Nem panaszként mondja, inkább csak puszta ténymegállapításként, ezzel is mintegy hangsúlyozva, hogy mennyire kedveli a nimródi hobbit: kész akár hat óra előtt is felkelni érte. Így is majdnem elkéstünk, fejünk felett már „húznak” a vadkacsák, a kollégák pedig bőszen durrogtatnak saját állásaikból.

Napjaink szintetikus világában egyre nagyobb az igény arra, hogy természetes dolgokkal vegyük körül magun­kat, ideértve az egészségmegőrzéssel, gyógykezelésekkel kapcsolatos termékeket is. Földünk növényei számtalan gyógyhatású vegyületet rejtenek, melyek hatásáról ma már nemcsak népi hagyomány, hanem egyre több kutatási eredmény tesz tanúságot.

Hiába a nyugati kocsik garmadája hazánkban, az utakon dúl a barbarizmus. A közlekedési játszmában a következő képlet sem ritka: „gyalog lép zebra, üti autó”. Tavaly több mint 1100 embert ütöttek el zebrán, ebből 47-en életüket vesztették. Ezt megelégelve kezdett akciókba egy civil csoport, amelynek jelmondata: „A zebrán az elsőbbség ne csak a KRESZ-ben legyen a gyalogosoké!” Videokamerával és tanúkkal felszerelve dokumentálják a zebrán szabálytalanul áthajtó autósokat, és feljelentik őket.

A klasszikus strandolás szezonja ugyan véget ért, az uszodákban nem húzták ki a dugót, sőt, akiknek az úszás túlságosan monoton, azoknak egyre több fürdőhely kínálja a nemrégiben elterjedt új sportot.