– A foglalkoztatottak létszámalakulása a gazdasági növekedési prognózistól
függ, ez pedig – ahogy láttuk az elmúlt hetekben – gyakran módosul. Legújabban
az IMF-fel való megállapodás keretén belül kellett átszabni a terveket. Az
eredeti változatban 3 százalékos gazdasági növekedés szerepelt, ami a
foglalkoztatottság tekintetében 0,3 százalékos bővülést jelentett volna. A
második tervezet már csupán 1,2 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ami viszont
0,6 százalékos csökkenést eredményezett volna a foglalkoztatottak körében.
Jelenleg pedig kevesebb, mint 1 százalékos növekedésre számíthatunk. Ez a
változás a foglalkoztatásban 30-40 ezer munkahely elvesztését jelentheti.
Túlzónak tartom tehát azokat az elképzeléseket, amelyek szerint akár százezerrel
is nőhet a munkanélküliek száma.
Első hallásra kissé alulbecsültnek tűnik a 30-40 ezres létszám.
– Tudni kell, hogy egyszerre van jelen a versenygazdaságban érvényesülő
recesszió – amely valóban magával hozza a foglalkoztatottak számának a
csökkenését – és a pozitívan ható Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely
viszont az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően növelheti a gazdaság
dinamizmusát. Emellett számításba kell még venni a közfoglalkoztatás bővítését
is, amely szintén ellene hat a recessziós hatásoknak. Tudatosan arra törekszünk,
hogy megvédjük a vállalatokat és a munkahelyeket, azaz kormányzati
intézkedésekkel igyekszünk ellensúlyozni a válság negatív hatásait.
Mely ágazatok, illetve régiók sorolhatók leginkább a veszélyeztetettek közé?
– A gazdasági válság negatív szele elsősorban a hitelfelvételnek leginkább
kitett ágazatokat éri el. Ami már most látszik a csoportos létszámleépítésekből,
ez elsősorban az autóipart és az ezt kiszolgáló vállalkozásokat, a beszállítói
kört érinti érzékenyen, de utánuk közvetlenül kell megemlíteni az építőipart.
Várhatóan visszaesés lesz a lakásépítés területén, ugyanakkor elindulnak a
Nemzeti Fejlesztési Terv programjai, az infrastruktúrafejlesztések, amelyek
miatt az ezekben részt vevő cégek inkább bővülésre és nem létszámleépítésre
számíthatnak. Ezenkívül a válság érintheti még a szórakoztató elektronikai ipart
is, hiszen ez a hazai fogyasztók vásárlóerejére épül.
Mekkora nagyságrendű csoportos létszámleépítésről szereztek eddig tudomást?
– Elsősorban a nyugat-magyarországi térségből, főként autóipari
vállalkozások és az őket kiszolgáló beszállító cégek jelezték a létszámleépítési
szándékukat. Hetente durván 100-150 fő veszítette el eddig a munkahelyét.
A java még hátra van. Hogyan készül a tárca az elbocsátási hullámra?
– A gazdasági tárcával közösen dolgozunk azon, hogy megelőzhessük a nagyobb
bajt. Kétféle veszély fenyegeti a vállalkozásokat. Elsőként a hitelszűke, az,
hogy nehezebben és drágábban jutnak a működésükhöz szükséges pénzeszközökhöz,
másrészt az, hogy szűkül a hazai belső piac, csökken a lakosság vásárlóereje.
Arra törekszünk, hogy elegendő nagyságrendű pénzügyi alapot és problémakezelő
programot hozzunk létre azért, hogy tompíthassuk a válságot, és minél több
munkahelyet megőrizhessünk. Egyrészt hazai, másrészt uniós forrásokat
csoportosítunk át e célokra.
Mekkora összegekről van szó?
– A munkaerő-piaci alap idei maradványát átcsoportosítjuk válságkezelő
alappá, hasonlóképpen a foglalkoztatáspolitikai forrásaink egy részét is erre a
célra szervezzük át. Célunk, hogy megmaradjanak a munkahelyek.
Járulékkedvezmény, bértámogatás is benne van az elképzeléseinkben. Fontosnak
tartjuk, hogy amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, ne a
létszámleépítésben gondolkodjon, hanem tudjuk támogatni, hogy megmaradhasson a
munkahely. Végigjárjuk a nagyvállalatokat, hogy megtudjuk, milyen feltételek
szükségesek ahhoz, hogy amennyiben más országokban szűkíteniük is kell a
termelésüket, nálunk ez elkerülhető legyen. Ide kell még sorolni a már
meghirdetett 807 milliárdos, kisvállalkozásokat segítő programot is, amely
hozzásegítheti a cégeket a szükséges hitelekhez. A hazai források mellett uniós
pénzeket is szeretnénk a munkahelyek megőrzése érdekében felhasználni, és a
közfoglalkoztatás bővítése is fontos eszköz lesz ebben az időszakban.
2008. 10. 31. (XII/44)
