hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egyre szorosabb a spanyolcsizma

2011. 05. 12.
Görögország, Írország, majd Portugália után Spanyolország is felkerülhet a mentcsomagot igényl EU-tagállamok listájára.

A pénzpiacok most árgus szemekkel figyelik a szakadék szélén táncoló államot, miközben Zapatero miniszterelnök és az illetékes kormánytagok igyekeznek eloszlatni a félelmeket. A munkanélküliségi ráta 14 éves csúcsot döntött, és egyben az unió legmagasabb értékét produkálta. A márciusi 21,3 százalékos spanyol munkanélküliség jelenleg az unió összes munkanélkülijének a harmadát jelenti. Gyakorlatilag minden ötödik spanyol munkanélküli, a fiatalok között pedig már 40 százalékos az állástalanok aránya. Eközben a fogyasztói árindex, azaz egy tipikus család vásárlásainak értéke 3,5 százalékkal nőtt tavaly április óta. Az arab válság kirobbanását követően ráadásul a benzinárak növekedése is az árak emelkedéséhez vezetett, így közvetetten ez is növeli a munkanélküliséget – figyelmeztet az AP hírügynökség elemzője. A magas munkanélküliség és az infláció miatt a fogyasztás 8,6 százalékkal esett vissza az utóbbi időben. Eközben a költségvetési hiány a tavalyi évben több mint 9 százalék volt. (Maastrichtban anno az államháztartás elfogadható deficitjére 3 százalékot határoztak meg!) Zapatero miniszterelnök azt ígérte, hogy idén 6 százalékra szorítják vissza a deficitet. Kérdés azonban, hogy hol tudnak további megszorításokat elérni – illetve, hogy nem hullanak-e ki csontvázak a szekrényekből a májusi választások után.
Május 22-én ugyanis helyi önkormányzati választásokat tartanak Spanyolországban, és jogos az aggodalom, hogy a választási hajrát követően fény derülhet még ennél is magasabb költségvetési hiányra. A spanyol állam büdzséjének jelentős részét – mintegy 37 százalékát – adják a helyi önkormányzatok gazdálkodásai. Nem véletlen, hogy a publikum izgatott várakozással tekint az esedékes választásokra, amikor is a tizenhét régióból tizenháromban döntenek a választók.

A problémák természetesen nem most kezdődtek. A felhők akkor kezdtek gyülekezni Spanyolország egén, amikor 2007-ben az ingatlanpiac visszaesett. A spanyol központi bank tavalyi felmérése szerint már 700 ezer és 1,1 millió közé tehető az eladatlan lakások száma. Az ingatlanárak 16 százalékkal estek vissza, de az óriási túlkínálat miatt további csökkenés várható. A közel egy évtizedig tartó fellendülés alatt a helyi önkormányzatok nyakló nélkül bocsátották ki az építési engedélyeket az üresen álló parcellákra. A Goldman Sachs becslései szerint, mivel a fejlesztőknek nyújtott hitelek közel negyedénél az építési telek volt a biztosíték, a spanyol hitelintézetek stabilitása most jelentősen függ a földpiaci áraktól. Ezen hitelek mögött ugyanis több mint 100 milliárd eurót érő földterület fekszik fedezetként. Hogy mennyire fordul válságosra a spanyol gazdaság helyzete, az nagyban függ a bankjaitól, melyek épp az ingatlanportfólió veszteségei miatt előírt 15 milliárd eurós tőkekiegészítést próbálják „összegereblyézni”.
Az építőipar gyengélkedése a munkaerőpiacon is komoly problémákat generált. Az építkezések leállása miatt 900 ezer munkás került az utcára. A rekordmagasságú munkanélküliség más területekre is kihat: az állam bevételei is alacsonyabbak az elmaradt adóbevételek miatt – nem is szólva a kieső fogyasztásról. Számos területen keresik a megoldást a foglalkoztatási problémákra. Nem hagyható figyelmen kívül azonban a feketegazdaság hatása sem, ugyanis a spanyol munkaadók igyekeznek „megspórolni” a járulékfizetést. Ha a munkaadó havi 2000 eurót szeretne dolgozójának juttatni, több mint 500 eurós járulékfizetéssel kell számolnia – írja a Bloomberg. (Ez egyébként a magyar viszonylatnál alacsonyabb,  nálunk ugyanis hasonló bruttó bérre arányosítva 570 eurós járulék rakódik.) Az adóellenőrök szövetsége (Gestha) a GDP közel negyedére becsülte a spanyol feketegazdaság mértékét. José Maria Mollinedo, a Gestha főtitkára nem titkolta, hogy a spanyol feketegazdaság Görögország után a legmagasabb szintet éri el az unióban, fej fej mellett haladva Olaszországgal. A be nem vallott jövedelmek 82 milliárd eurót tehetnek ki, és körülbelül 4 millióan nincsenek bejelentve mint hivatalos munkavállalók – közölte a Bloomberg kérdésére.
Valeriano Gomez munkaügyi miniszter ennek jegyében ötszörösére, mintegy 3 126 euróra (körülbelül 800 ezer forintra) kívánja emelni a be nem jelentett dolgozók után kiszabható minimális bírságot. A felső határt 10 ezer eurónál (több mint 2,6 millió forintnál) kívánják meghúzni. Emellett az ellenőrzéseket is szigorítani fogják – adta hírül a The Economist. A Nebrija üzleti iskola professzora, José Manuel Saiz arra figyelmeztet: a program megfojtja az amúgy is vegetáló kisvállalkozásokat.

Bár az eurózóna eddig megbirkózott a görög, az ír és a portugál gazdaság kimentésével, kérdéses, hogy tud-e elegendő hitelt nyújtani, ha az EU negyedik legnagyobb gazdasága, Spanyolország is segítségre szorul. Ez utóbbi sokban hasonlít a három bajba jutott országhoz: elvesztette versenyképességét, Görögországhoz és Portugáliához hasonlóan régóta magas folyó fizetési mérleg deficittel küzd, és Írországhoz hasonlóan az ingatlanpiaci buborék kipukkanása miatt kockázatossá vált a bankrendszer jelzáloghitel-portfóliója is. Míg 2010-ben 0,1 százalékkal csökkent a GDP, az IMF 0,8 százalékos növekedést prognosztizált az idei évre. Habár a kormányfő elkötelezett híve
a deficit mérséklésének, ha mégsem sikerülne az elemzők előrejelzéséhez képest dupla növekedést produkálniuk, akkor Zapatero tervei alapján a kormány kiadásait fogják csökkenteni az adók emelése helyett. A miniszterelnök egyébként nem indul a következő évi választásokon 2012 márciusában, így több esély van arra, hogy végrehajtják a népszerűtlen strukturális reformokat. Az eurózóna jövője nagyban függ attól, hogy sikerül-e megfékezni a spanyol gazdasági válság kibontakozását.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!