Megjelent a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves országjelentése, ám most mindenki azt próbálja kiolvasni a sorok közül, hogy vajon mikor és milyen feltételekkel kaphat készenléti hitelt Magyarország. Az IMF szerint alapvetően aggodalomra ad okot a magyar beruházások csökkenése és a munkaerőpiacon való alacsony részvételi arány, amelyek visszavetik az ország középtávú növekedési lehetőségeit. Régiós társainkhoz viszonyítva Magyarország versenyképessége igen visszaesett az utóbbi öt évben. A jelentés szerint ennek két legjelentősebb oka az adók nagysága és szabályozása, mert ezek visszavetik a vállalkozói kedvet. A válságadók bevezetése, a külföldi befektetők által uralt szektorokat sújtó diszkriminatív intézkedések és a munkaerőpiac szabályozásának rendszeres változtatása nagymértékben rontják a hazánkat övező befektetői bizalmat. Ezenkívül a finanszírozási forrásokhoz való nehézkes hozzájutás is nehezíti a vállalkozások fellendülését. Summa summarum: nagyon úgy tűnik, hogy újra kell tervezni a költségvetés számait, hogy tartható legyen a GDP-hez viszonyított hiánycél.
A számok makacs dolgok
Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint biztosított a törvényben vállalt 2,5 százalékos hiánycél teljesítése, az IMF idénre 3,9, jövőre pedig 4,1 százalékos költségvetési hiányt prognosztizál. Az eurózóna válságának mélyülésével számoló pesszimistább változat szerint pedig akár az 5,8 százalékot is elérheti az idei hiány. A nagyságrendekkel nagyobb különbség oka az, hogy az IMF rosszabb makrogazdasági mutatókkal (például sokkal visszafogottabb növekedéssel, gyengébb forinttal) számol, és a tömegközlekedésben tervezett megtakarításokat is túl ambiciózusnak tartja. Emellett a kormány és a Magyar Bankszövetség által a devizahitelesek megsegítésére elfogadott program, illetve a bérkompenzációs csomag költsége sem szerepel a költségvetés kiadási oldalán, ezek az IMF becslése szerint 0,4 százalékát tehetik ki az éves GDP-nek.
2012. 02. 03. (XVI/05)
