Dick Cheney amerikai alelnök hétfőn Nashville-ben egy veterán nagygyűlésén szinte ellentmondást nem tűrően kifejtette: nem várhat a megelőző támadás Szaddám Huszein ellen, mivel "nem kétséges", hogy az iraki diktátor tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, amelyeket alkalmazni akar az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. 

A Pentagonból származó és feltehetően hírszerző források szerint Donald H. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azt tervezi, hogy kiszélesíti az amerikai fegyveres erők különleges osztagainak feladatkörét a terrorizmus ellen folyó világméretű harc keretein belül, és szétküldi őket minden irányba, hogy al-Kaida vezetőket fogjanak el, illetve öljenek meg, messze távol az afganisztáni csataterektől. 

Türelmes lesz és tanácskozik az amerikai törvényhozással, valamint az Egyesült Államok szövetségeseivel, mielőtt döntene Szaddám Huszein, iraki elnök hatalmának megdöntését célzó bármilyen tervről – ígérte George W. Bush amerikai elnök szerdán, a Mississippi szövetségi állambeli Madison város egy középiskolájában mondott beszédében. A beszéd olyan időszakban hangzott el, amikor egyre több jel utal az Egyesült Államok háborús terveire. Bush azt mondta, hogy "minden választási lehetőséget és rendelkezésemre álló eszközt megvizsgálok: a diplomáciát, a nemzetközi nyomásgyakorlást és talán a katonai erőt is". 

Az Egyesült Államokban egyre bonyolódnak a mindennapi élet létfontosságú kérdései, és mind elválaszthatatlanabbul összefonódnak a bel- és külpolitika szálai. A közügyek homlokterében a gazdasági hanyatlás, a terrorizmus ellen folytatott harc, ezen belül a Közel-Kelet, valamint az Irak ellen tervezett katonai lépés áll. 

Amikor az Enron nev? amerikai szolgáltató cég decemberben csődöt jelentett, majd könyvelési rendellenességre derült fény a vállalaton belül, még kevesen gondolták volna, hogy ennek olyan folytatása következik, amely kihat nemcsak az Egyesült Államok gazdasági életére, de világviszonylatban is jelentős károk okozója lesz. Pedig ez történt az elmúlt vasárnap, amikor az ugyancsak amerikai WorldCom távközlési és internetes vállalat csődöt jelentett, amely összegszerűleg a legnagyobb az Újvilág történetében. 

Az amerikai kormány tervei szerint új minisztérium védi a jövőben az Egyesült Államokat, amelynek létrehozása 1940 óta a szövetségi kormány legszélesebb kör? átszervezését jelentené. Az amerikai törvényhozás azonban a közelmúltban úgy határozott, hogy az új szerv létrejöttéig nem lehet szó a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI), illetve a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) átalakításáról sem. Az új minisztérium létrehozása a jelek szerint az év végére valósulhatna meg.

Két, érdekesnek nevezhető esemény fonódott össze a hétvégén Amerikában. Louis Farrakhan, az amerikai "Iszlám Nemzet" vezetője Bagdadba érkezett azzal a küldetéssel, "hogy nézzük meg, mit tehetünk egy háború esetleges megállítása érdekében". A látogatásra, amely az elmúlt évtized folyamán már nem az első, olyan időben került sor, amikor Irak és az Egyesült Államok között fokozott a feszültség. Amerika az Egyesült Nemzetek Szervezetével karöltve nyomást gyakorol Bagdadra, hogy ismét bocsássa be az országba a fegyverellenőröket, ám a héten a világszervezet újra kosarat kapott Iraktól, így újra előtérbe került Szaddám Huszein rendszerének katonai felszámolása.

Bush elnök már egy hete készült arra, hogy ismertesse az amerikai néppel és a világgal állásfoglalását a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, az izraeli polgárok ellen újra és újra elkövetett merényletek azonban több ízben halasztásra, illetve további megfontolásokra késztették. Végre hétfőn nyilvánosságra hozta véleményét. "A Közel-Kelet polgárai már túlságosan hosszú ideje élnek halál és félelem közepette. Néhány ember gyűlölete túszul tartja fogva sokak reményeit. A szélsőség és terror erői ártatlanok meggyilkolása árán tesznek kísérletet a haladás és a béke eltiprására" – kezdte beszédét az amerikai államfő, majd kifejtette: a palesztinoknak le kell váltaniuk Arafatot, mielőtt az Egyesült Államok hajlandó támogatni egy független palesztin állam létrehozását. Beszédében sokkal keményebb hangot ütött meg a palesztinokkal szemben, mint eddig bármikor, azzal a kifejezett céllal, hogy megszüntesse a majdnem tizenkilenc hónapja folyó véres támadásokat Izrael ellen, nem kevésbé a kemény katonai ellentámadásokat Ciszjordániában és a Gázai övezetben. 

Bush elnök június 6-án beszédet intézett az amerikai néphez, amelyben kifejtette, hogy mintegy száz amerikai kormányhivatal tartozik felelősséggel az ország biztonságáért, de mivel egyiknek sem ez a fő feladata, így számadási kötelezettsége sincs. Javasolta egy Belbiztonsági Minisztérium létrehozását is, amely egyesítene olyan elsődleges fontosságú szerveket, mint a parti, illetve határőrség, a vám-, a bevándorlási, a közlekedésbiztonsági, valamint a szükséghelyzet-kezelő hivatal. "Ennek a minisztériumnak a dolgozói azzal a tudattal jönnek majd be a munkahelyükre minden reggel, hogy legfontosabb feladatuk polgártársaik védelme" – mondotta. 

Józan ésszel senki sem hiheti, hogy a közel-keleti viszály könnyen megoldható kérdés. Jimmy Carter és Bill Clinton ugyan azt gondolta, egy-egy kézfogással elintézhető a több ezer éves ellentét, végül azonban kiderült, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. A terrorszervezetek, amelyeknek életeleme az erőszak, ahelyett hogy gyengülnének, egyre jobban erősödve behálózzák az egész világot. Az al-Kaida hadat üzent Amerikának és szinte az egész világnak, a Hamasz, az Iszlám Dzsihád és néhány más palesztin terrorcsoport pedig Izraelnek. Jasszer Arafat az elmúlt másfél évben megmutatta igazi arcát, különösen azóta, hogy kiderült: nemcsak tudott a terrorcselekményekről, de fegyvereket is vásárolt elkövetőik számára. 

Nagy port vert fel országszerte, amikor egy héttel ezelőtt Robert S. Mueller, a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) igazgatója elismerte, hogy a szeptember 11-ei tragédia megelőzhető lett volna, ha szervezete másként kezeli a birtokában lévő értesüléseket. Kijelentése szöges ellentétben állt azzal, amit az igazgató május 8-án mondott egy szenátusi meghallgatáson – egyébiránt teljes mértékig fedi a valóságot, ugyanis az FBI két olyan jelentést is kapott, amelyet a központ nemcsak hogy nem egyeztetett, de teljesen figyelmen kívül hagyott. Az egyiket Kenneth Williams phoenixi nyomozó küldte 2001. július 10-én, amelyben felhívta a figyelmet, hogy Oszama bin Laden feltételezhetően amerikai pilótaiskolákba irányítja embereit, hogy terrorcselekményeket készítsenek elő. A másik egy tizenöt oldalas levél volt Coleen Rowley, a minneapolisi iroda nyomozója és jogi tanácsadója tollából, amelyet 2002. május 21-én írt, s ebben azzal a panaszszal élt, hogy a felettes szerv egyik ellenőre alulértékelte a francia hírszerzéstől érkezett értesüléseket. Ezek alapján meg lehetett volna kapni a szükséges elfogatóparancsot egy rendkívüli biztonsági bíróságtól Zacarias Moussaoui, a PanAm Nemzetközi Pilótaakadémia hallgatója ellen, akinek viselkedését az intézet egyik vezetője gyanúsnak találta. A nyomozók végzést kértek a központtól, amelynek alapján átvizsgálhatják Moussaoui számítógépét, de ezt nem kapták meg. 

Bush elnök európai körútjának első állomása Berlin volt, ahol az a megtiszteltetés érte, hogy első amerikai elnökként beszélhetett az újjáépített Reichstagban. Elmondta, hogy a terrorcsoportok, amelyek ellen az Egyesült Államok és szövetségesei harcolnak, "új parancsuralmi fenyegetést" jelentenek, majd Hitlerre tett világos utalással összehasonlította a jelen küzdelmét a "faji tisztaság nevében gyilkolók" ellen dacolók nemzedékével. Az amerikai vendég megkísérelte meggyőzni a kétkedő németeket jó szándékáról a terrorizmus, de főként Irak ellen tervezett lépéseit illetően, valamint arról, hogy Amerika érdeke a környezetvédelem és a fejlődő országok támogatása. 

A Bush-kormányzat az elmúlt napokban többszörösen is megerősítette, hogy Amerikának további terrortámadásokkal kell szembenéznie a jövőben. "A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem hogy mikor, hol és hogyan" – kommentálta a bejelentéseket Donald Rumsfeld védelmi miniszter az egyik szenátusi bizottságban. 

Szövetségi hivatalokat vizsgáló, független számvevők az elmúlt hetekben jelentéseket adtak ki, amelyekben bíráltak számos kormányszervet, mert a terrorizmus ellensúlyozását célzó lépéseik túlságosan lassúnak bizonyultak. A beszámolók következtetései utalnak arra, milyen nagy a kormánynak a terrortámadások megelőzésére irányuló feladata. 

Gyönyörű, kora tavaszi napsütésre virradt New York vasárnap. Ilyenkor általában sok ember megy ki sétálni, napozni, vagy egyszerűen csak kiülni a parkba és élvezni a kikelet szépségeit. Az elmúlt vasárnap azonban úgy festett a város, mint a felbolygatott méhkas. 

Abdullah szaúd-arábiai trónörökös csütörtökön látogatásra érkezett az Egyesült Államokba, ahol Bush elnök fogadta texasi birtokán, Crawfordban. A vendég amolyan ultimátumfélét nyújtott át az amerikai államfőnek, kijelentve: amennyiben Washington nem mérsékeli Izrael iránti támogatását, súlyos következményekkel néz szembe az arab világ országaiban. A Bush-kormány nincs könny? helyzetben: nem akarja feladni Izrael támogatását, ugyanakkor kénytelen engedményeket tenni az arab világ felé is.

Magas beosztású amerikai kormányzati személyiségek szerint a Fehér Ház tájékoztatta Moszkvát, hogy Washington megnyirbál jó néhány új fegyverzetkorlátozási tervet, mivel Oroszország aggodalomra ad okot a vegyi és biológiai fegyvereket betiltó egyezmények betartása terén. Az idézett források hozzátették: egyes folyamatban lévő projektek is elveszítik a további megajánlásokat. Az amerikai törvények ugyanis megkívánják, hogy a kormány évről évre tanúsítsa, vajon Oroszország "elkötelezte-e magát" a szerződések előírásainak betartására. A külügyminisztérium táviratban közölte: az Egyesült Államok nem volt képes ennek igazolására, következésképpen a kormány nem indíthat újabb kezdeményezéseket, sem újabb összegeket nem utalhat ki a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek okozta veszélyt csökkentő programokra. A lépést sokan az Oroszország jóindulatában kételkedő fehér házi vezetők győzelmeként értékelik. A bírálók már hónapok óta keményebb álláspontért harcolnak Oroszországgal szemben a tömegpusztító fegyverek és a fegyverkorlátozási szerződések betartását illetően, jóllehet a kormány szerint a szóban forgó programok kedvező hatást gyakorolnak az amerikai nemzetbiztonságra. 

Amerika közel-keleti dilemmája szinte megoldhatatlannak tűnik. Miközben katonai övezetté minősítette Afganisztánt, és terrorellenes hadműveleteiben százával likvidálja az Oszama bin Laden hálózatához tartozó több nemzetiség? – köztük szép számmal palesztin – harcosokat, a lakosság arányát tekintve sokkal nagyobb civil veszteséget szenvedő Izraelt önmérsékletre igyekszik rávenni.

Még a derűlátónál is bizakodóbb lenne az, aki egy percig is azzal áltatta magát, hogy a tálibok gyors összeroppanása után befejeződtek az afganisztáni hadműveletek. Minden bizonnyal az történt, hogy az uralmon lévő szélsőségesek egyszerűen csak belátták: képtelenek lennének háborút folytatni az amerikaiak vezette szövetséges erőkkel szemben, amelyeknek felszerelése százszorta ütőképesebb. Látszólag feladták tehát a harcot, hogy átszervezzék erőiket, és áttérjenek a gerillaháborúra, amihez igen jó lehetőséget és terepet biztosít országuk nagyobb része. Öt hónapja folyik a háború, és az al-Kaida-harcosok a napokban bebizonyították, hogy nem lehet megfeledkezni róluk. A Gardez helységtől délre, a hegyekben rejtőző több száz arab, üzbég és talán csecsen harcos alaposan próbára tette az amerikaiakat és afgán szövetségeseiket, visszavervén erőiket, majd pedig elutasították azt, hogy megadják magukat. Az amerikai erőket ebben a csatában érte az eddig elszenvedett legnagyobb afganisztáni veszteség. Nyolc amerikai katona életét vesztette és vagy negyven megsebesült a háromnapos harcok során. Nem vitás, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei előbb-utóbb leverik a "nem afgánokból összetevődő tálib ellenséget" – amint a Pentagon nevezi őket –, de az amerikai győzelem minden valószínűség szerint nem lesz könnyű.