A három hét óta tartó háború egyre több sikert hoz a szövetséges erők számára.  A győzelem már teljesen biztosnak tűnik, a kérdés csupán az, hogy mi lesz az ára diplomáciailag, politikailag, nem kevésbé gazdaságilag. 

Az elmúlt hét péntekén Iránban járt dr. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Hivatal feje, hogy felmérje az ott folyó nukleáris program helyzetét. Küldetésének keretében látogatást tett egy ipartelepen Natanz város közelében, ahol egész sereg urániumdúsításra alkalmas gépi berendezést talált. Fel is támadt benne az aggodalom, hogy Teherán komoly előrehaladást tett az atomfegyverek gyártása felé. Ez volt egyébként az első eset, hogy ezen a színhelyen fegyverzetellenőrök jártak. 

Ezekben a napokban az egész világ Irakra figyel, ugyanakkor van olyan ország, amely legalább olyan veszedelmesnek látszik mind az Egyesült Államok érdekei, mind a világbéke szempontjából, mint Szaddám Huszein. Észak-Korea kommunista diktátora ugyanúgy kiebrudalta a világszervezet fegyverzetellenőreit, mint iraki kollégája tette négy esztendővel ezelőtt, majd nyilvánosságra hozta, hogy nukleáris fegyverek előállítását tűzte ki céljául. 

Bush elnök személyesen írta alá a rendelkezést, amellyel a szeptember 11-ei támadások óta másodszor magas fokú (úgynevezett narancs) készültségbe helyezte az országot, figyelmeztetvén az amerikaiakat, hogy az al-Kaida esetleg támadásokat tervez szállodák, lakóházak és egyéb sebezhető célpontok ellen az Egyesült Államok területén. 

A hét elején untig elég tennivalója akadt Bush elnöknek. Hétfőn az Irakban működő fegyverellenőrző csoport két vezetője megtette jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely egyrészt kedvezőtlen képet festett Bagdad együttműködéséről, támogatást adván az amerikai államfő háborús előkészületeinek, másrészt arról számolt be, hogy nem folynak atomfegyver-kísérletek, de több időre van szükség a további kutatások elvégzésére. Kedden este került sor az ország közállapotairól szóló jelentésre, amelyet az elnök hagyományosan január végén mond el a Kongresszus két házának együttes ülésén. Ez évben természetesen nagy érdeklődés előzte meg a beszámolót, különös tekintettel az iraki helyzetre. Bush hozzávetőleg egyórás beszédében arra törekedett, hogy meggyőzze az amerikai népet: képes egyidejűleg eljárni mind a gazdasági nehézségek, mind a külpolitikai válságok megoldása érdekében. Ismertette terveit az adócsökkentésről, az egészségügyi ellátásról, a környezetvédelemről, a szociális szolgáltatásokról, a küzdelemről az AIDS ellen, valamint a belbiztonságról. Majd rátért Irak lefegyverzésének kérdésére. 

Vigyázz! – figyelmezteti már hosszú évek óta az amerikai légierő az irakiakat, és gépei ott járőröznek a repüléstilalmi övezetben nap, mint nap. Kész! – az USA tervezett telepítési létszámának a fele már szinte szuronyt szegezve várja Bush elnök parancsát, ami minden valószínűség szerint február közepéig, de lehet, hogy végéig nem fog elhangzani. 

Észak-Korea az elmúlt hétvégén olyan lépésre szánta el magát, amely nem kis visszatetszést keltett szinte világszerte. Phenjan bejelentette: kiutasít valamennyi nemzetközi atomfegyver-ellenőrt, és újfent üzembe helyez egy nukleárisüzemanyag-előállító laboratóriumot. Szakértők attól tartanak, hogy az intézmény képes lesz arra, hogy hat hónap leforgása alatt ellássa az országot fegyvergyártásra alkalmas plutóniummal. 

Nemcsak az amerikai demokratákat, de az egész országot alaposan meglepte Al Gore volt alelnök vasárnapi bejelentése a CBS TV 60 Minutes cím? műsorában: "Elhatároztam, hogy nem indulok elnökjelöltként a 2004-es választáson." 

George W. Bush amerikai elnök a hét elején követelte, hogy Szaddám Huszein az iraki fegyver- és rakétaprogram minden apró részletét belefoglalja a december 8-án esedékes nyilatkozatába. Az elnök kijelentette, hogy Huszein eddigi együttműködése "nem biztató". Az iraki elnök a tömegpusztító fegyverek elrejtésében 1994 óta nagy tapasztalatokra tett szert. 

Egy Irán támogatta ajatollah, aki ugyan iraki síita, de több mint két évtizede él az iráni fővárosban, nem egykönnyen jönne számításba annak a George W. Bush amerikai elnöknek szövetségesként, aki a "gonoszság tengelyének" nevezte a teheráni kormányt. 

Miután republikánus kézbe került a törvényhozás, a szövetségesekre pedig elegendő nyomás nehezedett, hogy beadják a derekukat, és megszavazzák az Irakkal kapcsolatos amerikai javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Bush-kormány szabadon dönthet a háború kérdésében. Ennek megfelelően Washington a diplomáciai és katonai kezdeményezések sorozatát indította meg, amelyek mind amerikai, mind szövetséges vezetők szerint szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Államok háborút kezdhessen Irakban. 

A New York-i főkonzulátus már két héttel a miniszterelnöki látogatás előtt olyan képet öltött, mint egy felbolygatott méhkas. A lázas előkészületeknek se vége, se hossza nem volt mindaddig, amíg az Air France gépe földet nem ért november 6-án, szerdán délután 5 óra 25 perckor. Medgyessy Péter másfél napot töltött New Yorkban. Megérkezésének estéjén Israel Singer, a Zsidó Világközösség elnöke és felesége adott vacsorát a magyar vendég tiszteletére. Csütörtökön délelőtt a kormányfő ellátogatott a városházára, ahol eszmecserét folytatott Michael Bloomberg polgármesterrel, majd azt követően a Trinity templomot tekintette meg. Onnan az ENSZ székházába hajtatott, hogy találkozzék Kofi Annan világszövetségi főtitkárral. A zsúfolt napi tennivalók következő állomása az American International Group, az AIG székháza volt, ahol Morris Greenberg, a hatalmas amerikai vállalat elnök-igazgatója díszebédet adott a magyar látogatónak. Az étkezés alatt és után amerikai pénzügyi és kereskedelmi vezetőkkel tárgyalt Medgyessy Péter, aki sok időt nem vesztegethetett, mert még ugyanezen a napon Washingtonba kellett repülnie.

Az Egyesült Államokban kedden lezajlott időközi választásokon a republikánusok nemcsak megtartották, de még gyarapították is többségüket a képviselőházban, valamint visszaszerezték fölényüket a szenátusban is. Emellett a kormányzóválasztásokon is további előnyt szereztek, így több államban került republikánus kézbe a vezetés. A Bush család kettős sikert könyvelhet el, ugyanis az elnök fivére, Jeb is könynyen győzött Floridában.

Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea felszólította az észak-koreai kormányt, vessen véget atomfegyver-kifejlesztési kísérleteinek, és semmisítse meg az arra szolgáló berendezéseket. A huszonegy országot tömörítő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) mexikói csúcsértekezletének résztvevői is elkötelezték magukat, hogy felveszik a küzdelmet a nemzetközi terrorizmus ellen, ennek jegyében felhívták Észak-Koreát: szüntesse be atomfegyverprogramját.

Nyolcvannégy órás szünet után, hétfőn este ismét ölt az ismeretlen tettes, aki október 2-a óta rettegésben tartja Washingtont. Az áldozat ezúttal az FBI egyik terrorizmusra szakosodott elemzője, a korábban rákbetegségből gyógyult negyvenhét éves Linda Franklin volt, akit akkor talált el a gyilkos golyó, amikor férjével a kocsijukba rakodtak egy ezermesterbolt parkolójában. Összesen tizenegy alkalommal csapott le az orvgyilkos, és kilenc alkalommal ölt is. A hatóságok jelenleg egy halvány szín? furgont keresnek, amelyet szemtanúk láttak elhajtani a helyszínről. 

"Mindezt hallottuk már, nincs benne semmi új" – fanyalogtak George W. Bush amerikai elnöknek a hét elején elhangzott beszéde után az európai és egyes amerikai kommentátorok. Valóban: nem történt drámai bejelentés, "csupán” Szaddám Huszein biológiai, vegyi és nukleáris fegyverprogramját, a saját népe ellen bevetett tömegpusztító ideggázok felhasználását, terrorista vezérek, mint Abu Nidal és Abu Abbas rejtegetését, az al-Kaida gyilkosainak kiképzéséhez nyújtott iraki támogatást tudta Bush felsorakoztatni fő érvként, mely szerint Szaddám rendszerének legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a világ legpusztítóbb veszélyforrásait egy helyre gyűjti össze. "Várhatunk, azonban ez a veszély minden nappal csak nagyobb lesz" – mondta Bush.

A Fehér Ház engedett a kongreszszus egyre hangosabb követeléseinek, és beleegyezett, hogy független nyomozás induljon a tavalyi terrortámadások ügyében. A nyomozás előkészíti a talajt egy átfogó vizsgálatra, melynek eredményeként nyilvánosságra kerülnek azok a hibák és sebezhető pontok, amelyek lehetővé tették a géprablásokat. A Fehér Ház lépése nem kis meglepetést okozott republikánus körökben, mivel hónapokon keresztül ellenezte egy ilyen bizottság felállítását arra hivatkozva, hogy az elterelné a figyelmet a terrorizmus ellen folyó háborúról, és a több hónapos visszatekintés kínos helyzetbe hozná a kormány egyes illetékeseit. 

"Az iraki kormányzat nemcsak az Egyesült Nemzetek tekintélyét, de a békét is fenyegeti – mondotta Bush elnök az ENSZ Közgyűlés megnyitóján. Majd befejezésül leszögezte: – Fel kell lépnünk biztonságunknak, valamint az emberiség örök jogainak és reményeinek érdekében." Az amerikai államfő sürgős lépéseket követelt, és hivatalosan is Szaddám Huszeint nevezte meg Amerika elsőszámú ellenségének Oszama bin Laden helyett, akinek a héten egy arab lap halálhírét keltette.

Az olvasó engedelmével személyes élménnyel kezdem beszámolómat, amely ezen az évfordulón is ugyanolyan friss, mint volt egy esztendővel ezelőtt. 2001. szeptember 11-e reggelén életem párjának sikolyára ugrottam ki az ágyból: "Gyere gyorsan, ég a Világkereskedelmi Központ!" Rohantam a dolgozószobámba, amelynek ablaka éppen a két toronyra nézett. A megdöbbentő látványtól szinte kővé meredten álltunk.