Mohamed el-Baradei főellenőr Teheránban Fotó: Reuters
A felfedezett eszközök között találtak néhány urándúsító centrifugát, és megtudták, hogy olyan alkatrészek vannak az országban, amelyekből jelentős számú további centrifuga szerelhető össze. Washingtoni hivatalos körök úgy vélik, hogy Natanz része egy rég sejtett iráni atomfegyverprogramnak, amely amerikai hírszerző források szerint pakisztáni támogatással működik, és sokkal előrehaladottabb Irak próbálkozásainál. A jelentések értékelése alapján Irán célja, hogy bányásszon vagy vásároljon urániumot, feldolgozza az ércet, majd olyan tisztaságúra dúsítsa, amely alkalmassá teszi fegyvergyártásra. A folyamat megadná Iránnak azt a nagyrészt saját képességet, hogy atomfegyvereket gyártson.
Teherán váltig hangoztatja: célja, hogy üzemanyagot állítson elő polgári nukleáris áramellátó programja számára. Fenntartja azt az állítását is, hogy hajlandó megnyitni natanzi telepét az Atomenergia Hivatal előtt, ezzel bizonyítva békés szándékait. Az amerikai hírszerzést azonban már rég aggodalommal tölti el a natanzi berendezés, és azt a következtetést vonta le, hogy Irán ott nagy gázcentrifuga-üzemet épít, urániumdúsítás céljára. A még építés alatt álló föld alatti telep vastag falai vasbeton szerkezetűek, nyilvánvalóan azért, hogy ellenállhassanak egy esetleges katonai csapásnak. Az ott folyó munkálatokról egy iráni ellenzéki csoport, a Nemzeti Ellenállási Tanács adott tájékoztatást, és dr. Baradei kérte, hogy megtekinthesse a helyszínt ott-tartózkodása során.
A Nemzetközi Atomenergia Hivatal ragaszkodott a látogatáshoz, mivel Irán szeptemberben bejelentette, hogy nagyarányú nukleáris programot vett tervbe, amely önálló lehetőséget biztosít számára saját üzemanyagának újrafeldolgozására. Baradei látogatásának egyik célja az volt, hogy felkérje Iránt, fogadjon el egy további rendszabályt, amely jóval nagyobb hozzáférhetőséget biztosítana helyszíneihez, valamint jelentősebb tájékoztatást nukleáris törekvéseiről.
Az iráni programról szóló új értesülések olyan kínos időszakban láttak napvilágot, amikor is a Bush-kormány végső katonai előkészületeket tesz egy esetleges Amerika vezette támadásra, amelynek célja Szaddám Huszein kormányának eltávolítása. A lépés indító oka pedig részben az, hogy Bagdad erőfeszítéseket tesz atomfegyverek előállítására. Az amerikai vezetés bírálói rámutatnak, hogy Észak-Korea és Irán nukleáris programjai jóval előrehaladottabbak, mint Irakéi, így a Fehér Ház egy sokkal kisebb veszedelemre összpontosítja figyelmét. Szó van ugyan bizonyos gazdasági megszorító intézkedésekről Phenjan ellen, de az iráni kérdés mindezidáig fel sem merült, jóllehet több gondot okoz mind az amerikai, mind a brit hírszerzésnek.
Az egyik, hogy amennyiben Irán felépíti Natanzban polgári célokra használt telepét, akkor esetleg másutt kifejleszthet egy titkos nukleáris dúsítót, ahová átirányíthatja az ott előállított anyagot, hogy fegyvergyártásra alkalmas terméket állítson elő belőle. Egy másik, hogy Teherán nemzetközi ellenőrzés alatt felépíti natanzi üzemét, majd felmondja az Atomsorompó Egyezményt – amihez megvan a jogi alapja, csupán háromhavi előzetes bejelentés szükséges hozzá. Ezt követően átépítheti a telepet, és fegyvergyártásra alkalmas urániumot állíthat elő benne. A legsürgősebb kérdés: vajon az irániak megpróbáltak-e már urániumot dúsítani a natanzi centrifugák alkalmazásával, amivel megsértenék az Atomsorompó Egyezményt. Az előírás ugyanis megkívánja a nukleáris anyagok előállításának bejelentését. "Irán megkísérli majd, hogy igazolja Natanzot, mint polgári nukleáris programjának részét, de ez voltaképpen olyan törekvés, amely atomfegyverek előállítására irányuló képesség kifejlesztésére irányul – mondotta Gary Samor, a Stratégiai Tudományok Nemzetközi Intézetének igazgatója, Bill Clinton elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának szakértője. Majd hozzáfűzte: Műszakilag semmi értelme, hogy Irán ezzel polgári célokat szolgáljon, mivel Oroszország elvállalta, hogy korlátlan ideig ellátja üzemanyaggal Irán Bushehrben épülő egyetlen atomerőművét."
Natanz azonban csak egyike a gondoknak. Amerikai hírszerzőforrások szerint Irán egy másik hasonló telepet épít Arak helység mellett is, amely plutóniumkészítéshez alkalmas nehézvizet fog előállítani. Igazolásul viszont fel kell építenie egy erőművet, amely alkalmazni tudja a nehézvizet. Ugyancsak az elmúlt héten egy iráni ellenzéki csoport közölte, hogy nukleáris kutatások és kísérletek folynak Teherán közelében egy üzemben, amely iráni hivatalos állítás szerint óragyár. Ilyet persze a kommunista időkben Magyarországon is láthattunk. A Budapesti Edénygyárban ugyanis fegyvereket állítottak elő. A próbalövések okozta durranásokat tréfásan annak tudtuk be, hogy a zománc pattogott le az edényekről. Lehet, hogy majd a teherániak is kitalálnak valami hasonlót? Hasznos lenne, ha az amerikai kormány és az ENSZ nagyobb figyelmet fordítana ezekre a jelentségekre, hisz Irak nem a világ közepe.
2003. 02. 28. (VII/9)
