hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Észak-koreai atom
Egy másik veszélyzóna

2002. 11. 03.
Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea felszólította az észak-koreai kormányt, vessen véget atomfegyver-kifejlesztési kísérleteinek, és semmisítse meg az arra szolgáló berendezéseket. A huszonegy országot tömörítő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) mexikói csúcsértekezletének résztvevői is elkötelezték magukat, hogy felveszik a küzdelmet a nemzetközi terrorizmus ellen, ennek jegyében felhívták Észak-Koreát: szüntesse be atomfegyverprogramját.



Atomerőm?-avatás Észak-Koreában 1997-ben. Nem csak áramot termel Fotó: Reuters

Az amerikai hírszerzés bizonyítékainak súlya alatt Észak-Korea elismerte, hogy évek óta titkos atomfegyver-fejlesztési tevékenységet folytat. Tájékoztatta továbbá a Bush-kormány illetékeseit, hogy "semmisnek" nyilvánította az Egyesült Államokkal kötött 1994-es egyezményt, amelyben kötelezte magát, hogy megszünteti mindazon ténykedését, amely atomfegyverek kifejlesztésére irányul.

A meglepetésszer? közlemény október elején látott napvilágot Phenjanban. Egy magas rangú amerikai diplomata észak-koreai kollégája elé tárta az amerikai hírszerzés adatait a szóban forgó titkos tevékenységről. Az észak-koreai vezetők előbb dühösen elutasították az állítást, majd a következő napon nemcsak elismerték nukleáris programjukat, de még azt is hozzátették, hogy vannak még annál is hatásosabb eszközeik. Amerikai hivatalos körök úgy értékelték ezt a nyilatkozatot, hogy Észak-Korea más tömegpusztító fegyverekkel is rendelkezik. Maga a tény azonnali hatállyal megváltoztatja az amúgy is kényes ázsiai atomegyensúlyt, és azonos időben két válság elé állítja Washingtont – az egyik Irakban, a másik a Koreai-félszigeten. "Mi békés megoldást keresünk a kérdésben. Egyetlen békeszerető nemzet se kíván látni egy atomfegyverekkel rendelkező Észak-Koreát" – nyilatkozta egy magas beosztású amerikai vezető. A bejelentés mindöszsze órákkal az után történt, hogy Bush elnök kiadta egyik legkeményebb és legfenyegetőbb figyelmeztetését Iraknak. Az amerikai államfő ugyanakkor egy szót sem szólt Észak-Koreáról. A kormány legszigorúbb hangú közleménye azoknak a tárgyalásoknak megszüntetése volt, amelyek gazdasági együttműködéshez vezethettek volna.

A koldusszegény Észak-Korea rég igyekszik, hogy atomhatalommá váljon. Már az 1980-as és 1990-es években beható nukleáris programot indított, amely 1994-ben veszélyes összeütközéshez vezetett a Clinton-kormánnyal. Jimmy Carter volt elnök közbenjárására azonban megállapodás jött létre, aminek eredménye az az 1994-es egyezmény, amelyben Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy megszünteti nukleáris erőfeszítéseit, ennek fejében az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és más országok ellátják nyersolajjal, valamint villanyáramot fejlesztő atomreaktorokkal. Adott azonban egy másik elmélet is, nevezetesen: Észak-Korea szeretné magára vonni a figyelmet, mint már a múltban többször is tette, és gazdasági segélyre óhajtaná felcserélni nukleáris képességeit. Ez a megfontolás sikeres volt 1994-ben, de most visszafelé sülhet el. Az amerikai hírszerzés egyébként arra a következtetésre jutott, hogy a múlt évi terrortámadások óta Washingtonnal szoros szövetségben álló Pakisztán egyike azoknak az ellátó országoknak, amelyek biztosítják Észak-Korea újonnan nyilvánosságra került atomfegyver-fejlesztési programjához a fontos berendezéseket, köztük a megfelelő uránium előállításához elengedhetetlenül szükséges centrifugákat. Az 1990-es évek vége felé ugyanis cserekereskedelem folyt a két ország között, amelynek keretében Észak-Korea rakétákkal látta el Pakisztánt, hogy az ellensúlyozni tudja India atomfegyvertárát. Kína és Oroszország a másodlagos ellátók között szerepelt. Iszlámábád és Phenjan között 1997 körül kezdődött meg ez az árucsere-folyamat, hozzávetőleg két évvel Musarraf tábornok hatalomátvétele előtt. Úgy tűnik azonban, hogy az ügylet az új államfő idején is folytatódott, sőt szeptember 11-e után még szélesedett. 

Ellentétes vélemények hangzottak el arról, vajon miért hallgatta el a Bush-kormány az ügyet majd két héten át. A Fehér Ház közölte: egyszerűen csak időt akart szakítani arra, hogy tanácskozzék Dél-Koreával, Japánnal és más ázsiai országokkal, valamint a Kongresszussal, mielőtt elhatározná a következő lépést. A bírálók azonban abban látták a dolog igazi okát, hogy a kormány nem akarta ezzel is bonyolítani az iraki kérdés vitáját a törvényhozásban, illetve az ENSZ-ben. Végül Washington elhatározta, hogy felmondja az 1994-es egyezményt, és leállítja az évi 500 ezer tonna üzemanyag szállítását Észak-Koreának. Sürgetni fogja ezen felül Japánt, Dél-Koreát és az európai szövetségeseket, hogy függesszék fel vagy szüntessék meg Phenjan segélyezését, illetve ellátását korszer? nukleáris áramfejlesztő berendezésekkel. 

Irak és Észak-Korea között a különbség egyes vélemények szerint az, hogy Észak-Korea nem rendelkezik olajjal, és még ha elnöke Szaddám nyomdokaiba is lépett, az ügy nem igényel olyan figyelmet, mint a folyékony aranyban gazdag Irak, míg mások az elszigetelt ázsiai országot elhanyagolható kockázatnak látják az egymilliárdos iszlám világ vezető szerepére törő Szaddám Huszeinnel szemben.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!