hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Zöld lámpa a támadásra
Amerikai diplomáciadömping

2002. 11. 25.
Miután republikánus kézbe került a törvényhozás, a szövetségesekre pedig elegendő nyomás nehezedett, hogy beadják a derekukat, és megszavazzák az Irakkal kapcsolatos amerikai javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Bush-kormány szabadon dönthet a háború kérdésében. Ennek megfelelően Washington a diplomáciai és katonai kezdeményezések sorozatát indította meg, amelyek mind amerikai, mind szövetséges vezetők szerint szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Államok háborút kezdhessen Irakban. 

A feladatok – amelyek heteket, de akár hónapokat is igénybe vehetnek – magukba foglalják a szövetségesek szerepének kialakítását támadás esetére, annak biztosítását, hogy az olyan szomszédos államok, mint Törökország és Izrael, ne tegyenek önálló lépéseket, valamint annak megfontolását, vajon szükséges-e ENSZ-jóváhagyásért folyamodni a hadműveletek megindításához. Amennyiben nem sikerül elérni a szóban forgó célkitűzéseket, az eltolhatja vagy bonyolíthatja a háború megkezdését. A Bush-kormány tehát sürgős lépéseket tesz e feladatok elvégzésére, még mielőtt a világszervezet által elrendelt fegyverzet-ellenőrzések megkezdődnek.

Az egyik feladat olyan hiteles fenyegető erő kialakítása, amely nyomást gyakorol Szaddám Huszeinre, hogy eleget tegyen az ENSZ BT új határozatában megszabott előírásoknak. A gyors cselekvés másik fő célja, hogy sikerüljön felkészülni a háborúra, mielőtt beáll a jövő évi forró időjárás Irakban. 

Illetékesek szerint máris előrehaladás tapasztalható ezen a téren. Amerikai vezetők magánúton több ázsiai és perzsa-öbölbeli országtól, köztük Kuvaittól és Katartól garanciát szereztek arra, hogy az Egyesült Államok hadserege használhatja légi támaszpontjaikat és légterüket – de ezek az ígéretek még hivatalos jóváhagyást igényelnek. Donald H. Rumsfeld védelmi miniszter várhatóan tanácskozást folytat majd a szövetségesekkel a hétvégi NATO- csúcstalálkozón, Prágában arról, hogyan töltsék be az Európából kivont és a Perzsa-öböl térségébe áthelyezett amerikai csapatok helyét, illetve szerepét. Az amerikai hadvezetés már 30 ezer fő számára elegendő páncélost és nehézfegyverzetet halmozott fel a körzet több országában és a közelben tartózkodó hadihajókon. A további hadifelszerelés odaszállítása az Egyesült Államokból három - négy hétbe is beletelhet. Magas beosztású katonai vezetők szerint az összesen mintegy 250 ezer főből álló alakulatnak az a része, amely szükséges a légi, szárazföldi és tengeri hadműveletek "zökkenőmentes megkezdéséhez", Bush elnök parancsától számított harminc napon belül a helyén lehet. "Az előkészületek minden nap folynak – jelentette ki Paul D. Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes. – Nem óhajtom pontosan meghatározni, mikor érjük el a felkészültség csúcsát, de súlyos hibát követne el az, aki aláértékelné akcióképességünket szükség esetén" – tette hozzá.

A támadás időzítése azonban nagyrészt a fegyverzetellenőrzés kimenetelétől, tehát az ENSZ-határozat betartásától függ. Amenynyiben Szaddám Huszein szembeszáll a fegyverellenőrökkel vagy akadályozza őket munkájukban, a Bush-kormánynak döntenie kell, hogy folyamodik-e a Biztonsági Tanácshoz a támadás jóváhagyásáért. Kormányzati illetékesek szerint az amerikai államfő szeretné megkapni a BT támogatását, feltéve, ha az gyorsan keresztülvihető. A Bush-kormány viszont már jó néhány országgal együtt megkezdte az esetleges támadás előkészítését. 

Törökország számos olyan támaszponttal rendelkezik, amely létfontosságú lehet az Irakba nyomuló amerikai csapatok és harci gépek számára, így Ankara ugyancsak a figyelem középpontjába került. Washingtonnak azonban biztosítékokat kell adnia arra nézve, hogy az Észak-Irakban élő, függetlenségre törekvő kurd törzsek nem kísérlik meg önálló állam alakítását. Egy ilyen lépés ugyanis fellelkesítheti a törökországi szakadár kurdokat. Saron izraeli miniszterelnök pedig megtorlást helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irak rakétatámadást intézne országa ellen. Ez viszont gyors ütemben alááshatja az amerikai akció támogatását a mérsékelt arab államok részéről. Jeruzsálem aggodalmainak eloszlatására Bush elnök jóváhagyott egy olyan hadmozdulatot, melynek keretében amerikai erők megszállnák azt a nyugat-iraki területet, ahová az Izrael ellen irányuló Scud rakétákat telepítették. Washington közvetítés útján Iránt is megkereste azzal a kéréssel, hogy segítsen lebeszélni az iraki népesség 60 százalékát kitevő síitákat terrorcselekmények végrehajtásáról, illetve egy szakadár köztársaság létrehozásáról. Irán ezért cserébe azt várja, hogy az Egyesült Államok oldja fel azokat a dollármilliárdokat, amelyeket 1979-ben, a teheráni amerikai nagykövetség alkalmazottainak túszul ejtésekor zárolt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!