A terrorizmus elleni Védőpajzs hadművelet megkezdése óta a legsúlyosabb támadás történt a héten Izraelben, amikor egy gázai származású palesztin merénylő felrobbantotta a Tel Aviv közelében fekvő modern ipari város, Rison le-Cion egyik népszerű szórakozóhelyét, a Snooker Biliárdszalont. A terrortámadásnak tizenöt halálos és ötvenöt sebesült áldozata volt, zömében olyan fiatalok, akik sem vallási, sem politikai nézeteik szerint nem tartoznak a palesztinok szemében fő ellenfélnek számító Saron-kormány hátországához. 

Keser? kritikával illették Olusegun Obasanjo nigériai elnököt a szombaton Kanóban lezuhant utasszállító repülőgép áldozatainak hozzártartozói, amiért Obasanjo vigasztalás helyett egyéb elfoglaltságokra hivatkozva rövidre zárta kanói látogatását. Kanóban száznegyvennyolc ember vesztette életét szombaton, amikor egy utasszállító repülőgép lakóházakra zuhant.

A Vörös Hadsereg katonáinak emelt Szabadság téri emlékm? az utolsó ilyen köztéri mementó a magyar fővárosban. A második világháború befejezése és a fasizmus feletti győzelem után ezekből jóval több volt, egy részük az 1956-os események során tűnt el. Némelyiküket ma a XXII. kerületi szoborparkban láthatjuk viszont.

Wim Kok holland miniszterelnök a demokrácia erejének nevezte, hogy a Pim Fortuyn szélsőjobboldali politikus meggyilkolása okozta sokk ellenére megtartják a május 15-re tervezett választási fordulót. Pim Fortuynt hétfőn egy fegyveres férfi lőtte agyon a hilversumi rádió épülete előtt, s miután hat lövést leadott, beszállt egy másik férfi vezette autóba és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség még aznap este letartóztatott egy 33 éves holland férfit, a hírek szerint állatvédelmi aktivistát, akit a gyilkosság elkövetésével vádolnak. 

Egyre élesednek a belpolitikai viták Ausztriában, amióta április 13-án több mint száz neonáci vonult végig üvöltözve a bécsi belvároson. Az a tény, hogy ez megtörténhetett, világosan rámutat: Ausztria hazugságra épít, amikor azt állítja, hogy a világháborúban csak a nácik első áldozata volt. 

Mádl Ferenc köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén Medgyessy Pétert kéri fel kormányalakításra – jelentették be hétfőn. A parlamenti pártok ennek tükrében – szintén ezen a napon – megkezdték a tárgyalásokat az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről, valamint a parlamenti tisztségek, bizottsági helyek felosztásáról. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásaikat felgyorsítva május végére, június legelejére tervezik az új kormány hivatalba lépését. A gyorsabb tárgyalásokat indokolttá teszik a még hivatalban levő Orbán-kabinet olyan döntései, mint például az állami földtulajdon eladása. A jelenlegi kabinet még a keddi kormányülésen is ugyancsak kampányíz? döntéseket hozott, például a családi pótlék és a tizenharmadik havi nyugdíj ügyében. 

Trójai faló lehet a Medgyessy vezette kabinetben Bartók Tivadar, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, aki sajtóinformációk szerint az egyházügyi államtitkárság egyik várományosa. Egykori mentora, Giczy György nemes egyszerűséggel karrieristának nevezi, miközben az érintett – bevallása szerint – erős jobbközép centrumot szeretne építeni pozíciójából. A Kőműves Kelemen várához hasonló koalíciós egyezkedés követhetetlen kavalkádjában azonban Bartók csak a sok esélyes egyike, és minden bizonnyal nem az utolsó.

Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát. Az MSZP–SZDSZ tervezett koalíciónak tehát úgy kell a parlamenti gyakorlatban rendkívül csekélynek nevezhető, tízfős többségével kormányoznia, hogy mindvégig tisztában kell lennie azzal, hogy Orbán Viktor és "baráti csapatai" ott lopóznak a kertek alatt. A leköszönő miniszterelnök ugyanis számol azzal, hogy – mint várbeli beszédében példálózva megemlítette – az ország új szerelők által "megbütykölt" kocsija "egy rosszkedv? napon" felmondja a szolgálatot. Akkor pedig – üzente híveinek Orbán – "mozdulnunk kell". A Fidesz, úgy tűnik, nem nagyon bánja, hogy a bíróság lesöpörte az asztalról a választási eredményeket megkérdőjelező beadványokat (a demokratikus intézmények ellen a kétely magvait így is sikerült elültetni). A választási kifogások ugyanis a Fidesz számára legoptimistább esetben is csupán a kiegyenlítéshez, esetleg néhány mandátumos előnyhöz vezettek volna. 

A kereszténység alapítója a hatalomhoz való abnormális viszonytól óvta a tanítványait, amikor felhívta a figyelmüket arra, hogy a "pogány" fejedelmek uralkodnak a népen (az eredeti bibliai szöveg szerint zsarnokoskodnak, hatalmukkal visszaélnek). Ezért arra intette őket, hogy "ne így legyen közöttetek, hanem aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok". Ennek a kijelentésnek fontos szerepe lett a "szolgáló állam" elméletének kialakulásában. 

Kiss Péter, az MSZP régi-új munkaügyi minisztere bizakodó a bérek emelkedését illetően. Megvalósíthatónak tartja, hogy a következő négy évben elkezdődjön az uniós szint megközelítése, s így 25 százalékkal növekedjenek a reálbérek. Kiss szerint az előző négy évben sok lehetőséget elveszített a leköszönő kormány, a polgárok többsége nem közeledett, hanem távolodott az EU bérszínvonalától.

"Bokros tervei ellen lázadnak a horvát szakszervezetek" – tudósít a Magyar Távirati Iroda. Bokros Lajost – aki a lengyel kormány szakértője, egyben a horvát Ivica Racan miniszterelnök tanácsadója – komoly támadások érik új bejelentése miatt. Bokros egyik sajtónyilatkozatában a munkaerőpiac rugalmasságának megőrzése érdekében a foglalkoztatottak jogainak módosítását helyezte kilátásba. Boris Kunst, a horvát munkásszakszervezet elnöke követelte a kormánytól és a pártoktól, hogy szálljanak szembe Bokrosnak azzal a nézetével, hogy a foglalkoztatottság növelése érdekében csökkenteni kell a munkások jogait. 

Aki ingatlant akar venni, most tegye! Túlkínálat, ebből fakadóan stagnáló árak jellemzik mind a lakóingatlan-, mind az iroda-, mind a raktárépület piacot – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) legfrissebb felméréséből. A lakáshitelek használt lakásokra való kiterjesztése eddig csekély mértékben élénkítette a piacot, az igazi hatása a szakemberek szerint várhatóan csak az év végén vagy jövőre érezteti hatását. A Heteknek nyilatkozó szakemberek az idén nem várnak fellendülést a lakáspiacon, sőt várhatóan a használt lakások ára jóval az infláció alatt marad. 

Negatív hangulat uralkodott a vezető külföldi tőkepiacokon. Amerikában a Dow Jones mérsékeltebb esése mellett a technológiai papírok nagyot zuhantak, a Nasdaq közel 7 százalékot vesztett értékéből. Európában London viszonylag jól tartotta magát nem egészen egy százaléknyi gyengülésével a német és a francia piacok 3,5 százalék körüli vesztesége mellett. 

A Nyílt Társadalom archívuma a két választási forduló között, felismerve a történelmi lehetőséget, felhívást tett közzé. Gyűjteni kezdték az elektronikus politikai üzeneteket, és két hét alatt nagyjából kétezer e-mail és vagy háromszáz SMS-üzenet futott be hozzájuk. Sükösd Miklós politológus szerint a pártok eredetileg nem számoltak ezzel a lehetőséggel, a kampányszakértők pedig egyenesen megijedtek a szavazók önálló életre kelt kezdeményezésétől. A mobilszolgáltatók viszont felhőtlenül örültek a szokásosnál mintegy 20-25 százalékkal megnövekedett forgalomnak.

Tamás Gáspár Miklós nemrégiben, még a választások idején karcsú könyvecskében elemezte a helyzetet. Az Élet és Irodalom kiadásában megjelent kis könyvnek a címe is ez: A helyzet. A szerző négy mondatban így mutatja be művét: Ez a könyv elméleti-politikai-költői-szatirikus röpirat. Tárgya: Magyarország sodródása a háborgó világban. Stílusa: elemző. Hangulata: a honfibú.

Ahhoz, hogy lényegi változások történjenek, az iszlám világnak egyetlen generáció alatt három kultúrtörténeti korszakot kellene átugrania: a reneszánszot, a reformációt és a felvilágosodást – állapítja meg a jeruzsálemi Héber Egyetem történész profeszszora, Robert Wistrich. Tanulmányában a professzor kitér az iszlám fundamentalizmus veszélyére Izraelt, a zsidókat és a Nyugatot illetően, és megállapítja: nem lehetetlen, hogy az iszlám világ ilyen gyors ütem? változáson menjen át. Wistrich professzor, a modern antiszemitizmus egyik vezető kutatója tanulmányát az izraeli Haarec cím? napilap ismertette.