Hollandiában még sokáig mindenki emlékezni fog arra, hogy az ország újkori történelme első politikai gyilkosságának híre hol, milyen foglalatosság közben érte. Pim Fortuynnak, a különc és szókimondó politikusnak a halála rányomta bélyegét a szerdán megtartott parlamenti választásokra: többé már nem lehet megkerülni az eddig a szőnyeg alá söpört, de általa felvetett témákat, mint amilyen a bevándorlás kérdése is. Figyelemre méltó, hogy az emberek Európa-szerte ugyanazon okoknál fogva büntetik kormányaikat jobboldali szavazataikkal: félnek a bevándorlástól, a növekvő bűnözéstől, és azt tapasztalják, hogy a hatalmi elit elidegenedett tőlük. 

Oroszország május 9-én ünnepelte a fasizmus feletti győzelem 57. évfordulóját. A hagyománynak megfelelően a hatalmas ország gyakorlatilag minden városában felvonulásokat és megemlékezéseket tartottak. Amikor aztán a tévén és a rádión megkezdték a rendezvényekről szóló híradásokat, a nézők ünnepi hangulatát a Dagesztánban történt véres merénylet híre árnyékolta be. A kaukázusi köztársaság területén elhelyezkedő Kaszpijszkban a tengerészgyalogság katonai díszszemléje idején egy hatalmas erej? robbanószerkezet lépett működésbe. Negyven ember azonnal életét vesztette, kettő pedig nem sokkal ezután, a kórházban halt meg. Az áldozatok között tizenkét gyermek volt. További húsz gyermek megsebesült, a sérültek száma eléri a százat.

Szövetségi hivatalokat vizsgáló, független számvevők az elmúlt hetekben jelentéseket adtak ki, amelyekben bíráltak számos kormányszervet, mert a terrorizmus ellensúlyozását célzó lépéseik túlságosan lassúnak bizonyultak. A beszámolók következtetései utalnak arra, milyen nagy a kormánynak a terrortámadások megelőzésére irányuló feladata. 

Gerhard Schröder német szövetségi kancellár meghívására Berlinben járt Medgyessy Péter. A magyar miniszterelnök-jelölt baráti fogadtatásban részesült – a választások utáni – első külföldi útján. Lapunk tudósítójának kérdésére Medgyessy nem zárta ki, hogy a közeljövőben találkozik az őszi választásokon jelenleg esélyesebbnek tartott bajor kancellárjelölttel, Edmund Stoiberrel is. 

Ötmillióan voltunk, csak egyenetlen megoszlásban. Négyszázan a Batthyányörökmécsesnél, a maradék négymillió-kilencszázkilencvenkilencezer-hatszáz pedig valahol máshol. Persze lélekben ők is itt, a langyos flaszteren, az új összetétel? frakció gyülekezőhelyén. 

Minden idők legbrutálisabb bankrablását követte el két ismeretlen a múlt héten a Fe-jér megyei Móron. A két férfi hét halálos, illetve egy súlyosan sérült áldozat árán valamivel több mint hétmillió forintot zsákmányolt. Az ügyben a rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, ám ennek ellenére az üggyel és az elkövetőkkel kapcsolatos kérdések, kételyek száma folyamatosan növekszik. "Horváth Szilárd a nyomozás szempontjából már történelem" – mondta el lapunknak Kovács Lajos ezredes arról a személyről, akit társával együtt meglepő gyorsasággal hoztak összefüggésbe a rablógyilkossággal. A két férfi arcképét a média jóvoltából már szinte mindenki ismeri, miközben – mint a Hetek megtudta – két tanú vallomása alapján az egyik elkövetőről röviddel a bűncselekmény után fantomkép készült, melyet azonban csak a napokban, lapzártánk után hoznak nyilvánosságra.

Az Opus Dei katolikus szervezet alapítója, Josémaría Escrivá születésének 100. évfordulóját egynapos konferenciával köszöntötték a hétvégén Budapesten. A rendezvényen felszólalt többek között Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament tagja, aki elismeréssel szólt az Opus Dei tevékenységéről. Habsburg Ottó szerint a szervezet küldetése, hogy a katolikus álláspontot "felpuhulás nélkül" közvetítse a más meggyőződés? politikusok és közéleti személyiségek felé: "Mi nem változunk semmit, de másokat meg tudunk változtatni" – hangsúlyozta az idén kilencvenéves politikus, akit Erdő Péter püspök, a házigazda Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora "királyi felség" megszólítással köszöntött.

A Friedrich Naumann Alapítvány és a Hayek Társaság közös rendezvényének meghívott előadója ezúttal az SZDSZ egykori elnöke, jelenleg fideszes képviselő Tölgyessy Péter volt. A hivatalos meghívón a Fidesz és a demokrácia kapcsolata volt ugyan feltüntetve, de az előadás elhangzása után talán szerencsésebb "A Fidesz múltjáról, jelenéről és jövőjéről" sablon használata. 

Letették hivatali esküjüket az új Országgyűlés képviselői. Mádl Ferenc köztársasági elnök Medgyessy Pétert bízta meg a leendő kormány megalakításával. A parlament alakuló ülését megelőzően megegyeztek a Tisztelt Ház munkáját nagyban meghatározó bizottsági struktúráról és a bizottsági helyek pártok közötti elosztásáról. Az egyezség fő jellemzője, hogy az MSZP nagyvonalúan átengedte olyan bizottságok vezetését a konzervatív oldalnak, amelyek a jobboldali pártok ideológiájának további térnyerésében tudnak szerepet vállalni.

Az MSZP mit sem törődve az elmúlt négy évben, de leginkább a választási kampány alatt felekezeti részről elhangzó szitokáradattal, máris baráti jobbját nyújtotta az őt lesátánozó egyháziaknak, és a megbékélés jegyében olyan kulcspozíciókat adott át azok politikai szövetségeseinek, melyek kétségessé teszik, hogy a választók akaratából bekövetkezett kormányváltás az egyházügyek területén is meg fog valósulni.

A parlament huszonöt bizottságából tizennégynek baloldali, tizenegynek pedig jobboldali politikus lesz az elnöke. Míg az aránnyal a legtöbben képesek azonosulni, az elosztás sokakat meglepett, hiszen az MSZP olyan bizottsági elnöki posztokról mondott le, mint például az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság vagy a Szociális és Családügyi Bizottság, amelyek az új kormány politikájának ideológiai, sőt stratégiai bázisai lehettek volna. A két tárgyalódelegáció közötti gyors kiegyezés oka nyilvánvaló: minél rövidebbre zárni az Orbán-érát, és minél hamarabb megalakítani az új kormányt.

Az elmúlt négy év egyik legviharosabb bizottsága az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság volt. A parlament egyetlen olyan állandó bizottsága, amelyik a rendszerváltás óta liberális és szocialista vezetés alatt végezhette munkáját, így kétszer volt ellenzéki elnöke (1990–1994: Fodor Gábor, 1998–2002: Kósáné Kovács Magda) és egyszer kormánypárti (1994–1998: Gellért Kis Gábor). A bizottság vezetésében most fordulat állt be, hiszen új elnöke, Szászfalvi László MDF-es képviselő az első jobboldali vezetője a parlamenti előkészítő és javaslattevő fórumnak. Munkáját két szocialista (Dr. Suchman Tamás és Pál Tibor) és egy fideszes (Semjén Zsolt) alelnök segíti majd.

Előfordulhat-e, hogy elmegyünk a bankba, és többet nem érkezünk haza? Ez a kérdés a múlt heti móri mészárlás óta valószínűleg állampolgárok ezreiben fogalmazódott meg. Valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a héten munkacsoportot hoztak létre a bankok biztonsága növelésének lehetséges módjai keresésére. Úgy tűnik, hogy a megoldási lehetőségek keresésekor két nagy érdek feszül egymásnak: a biztonság és a költségek. Valószínű, hogy a döntésnél ez utóbbi fog nagyobb súllyal latba esni. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az a bank marad életben, amelyiknek az ügyfelei is.

"A Fidesz a sebeit és a zsebeit nyalogatja" – állította Juhász Ferenc az MSZP alelnöke arra a hírre, hogy a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. végelszámolást kért maga ellen. Juhász szerint egyetlen állami szervezet sem adhat utólagos menlevelet azoknak, akik nevéhez törvénytelenség kötődik. Ezért felszólította az APEH-et, ne asszisztáljon a két cég végelszámolásához. Lapunknak nyilatkozó szakember csak találgat, miért választhatta a két cég vezetője ezt az utat, de leszögezte: a végelszámolás nem mentesítené őket az esetleges felelősségre vonás alól. 

Meglepő mértékben nőtt a költségvetés hiánya az elmúlt hónapban: az egész évre tervezett hiány 62,5 százalékát tette ki az év első négy hónapjának deficitje – adta közre a Pénzügyminisztérium. A Hetek által megkérdezett gazdasági szakember szerint az erőteljes növekedés nagy részben az elmúlt két évben meglazult fiskális politikának köszönhető, amely nem állt arányban a gazdaság teljesítményével. 

Úgy tűnik, lassanként kimozdul a holtpontról a magyar dolgozók vásárlóerejének értéke. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint legalábbis az elmúlt négy évben 47-ről 50 százalékra nőtt a vásárlóerő, s ez egyedülálló a szomszédos államokhoz képest, ahol ebben az időszakban stagnált az index. Az emelkedés üteme jónak mondható, de az uniós átlaggal összevetve mégis meglehetősen sovány eredmény. 

A már csak ügyvezetőként funkcionáló kormány – tényleges hivatali ideje utolsó napjainak egyikén – eladta az orosz államadósság 250 millió dolláros részletét az osztrák Meinl Banknak. Tette mindezt anélkül, hogy erről az orosz kormányt tájékoztatta volna. Vagyis olyan szerződést kötött az Orbán-kormány, amely feltehetően érvénytelen. Az oroszok egyébként az ügylethez nem adták volna beleegyezésüket, ugyanis ,,vigyázó szemüket" már a május utolsó hetében tevékenykedni kezdő Medgyessy-kabinetre szegezik, s lényegében – a nemzetközi szokásjognak megfelelően – már a szocialista pénzügyminisztert tekintik tárgyaló- partnerüknek.