– Az Európai Unió kapujában alapos felkészülésre, változtatások meghozatalára van szükségük a vállalkozóknak. Meg kell ismerkedniük az unióban bevett joggyakorlattal, a fogyasztóvédelmi, adóbevallási előírásokkal. Ismeretei szerint hogyan változik például az áfaelszámolás?

Az ellenzék részéről számos kritika fogalmazódott meg a költségvetéssel kapcsolatban. Varga Mihály fideszes gazdaságpolitikus szerint hiteltelenség és a korábbi ígéretek be nem tartása jellemzi a jövő évi költségvetést. Bírálta a kormány jövedelempolitikáját, amely életszínvonal-csökkenést eredményezhet, és az önkormányzatok drámai elszegényedéséhez vezethet. Úgy látja, a Medgyessy-kabinet semmilyen gazdaságpolitikát nem dolgozott ki, és nem védi meg a gazdákat az uniós csatlakozás előtt. Lapunknak nyilatkozó gazdasági szakértők részben osztják az ellenzék bírálatait. 

Mióta László Csaba pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, záporoznak a módosító javaslatok, sőt a miniszter lemondását firtató újságcikkek. Bár a parlamentben a büdzsé vitanapjait fogyatkozó létszámú képviselő kísérte figyelemmel, az íróasztalok mögött mégis – minden bizonnyal – hangyaszorgalommal folyt a munka, hiszen a Fidesz mintegy 700 milliárd forint "érték?", 1500 módosító javaslatot nyújtott be, a többi három frakció pedig közel 200 indítványt készített. Számítások szerint, a több mint 1700 javaslat részletes megvitatása körülbelül 25 órányi, folyamatos "gombnyomogatást" jelent majd a Tisztelt Ház számára. 

Nem támogatja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) azt a törvényjavaslatot, amely ingyenessé tenné a magyar autópályák használatát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) által kiadott tervezet készítői január elsejétől a jelenlegi gépjárm?adónak megfelelő összegben – minden 100 kilogramm után 1200 forint – bevezetnék az úgynevezett úthasználati díjat. Az új adónem egyben ki is váltaná a régi súlyadót, viszont a külföldiek által üzemeltetett gépjárművekre is érvényes lenne. A javaslat beterjesztői szerint az ez utóbbiból származó többletbevétel fedezni tudná a térítésmentes autópálya-használatot. A GKM vezetősége azonban elvetette az elképzelést, mivel az nincsen összhangban az Európai Unió díjpolitikájával.

A kormány, uniós előírásokra hivatkozva, 2004. január 1-jétől 25 százalékos általános forgalmi adót vetne ki az építési telkekre. Bár ez az adóösszeg biztosan nem terhelhető rá egy az egyben a vevőkre, az ingatlanpiac elemzői átlagosan 10 százalékos áremelkedéssel számolnak. Az áfamódosítás teljes kör? bevezetését azonban átmeneti időszak előzi meg. A még 2003-ban kötött szerződések jövő évre vonatkozó terhei biztosan mentesek maradnak az említett adótól. Mindezek ellenére a szakmai szervezetek szükségtelennek és indokolatlannak tartják az építési telkek megadóztatását, hiszen – a jelenleg amúgy is nehézkesen mozgó piacon – az intézkedés árszínvonal-emelő hatása várhatóan még jobban visszafogja majd a vásárlókedvet.

Miért olyan penetránsan büdösek a kékbuszok ülései? Miért ragad a kezünk a villamos fogantyújához? És miért telik reggelente két órába, míg egy külső kerületből bejutunk a belvárosba? Bár a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) vezetősége elégedetten vallja, hogy európai összehasonlításban irigylésre méltó a fővárosi közlekedés, az utazóközönségnek egészen más erről a véleménye. A kriminális körülmények valódi oka az, hogy a BKV évek óta jelentős forráshiánnyal küszködik. Jelenleg a legfőbb megoldandó feladat nem a kosz, nem a zaj, és még csak nem is a sorozatos késések megszüntetése, hanem a rendszer alapvető működőképességének – azaz a mostani színvonal – megőrzése. A közlekedési normatíva azonban – a törvényi kötelezettség ellenére is – kimaradt a 2004-es büdzséből. A téma súlyát mutatja, hogy még a koalíciós partnerek között is feszültséget szült a BKV talpra állításának szükségszerűsége. Demszky Gábor főpolgármester ugyanis határozottan arra szólította fel az SZDSZ-es képviselőket, hogy jelenlegi formájában ne szavazzák meg a jövő évi költségvetés tervezetét.

A várakozásokkal ellentétben kissé döcögősen halad az iraki újjáépítés. Tény, hogy magyar részről még egyetlen jelentős szerződés vagy megállapodás sem született, de ez más országok pályázóival sem esett másként. A héten megjelent hírek mégis némi rossz szájízzel tálalták az eseményeket, mintha véglegesen kimaradtunk volna a programból. Az érintettek szerint az írás kimondatlanul is párhuzamot vont Bosznia újjáépítéséről való csúfos lecsúszásunk története és a jelenlegi állapot között. A helyzet tisztázása végett Kismartoni Endre, az Iraki Újjáépítési Koordinációs Iroda vezetője nyilatkozott a Heteknek.

A pénzügyi elemzők attól tartanak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mért magyar államadósság az idén elérheti a "rettegett" 60 százalékos arányt. Bár maga a 60 százalék megütése leginkább a tervezett 2008-as eurózóna-csatlakozásunk miatt kritikus, az utóbbi években tapasztalt adósságnövekedés már komolyabb veszélyeket rejt magában. A magas államadósság okairól és kihívásairól Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Heteknek.

Közel három éve, 2001 elején indították útjára a kedvezményes lakáshitelprogramot. Keretében ez idáig – pontosan 2003 június végéig – összesen 193 ezer lakossági hitelszerződést kötöttek meg a vezető pénzintézeteknél. A támogatási rendszer – a kormányzati tervek szerint – a következő egy éven belül elnyerné végleges formáját. Az elmúlt időszak tapasztalatainak és a közeljövőben esedékes változtatásoknak a megvitatására a napokban került sor az infrastruktúra-fejlesztési és lakásügyi albizottság tagjai, illetve a nyolc hazai vezető pénzintézet képviselőinek részvételével. A módosítások főbb csapásirányairól Horváth Csaba (MSZP), az infrastruktúra-fejlesztési és lakásügyi albizottság elnöke nyilatkozott.

Nem kizárt, hogy újabb pénzügyi botrány van kilátásban az egyik kormányzati szervnél. "A kormányzat a Prudent Invest Rt. eladása címén valójában nem az alapkezelőt, hanem egyértelműen az alap kifosztásának lehetőségét kívánja megteremteni. A kisbefektetők szerint egy »politikai haver« szemet vetett az alapra, ami súlyosan sérti a kisbefektetők érdekeit" – mondta a Heteknek Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke.

Ha az elkövetkező hetekben sikerül megállapodni a hazai gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal, az idén nem kell már a gyógyszeráremelésektől tartani – jelentette ki Medgyessy Péter a héten tartott szakmai érdekegyeztető tanácskozáson. A miniszterelnök, a napokban kibontakozott általános felháborodás hatására, személyesen fogadta Csehák Judit egészségügyi minisztert, illetve a hazai gyógyszergyártók és -nagykereskedők képviselőit. 

A HEBC, azaz a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács idei jelentéséből kiderül, hasznos volna, ha a magyar ember kreatívabb, innovatívabb és a "vállalkozás szellemét életre keltő" lenne. Az "új európai polgár" ugyanis – ahogy Brüsszelben is fogalmaznak – képes saját foglalkoztatási sorsának irányítására. A negyvenhat multinacionális vállalatot tömörítő HEBC tagjai felhívják a figyelmet: Magyarország a csatlakozás célegyesébe érkezett, gyorsítanunk kell a tempón. 

Újfajta hitellehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozóknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az immár teljessé vált "négylépcsős" hitelfelvételi rendszer két új tagja, a megszigorított feltétel? mikrohitel és a vadonatúj midihitel várhatóan ősztől lesz igénybe vehető. A konstrukció másik két – már meglévő – eleme, az Európa-hitel március óta, illetve a most már bővített hitelkerettel használható Széchenyi Kártya pedig július 1-től kezdve áll a vállalkozók rendelkezésére.

A nyár derekán járva egyre több – szerencsés – embernek válik aktuálissá a közelgő tengerparti nyaraláshoz szükséges devizamennyiség beszerzése. Így a munkanapok általános rohanásában egyre több kíváncsi pillantás vetődik az utcai pénzváltóablakok ártábláira. A nemrégiben feltűnt, 270 forintos euróvételi ár láttán viszont sokan nem hittek a szemüknek. Az első döbbenet után talán – az addig rendszerint átlapozott – "kemény pénzügyes" hírek gyakorlati vonatkozásai iránt is jobban megnőtt az utazni vágyók érdeklődése. A leendő "strandolók" számára jó hír, hogy a napokban fokozatosan erősödött a forint, lapzártánkkor, szerdán 262 forintba került egy euró.

Július 1-jei hatállyal lép életbe a felnőttképzést érintő új adószabályozás. A törvénymódosítás szerint a nem akkreditált idegennyelvi képzést végző intézmények – egyszer?bben nyelviskolák – ezentúl csak 25 százalékos általános forgalmi adó megfizetése után folytathatják ezt a tevékenységüket. Lapunk értesülése szerint hazánkban jelenleg egyetlen ilyen jelleg? program sem rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal. Ezért júliustól jelentős, legtöbb esetben 25 százalékos drágulás várható a tanfolyamdíjak területén.

Bár az ellenzék tiltakozott, a héten mégis zöld lámpát kapott az új egészségügyi privatizációs törvény – röviden kórháztörvény. Most Mádl Ferenc köztársasági elnökön a sor, legkésőbb a hétfői parlamenti szavazástól számított ötödik napon kell döntenie a tervezet aláírásáról. Az új egészségügyi szabályozás július elsejei hatályba lépése azonban korántsem biztos. Az utóbbi napokban ugyanis az államfő valóságos lobbihadjárat célpontjává vált mind a törvény ellenzői, mind pedig támogatói részéről. Az ápolónők és az orvosok körében készített kisebb közvélemény-kutatásunk azonban a dolgozók tájékoztatásának teljes hiányát bizonyítja.

Változtatásokból sohasem elég. Ezért a hétfőtől érvénybe lépő új lakáshitelt szabályozó rendelet után még az idén további módosítás várható. Leitner József, a Nemzeti Lakásprogram Titkárság főosztályvezetője kérdésünkre kifejtette, folyamatosan kutatnak a bővítési lehetőségek után. A közeli jövőben a kistelepüléseken élőknek kedvező lehetőségeket vizsgálják meg, sőt számítani kell az adókedvezmény felülbírálására is.

A héten új fejezet nyílt a Nemzeti Lakásprogramban. A bérlakásépítés kormányzati támogatásának legfrissebb koncepcióját Csabai Lászlóné lakásügyi megbízott mutatta be egy szakmai konferencia keretében. A kabinet a bérlakásépítés valós igényét ezentúl egy, a vállalkozói szférával közös tehervállalás segítségével kívánja kielégíteni.

A hét elején közismert napilapok ismét hátborzongató "fejleményekről" számoltak be a lakáshitelprogram változásait illetően. Most úgy tűnik, hogy az erre válaszul közzé tett kormányzati nyilatkozat pontot tett az ügy végére. Változtatások azonban biztosan lesznek. A konkrét döntések és időpontok azonban még hiányoznak. A Hetek kérésére Leitner József, a Nemzeti Lakásprogram Titkárság főosztályvezetője reagált az ismételten felhozott vádakra.