Az iraki rezsimváltás után az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Iránra terelődik: miközben nemzetközi támogatás mellett fokozódó nyomást gyakorol Teheránra az ország nukleáris programja miatt, a perzsa főváros utcáin a négy évvel ezelőttihez hasonló diáktüntetések robbantak ki. A napok óta tartó demonstrációkon a fiatalok több szabadságot és emberi jogot követelnek, valamint az iráni törvényekkel szembefordulva nyilvánosan kritizálják az ország vezetését. A teheráni kormányzat szerint a zavargások gerjesztője maga az Egyesült Államok, amely ily módon illegálisan beavatkozik az ország belügyeibe.

"Álláspontunk nem ismeretlen: ellenezzük a tömegpusztító fegyverek terjesztését – mindenekelőtt az atomfegyverekét. Noha együttműködünk Iránnal az atomágazatban, ez kimondottan békés célokkal és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrzése alatt történik" – nyilatkozta Igor Ivanov orosz külügyminiszter június 17-én az indiai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen, és kifejezte reményét azt illetően, hogy Irán egy kiegészítő egyezményt is aláír majd, így "az IAEA kontrollja az összes iráni atomlétesítményre kiterjedhet". Ez sokban segítene eloszlatni bizonyos aggodalmakat – tette hozzá.

Az ezredforduló egyik legvéresebb konfliktusával hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét a közép-afrikai Kongó, ahol az Európai Unió döntése alapján francia békefenntartók igyekeznek úrrá lenni a káoszon.

A vihar még nem ült el sem a médiában, sem a törvényhozásban az iraki tömegpusztító fegyverek kérdésében. Továbbra is vita tárgyát képezi, hogy hírszerzési fiaskóról avagy az adatok kozmetikázásáról van-e szó a politikai irányvonalnak megfelelően. A szenátus hírszerzéssel foglalkozó bizottsága zárt ajtók mögötti meghallgatásokat tervez az ügyben. 

Az olasz kormány nyomására a héten lemondásra kényszerült a római nagymecset imámja, miután egy prédikációjában védelmébe vette az öngyilkos iszlám terroristákat.

"Ma az állam irreálisan magas összeggel támogatja a magas jövedelműeket. Egy 60 millió forintos luxuslakáshoz felvett 30 millió forintos hitel havi törlesztő részletéhez jelenleg 172 ezer forinttal járul hozzá a költségvetés" – magyarázta a lakosságnak Gál J. Zoltán szóvivő, miért is csökkenti a kormány 30 millió forintról 15 millióra a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek felső határát. "Ekkora ajándékot talán nem célszer? erre a célra adni" – erősítette meg a fentieket Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos, és innentől kezdve kérdéses, hogy miként értelmezhető Magyar Bálint "éppen időben" felvett 30 milliós kedvezményes hitele. Azonban sem a miniszterelnök, sem a kormánypártok nem tartják etikátlannak a miniszter hitelfelvételét, sőt, az ellenzék "aljas lejárató kampánya" közben teljes mellszélességgel kiállnak mellette.

Öt külföldi Greenpeace-aktivistát tiltott ki hazánkból egy évre a Paksi Városi Bíróság, egy magyar fiatal pedig egyéves próbaidőt kapott, mert a múlt hét csütörtökön tiltakoztak a paksi atomerőműnél. A Greenpeace nemzetközi zöldszervezet aktivistái be nem jelentett tiltakozó akciót szerveztek az atomerőm? kerítésénél, a rendőri beavatkozás azonban meghiúsította azt a tervüket, hogy a helyszínen várják meg, amíg Medgyessy Péter teljesíti kérésüket, és nemet mond az erőm? élettartamának meghosszabbítására. A Greenpeace szerint a rendőrök túlreagálták az eseményeket, a rendőrség szerint jogszerűen jártak el.

Utcai demonstrációra készülnek a lakásmaffia áldozatai. A megmozdulást szervező, az áldozatok ügyét felkaroló Sors–Társak Egyesületéhez létrejötte óta már több ezren fordultak segítségért, állandó tagságuk eléri a hétszázat. Az állami támogatás nélkül működő civil szervezet Török-Szabó Erzsébet kezdeményezésével jött létre, akit nyolc évvel ezelőtt jóhiszeműségét csúnyán kihasználva "szabadítottak meg" közel száz négyzetméteres lakásától.

A hagyományos kereszténységtől egyre gyorsabb ütemben fordulnak el az emberek Nyugat-Európában – állítja a Time európai kiadásában pünkösd után egy héttel megjelent összeállítás. A címlapon feltett kérdésre – Hová tűnt Isten? – az amerikai hetilap szerint a válasz az, hogy nem tűnt el, legfeljebb másutt, nem ritkán a tradicionális kereteken kívül lehet megtalálni. 1978 óta a magukat katolikusnak vallók száma egyharmaddal csökkent Európában, ugyanakkor egy francia szociológus kutatása alapján a legtöbb nyugat-európai országban nőtt a fiatalok között az istenhívők aránya.

Az elmúlt hetek legnagyobb hullámokat verő politikai botránya a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) Magyarországot elmarasztaló határozata körül robbant ki, amelyet Orbán Viktor kezdeményezésére Lisszabonban fogadtak el. Az alábbiakban az ügynek két tanulságára kívánom felhívni a figyelmet. Arra, hogy milyen a Fidesz, illetve elnökének realitásérzéke, és arra, hogy mit várhatunk a nagy nimbuszú európai szervezetektől, ha így, egy sértett és frusztrált politikus bemondására, minden vizsgálat nélkül hajlandók elítélni egy országot.

Minap, amikor megvásároltam a két rangos és terjedelmes kiadványt, feltekintettem az üzlet ranglistájára. Mindkét remeklés az első tízben. A két KB János, Kádár és Berecz állja a harcot, az Apámnak tetszik a húgom típusú korszakos irodalmi rémületekkel, valamint a Nobel-díja miatt olvasott – egyébként előtte is kiváló – Kertész Imrével.

A kormány egyéves teljesítményét sokan sokféleképpen értékelték az elmúlt hetekben. Gyakran került szóba Medgyessy Péter miniszterelnök személyes teljesítménye is, de talán mégsem kellő mélységben. Ebben az írásban ezért kifejezetten a kormányfő személyére koncentrálva igyekszem néhány összefüggést felvázolni.

Nem mentesek a botrányoktól a római katolikus papok által elkövetett szexuális zaklatások kivizsgálására irányuló erőfeszítések sem az Egyesült Államokban. Lemondásra kényszerült Frank Keating, az országos vizsgálóbizottság vezetője, mivel a katolikus klérus megsértődött kritikája hallatán. A zaklatásokat többnyire gyermekként elszenvedők szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a megbocsátást kérő szép szavakat tettek is fogják-e követni a katolikus vezetők részéről. Közben a héten egy újabb botrányba került püspök kényszerült lemondásra.

Kovács Klára

Bár az ellenzék tiltakozott, a héten mégis zöld lámpát kapott az új egészségügyi privatizációs törvény – röviden kórháztörvény. Most Mádl Ferenc köztársasági elnökön a sor, legkésőbb a hétfői parlamenti szavazástól számított ötödik napon kell döntenie a tervezet aláírásáról. Az új egészségügyi szabályozás július elsejei hatályba lépése azonban korántsem biztos. Az utóbbi napokban ugyanis az államfő valóságos lobbihadjárat célpontjává vált mind a törvény ellenzői, mind pedig támogatói részéről. Az ápolónők és az orvosok körében készített kisebb közvélemény-kutatásunk azonban a dolgozók tájékoztatásának teljes hiányát bizonyítja.

A héten drágultak a támogatott lakáshitelek. A törvény által megállapított kamatplafonokat – ahogy ez várható is volt – minden hitelintézet megpróbálja kiaknázni. Új lakás vásárlása esetén az eddigi 4,5 százalék helyett 5, használt ingatlan esetén pedig 6 százalékra módosult a kamatteher. A két legnagyobb hitelnyújtó, az OTP és a Földhitel- és Jelzálogbank már nyilvánosságra is hozta módosított díjszabási rendszerét. Szakértők abban bíznak, hogy ezzel – az új jogszabályi környezetnek köszönhetően – véget is ért a kamatverseny.

Meghökkentő felmérések azt mutatják, hogy Japánban az elmúlt évben több mint háromszáz személy halálát okozta a túlfeszített munkatempó. Ez duplája a korábbi évek hasonló haláleseteinek. Leggyakrabban szívinfarktus, szívelégtelenség, agyvérzés a vége a túlhajszoltságnak. A japán munkamorál miértjeire az ország sajátos kultúrájában kell keresni a választ. Egy átlagos japán munkás napi tíz-tizenhárom órát dolgozik, a szabadidőt is gyakran a munkatársakkal, és nem a családdal tölti. Természetes, hogy néhány évig az ország másik végében, a családtól távol dolgoznak kiküldetésben. A tömegközlekedési eszközökön gyakori látvány a fáradt, elgyötört, bóbiskoló munkás.

Becslések szerint Magyarországon jó, ha minden harmadik ember eljut nyaralni. Nem csoda tehát, hogy arra a kérdésre, ki mire költene több pénzt, ha tehetné, a legtöbben a nyaralást említik első helyen a GfK Piackutató Intézet adatai szerint. Bár világszerte, különösen Nyugat-Európában megélénkülni látszik a belföldi turizmus, Magyarországon ez a forma még nincs igazán elterjedve, aminek elsődleges oka, hogy a hazai kínálatot – akárcsak minden egyebet – még mindig a nyugati árfekvés jellemzi. Az egyszer?bb apartmanok, falusi szálláshelyek fejenkénti ára egy éjszakára ezerháromszáz–ezerötszáz, de inkább kétezer forint körül kezdődik, ami még egy hét esetén is komoly tehertételt jelent egy hazai átlagcsalád számára. A szakemberek tavaly egyenesen a falusi turizmus válságáról beszéltek.