Kétségtelen viszont, hogy komoly állami támogatás irányul a belföldi idegenforgalom fellendítésére. Ide sorolhatók a különféle hazai és uniós pályázati pénzek, az egészségturizmus nagyarányú fejlesztése, az adómentes sáv kiszélesítése a falusi turizmusban vagy az üdülési csekk adómentes értékhatárának ötvenezer forintra történő megemelése szociális helyzettől függetlenül. Probléma viszont, hogy a vártnál jóval kevesebb munkaadó vásárol csekket dolgozói számára – az üdülési csekk tehát közel sem képes azt a funkciót ellátni, amit mondjuk a rendszerváltás előtt a dolgozók széles tömegeit érintő munkahelyi üdültetés betöltött.
A magyarországi idegenforgalom hosszú távú fejlesztését, tervezhetőségét többek között az hátráltatja, hogy még mindig nem rendelkezünk olyan részletes adatokkal, amelyek megfelelő képet adhatnának a hazai és külföldi kereslet alakulásáról. E hiány pótlására vállalkozott most a Központi Statisztikai Hivatal. "Számokban utazunk" – ez a mottója annak a rendkívül nagyszabású kutatásnak, amelynek keretében a hazai lakosság, illetve a Magyarországra látogató külföldiek utazási szokásait méri fel a hivatal. Az országos szint? vizsgálat egy hete indult meg, a kérdezőbiztosok tizennyolcezer háztartást keresnek fel évente, és soha nem látott alapossággal kérdeznek ki arról, hogy ki, mikor, hova, mennyiért, milyen céllal utazik, és ott menynyit és mire költ. A nem titkoltan gazdaságpolitikai és marketingcélokat is szolgáló kutatásban partnerként és támogatóként részt vesz a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Rt.
2003. 06. 20. (VII/25)
